Hetes cikk: második meghallgatás jön decemberben

Második meghallgatást tartanak a magyar jogállamiság védelmében indított 7. cikk szerinti eljárásban december 10-én – jelentette be Marja Rislakki, Finnország EU-hoz akkreditált állandó képviseletének a vezetője. Az Európai Unió Tanácsának soros elnökségét ellátó finn kormány képviselője az Európai Parlament állampolgári jogi, bel- és igazságügyi szakbizottságában (LIBE) tartott vitán hozta nyilvánosságra az uniós nagykövetek szerdai döntését.

A következő meghallgatás részleteiről Rislakki csak annyit árult el, hogy ezúttal nem a jogállamiság általános kérdéseit fogják tárgyalni, hanem konkrét témákat. Azt azonban hangsúlyozta, hogy a 2021-27-es keretköltségvetési ciklusban a jogállamiság elveinek a tiszteletben tartásához kellene kötni az uniós kifizetéseket – annak ellenére, hogy Magyarország és Lengyelország kedden az ötletet felvető közös zárónyilatkozat kiadását is megakadályozta.

A meghallgatáson több képviselő is kérte, hogy a EP-jelentéstevők is részt vehessenek a meghallgatáson, de ezt a finn nagykövet nem tudta megígérni.

A 7. cikk szerinti eljárás első meghallgatását szeptemberben tartották, majdnem napra pontosan egy évvel azután, hogy az Európai Parlament megindította az eljárást. Ahogy Marja Rislakki csütörtökön is beszámolt róla, a szeptemberi meghallgatáson ismertették a Sargentini-jelentést, majd Varga Judit igazságügyi miniszter előadhatta a magyar kormány álláspontját, és válaszolt az európai kormányoknak az akadémia, a média és a szólás szabadságát, a korrupció elleni fellépést és az igazságszolgáltatás függetlenségét firtató kérdéseire.

Gwendoline Delbos-Corfield francia zöldpárti EP-képviselő, aki  Judith Sargentini jelentéstevőtől vette át az új parlamenti ciklusban a magyar jogállamiság dossziéját, két héttel ezelőtt arra figyelmeztetett, hogy elsikkadhat a magyar ügy, ha nem tartanak még egy meghallgatást. A csütörtöki meghallgatáson üdvözölte az újabb meghallgatásról szóló döntést, és ismét hangsúlyozta: az egész Európai Unió érdeke, hogy minden tagállamban – így Magyarországon és Lengyelországban is –  érvényesüljön a jogállamiság.

Politikai vita jogi köntösben

Magyarországon semmi probléma nincs a jogállamisággal, jogi köntösbe akarnak bújtatni egy politikai vitát – jelentette ki Hidvéghi Balázs fideszes EP-képviselő, aki felszólalásában a „kettős mércét” és a „balliberális és bevándorláspárti erők” szerepét rótta föl az uniós intézményeknek.

Dobrev Klára DK-s és Donáth Anna momentumos EP-képviselők viszont arra mutattak rá, hogy az október 13-i önkormányzati választások után az Orbán-kormány tovább erősíti a bíróságok feletti kormányzati befolyást és megrövidíti az uniós költségvetést. „Előbb tagadták, hogy gond lenne a jogállamisággal, most pedig azzal érvelnek, nincs is olyan fogalom, hogy jogállam, ezért nem is lehet vizsgálni" – mondta Dobrev Klára.

Donáth Anna  kiemelte az Európai Parlament szerepét abban, hogy „megvédi  Európát és Magyarországot a magyar kormány rombolásától és az EU-s pénzek fosztogatásától”, és egy újabb jelentés ötletét is felvetette.

Szóljon hozzá az EUrologus Facebook-oldalán!