Saját kormánya is lobbizott ellene, mégis EU-főügyész lesz

Az Európai Parlament növekvő önállósága, a finn soros elnökség adminisztratív húzása és az új Európai Bizottság körüli alkudozások könnyítették meg a román Laura Codruța Kövesi útját az európai főügyészi posztig. Bár az uniós intézményeknek hivatalosan még jóvá kell hagyni  Codruța Kövesi kinevezését a közeljövőben megalakuló Európai Ügyészség (EPPO) élére, a kérdés  csütörtökön  lényegében eldőlt azzal, hogy az EU-hoz akkreditált nagykövetek többsége igent mondott a román Országos Korrupcióellenes Ügynökség (DNA) volt vezetőjének a kinevezésére. CodruțaKövesi 2013 és 2018 között volt a DNA vezető ügyésze, ahol hatalmas hírnevet szerzett azzal, hogy a legmagasabb politikai köröket is könyörtelenül elszámoltatta a korrupció miatt. Hivatali ideje alatt több mint 2000 olyan ügyet vizsgáltak meg, ahol felmerült az uniós alapokkal való visszaélés gyanúja. 1000 embert bíróság elé állítottak, amiből 900-at el is ítéltek. Közülük 60-an magas beosztásban dolgoztak, voltak köztük polgármesterek, szenátorok és kormánytagok is.

Codruța Kövesi tevékenysége nagyban hozzájárult ahhoz, hogy Románia nemzetközi megítélése és korrupcióellenes teljesítménye javulni kezdett, ugyanakkor rengeteg ellenséget is szerzett magának. A hazai és európai tiltakozás dacára Tudorel Toader román igazságügyi miniszter tavaly nyáron elmozdította Codruța Kövesit a DNA éléről. A menesztésben oroszlánrésze volt a román Szociáldemokrata Párt akkori elnökének, Liviu Dragneának, akit azóta korrupció miatt elítéltek, és idén májusban meg is kezdte hároméves börtönbüntetését.

A nemzeti érdek ereje

Kézenfekvő megoldásnak tűnt tehát, hogy a tekintélyes múltú Codruța Kövesit is jelöljék főügyésznek a most alakuló Európai Ügyészség élére. A nemzeti kormányokat rendszerint büszkeséggel tölti el, ha egy honfitársukat valamilyen magas uniós posztra jelölik. A szociáldemokrata román kormány azonban éppen Codruța Kövesi ellen lobbizott a leghevesebben, Toader igazságügyi miniszter még levelet is küldött az uniós kollégáinak, amelyben a DNA egykori vezetőjét alkalmatlannak és túlságosan önfejűnek nevezte.

A 11 javaslatból végül három nevet bocsátottak szavazásra februárban az Európai Parlamentben és az uniós bel- és igazságügyminiszterek Tanácsában. Az EP-ben Codruța Kövesi kapta a legtöbb voksot, míg a nemzeti kormányokat képviselő Tanácsban a francia jelölt Jean-François Bohnert győzött. Ott Codruța Kövesi és a német Andres Ritter megosztott második lett.

Ez pedig patthelyzetet eredményezett, mivel az EPPO szabályzatában az szerepel, hogy a két intézménynek „közös megegyezéssel” kell a főügyészt megválasztania. Ez a megkötés különösen érdekes, mert jól tükrözi az elmúlt évtizedeknek azt a törekvését, hogy az uniós politikát a belpolitikai érdekeknek alárendelő Tanács mellett az uniós állampolgárok által közvetlenül választott Európai Parlament is nagyobb befolyást kapjon a döntéshozatalban. (Az uniós menekültügy reformjának a sikertelensége az egyik legjobb példa arra, hogy az uniós miniszterek kompromisszumképtelensége mennyire megakasztja az EU egészének érdekeit szolgáló döntéseket.)

A májusi EP-választások azonban átalakították az erőviszonyokat az európai politikában. Az eddig megszokott szociáldemokrata-konzervatív párharcba egy harmadik szereplő, a liberális-centrista Újítsuk meg Európát (Renew Europe) frakció is belépett, mivel a hagyományos pártcsaládok támogatottsága és képviselőinek száma csökkent, az övéké pedig nőtt. Ráadásul tagjai között tudhatja Emmanuel Macron francia elnök pártjának, A Köztársaság Lendületben (La République En Marche, LREM) EP-képviselőit is.

Az Újítsuk meg Európát frakcióvezetője a volt mezőgazdasági uniós biztos és a 2015-17 közti román szakértői kormány független miniszterelnöke, Dacian Cioloș lett. Egy EP-s forrásunk szerint Cioloș az elmúlt hónapokban mindent megtett annak érdekében, hogy megszerezze a támogatást Codruța Kövesi számára. Bár a francia Bohnert-t is szakmailag kifogástalan jelöltnek találta az EP, úgy gondolták, hogy a kelet-európai, de kormányfüggetlen női jelölt kinevezése komoly politikai üzenetet hordoz. Erről sikerült Macron elnököt is meggyőzni, aki minden bizonnyal az új Bizottságot vagy más uniós intézményeket érintő kinevezéseknél válthatja pozíciókra a mostani engedékenységét. Az EP-s forrásunk úgy tudja, hogy Bohnert-t is sikerült már kiengesztelni egy új befolyásos állás ígéretével.

Csavartak egyet

A jogállamiság védelmét és a korrupcióellenes harcot egyik legfontosabb célkitűzésének tekintő finn elnökség pedig úgy döntött, hogy megpróbálja feloldani az európai főügyész kinevezése körüli patthelyzetet. Ezért a Tanács döntéseit előkészítő nagyköveti értekezleten titkos szavazást javasoltak, hogy felmérjék a testület rugalmasságát. Mint azt a tanácsi ügyekre rálátó forrásaink elmondták, a finnek csak Codruța Kövesi nevét tették rá a szavazólapra, hiába volt hivatalosan a román, francia és német jelölt is még versenyben. A román jelöltre az EPPO-hoz csatlakozott 22 tagállam diplomatái közül végül 17 mondott igent.

A csütörtöki szavazással lényegében eldőlt a kérdés, hiszen már csak formaságnak lehet tekinteni, hogy októberben a bel- és igazságügyminisztereknek és az EP plenáris ülésének is meg kell szavaznia Codruța Kövesi kinevezését. Az EUrologus úgy tudja, a magyar, spanyol és olasz diplomaták kritizálták az eljárást, amit szerintük nem lehetett volna alkalmazni, főként azért, mert csak egy személyre kérdeztek rá.

A két EPPO-tag mediterrán ország közös közleményt is kiadott, ahol azt is nehezményezik, hogy már a februári szavazáson is csak három név szerepelt a listán, így nem lehetett a valódi igényeket felmérni. Észtország is kritikát fogalmazott meg, de a szavazás jogi megalapozottságát nem kérdőjelezte meg. A Tanács jogi szolgálata rendben találta a szavazást, de több tagállam is kérte, hogy a jövőben vizsgálják felül a kinevezések eljárásrendjét. A Tanácsból olyan hangokat is hallani, miszerint „az Európai Parlament sarokba szorította” őket.

Az EP értelemszerűen megünnepelte a jelöltjük győzelmét, és EP-képviselők egész sora méltatta a Twitteren és közleményekben „a legmegfelelőbb személyt az EPPO élére”, aki a „román kormány ármánykodásának a dacára” tudott győzni.

Az Európai Ügyészség a tervek szerint 2020 márciusában kezdi meg a munkáját. A feladata az lesz, hogy nyomozzon az uniós pénzügyi érdekeket sértő csalás, korrupció, pénzmosás ügyében, és az elkövetőket büntetőeljárás alá vonja.

Az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) nemrég publikált jelentéséből kiderül, hogy Magyarország vezet az uniós csalási statisztikákban. Azonban az uniós ügynökség csak ajánlást tehet a magyar hatóságoknak, hogy az ügyészség indítson eljárást a korrupciós esetek kivizsgálására, büntetőeljárást nem indíthat. Az EPPO éppen azért jön létre, hogy ezt az ellentmondásos helyzetet feloldja.  A független országgyűlési képviselő Hadházy Ákos kezdeményezésére már 680 ezer magyar állampolgár írta alá azt a petíciót, amelyben kérik, hogy Magyarország is legyen része a korrupcióellenes harcot támogató uniós ügynökségnek. Hadházy a Codruța Kövesi győzelméről beszámoló csütörtöki hírt így kommentálta a Twitteren: „Ezért fél a Fidesz az Európai Ügyészségtől.”

(Borítókép:  Az Európai Unió főügyészének jelölt Laura Codruța Kövesi a román korrupcióellenes ügyészség (DNA) volt vezetője érkezik az Európai Parlament Állampolgári Jogi Bel- és Igazságügyi Bizottságának (LIBE) és Költségvetési Ellenőrzési Bizottságának meghallgatására Brüsszelben 2019. február 26-án. - fotó: Stephanie Lecocq / EPA / MTI)