Varga Judit: A jogállamiság nemzeti sajátosság, az EU-nak nincs joga beleszólni

Varga Judit igazságügyi miniszter kedden az Euronewson megjelent véleménycikkében oszlatta a ködöt a Magyarországot ért vádakról a jogállamiság kapcsán. Szerinte a jogállamiság „divatos kifejezéssé” vált Brüsszelben és annyira fél mindenki attól, hogy politikailag inkorrektnek tűnik, hogy senki sem hajlandó feltenni a legalapvetőbb kérdéseket a jogállamiság ügyében.

Szerinte a jogállamiságot nem lehet objektíven kiértékelni, mert ez az adott ország sajátosságaitól és identitásától függ:

A jogállamisággal kapcsolatos aggodalmak kifejezésekor sokkal nagyobb tisztelettel kellene lenni a tagállamok sajátosságaira, ahelyett, hogy egy mesterséges, általános keretet próbálnának meg ráhúzni.

A jogállamiság „politikai fegyverré” vált az unióban, ami miatt közös értékként hiteltelenné vált:

A napirenden lévő kérdések inkább politikával kapcsolatosak: (...) miként viszonyulunk Európa keresztény gyökereihez, mi a nemzet és a nemzeti kultúra szerepe; hogyan értékeljük a családoknak a társadalomban betöltött szerepét és mibenlétét; miként közelítjük meg a migráció kérdését

– fogalmazott a miniszter. Az uniós források jogállamisághoz kötése szerinte ellentmond az Alapszerződéssel, mert az uniónak már megvannak az eszközei arra, hogy megvédje a pénzügyi érdekeit.

Varga Judit azon az állásponton van, hogy az uniónak nincs is joga és hatásköre, hogy a jogállamiság körül szimatoljon, mert ez az alapszerződés 4. cikkelyével áll ellentétben, mely a tagállamok nemzeti identitásának tiszteletben tartására kötelezi az uniót.

Szerinte az eddigi uniós intézkedések aláássák a tagállamok közti bizalmat, mely az EU alapját kellene, hogy képezze.

Az Európai Bizottság és a Tanácsot elnöklő finn kormány máshogy gondolja

Az Európai Bizottság és a finn EU-s elnökség szerint viszont a jogállamiság az alapszerződés 2. cikkelye szerint az EU alapértékeihez tartozik. Definiciójuk szerint jogállamiságról akkor beszélünk, ha a közhatalom nem áll a törvényeken felül, hanem a demokráciával és alapvető jogokkal összhangban és független bíróságok ellenőrzése alatt áll. A jogállamiság alapelvei többek között a jogegyenlőség, a hatalmi ágak szétválasztása, jogbiztonság, és a végrehajtói hatalom önkényes gyakorlása és független bíróságok.

A jogállamiság kérdése a mostani finn EU-s elnökség egyik kulcstémája, és szeretné az Európai Unió eddig hiányos eszköztárát feltölteni a jogállamiság védelmében. Az egyik javasolt mechanizmus egy évente sorra kerülő, minden tagállamot érintő szakértői felülvizsgálat a jogállamiságot illető ügyekben. Eddig, ha a jogállamiságról volt szó, mindig Magyarországot és Lengyelországot vették górcső alá, de az új mechanizmus az összes tagállamra vonatkozni fog.

Mindkét közép-európai ország ellen indult 7. cikk szerinti eljárás, mely a szavazási joguk elvételével próbálja a tagállamokat vitás ügyekben jobb belátásra bírni. A 7-es cikket olyan esetekben alkalmazzák, ha egy tagállam súlyos mértékben és folyamatosan vét az EU-s alapszabályok ellen.

Egy másik javaslat az európai uniós támogatásokat kötné a jogállamiság állapotához. Ez különösen a mostani, 2021-27-es költségvetési tervezet körüli vitában lesz aktuális.

Parlamenti felelős: a hetes cikk túl későn lép életbe

Az Európai Parlament is elő fog állni a saját javaslatával a jogállamiság ellenőrzéséről az unióban. A javaslat összeállításával Michal Šimečka szlovák parlamenti képviselőt bízták meg. Šimečka az EUrologusnak arról beszélt: az a baj, hogy eddig hiányoztak az egységes kritériumok, amelyek alapján a jogállamiság állapotát kiértékelhetnék minden egyes EU-s tagállamban. Ezen kívül, az uniónak eddig nem voltak megfelelő eszközei arra, hogy a jogállamiságot és demokráciát megvédje:

A hetes cikkely szerinti eljárás erre jó példa volt, mert eddig semmi egetrengető nem történt ennek kapcsán. Az eljárást politikailag blokkolják, mert Lengyelország és Magyarország az európai tanácsbéli szavazásokon megvédik egymást.

Hangsúlyozta, hogy a hetes cikk sem Magyarország, vagy Lengyelország ellen irányul, sokkal inkább az a célja, hogy megelőzze az európai értékek sérülését. Šimečka szerint a hetes cikkellyel még az a gond, hogy csak akkor aktiválódik, mikor már túl késő. A folyamat olyan hosszú, hogy mire megszavazták a vizsgálatot, az Orbán-kormány által kiépített rendszer megszilárdult, és annyi mindent követtek el a média, a bíróságok vagy egyéb közintézmények ellen, hogy már keveset lehet tenni a védelmükben. Ezért ő olyan új mechanizmust szeretne, amelyik ott hatna, ahol a hetes cikk nem tudott: gyors riasztást nyújtana az egyes tagállamokban felbukkanó problémákra.

A célom referensként, hogy ez a monitoring a legambíciózusabb legyen, hogy ne végződjön azzal, hogy a kiértékelés után mindenki hátradől és ha valami nincs rendben, az következmények nélkül marad. Ennek az értékelésnek objektívnek és megtámadhatatlannak kell lennie.

Az Európai Parlamentnek eddig is az volt a véleménye, hogy ha ez a monitoring elindul, azt egy független panelnek kell lefolytatnia, például szakértőknek az Európai Bizottsággal és tagállamok küldöttjeivel karöltve.

Szeretnénk, ha ezután nem mondaná Orbán, hogy Brüsszel a bevándorlási politika miatt bünteti Magyarországot, mert a kiértékelést nem a Bizottság, hanem független szakemberek állítják össze, és minden tagállamra vonatkozni fog. Azt reméljük, hogy az értékelés következményei és szankciói is hitelesebbek és erősebbek lesznek.

Jelenleg nincs időterv a mechanizmushoz. A Bizottság jelezte, hogy egy próbaverziója a monitoringnak már jövő évre elkészülhet, de Šimečka szerint ahhoz, hogy egy ambíciózusabb mechanizmus épülhessen fel, akár évekre is szükség lehet.

Szóljon hozzá az EUrologus Facebook-oldalán!