1975 óta megnégyszereződött a hibrid rezsimek száma

20191107174927 5K8A9094
2019.12.01. 14:37
Világszerte romlik a demokráciák állapota, különösen a hibrid rezsimek száma növekszik, de a diktatúrák is keményednek, áll egy friss jelentésben. Bár a fenntartható fejlődés csak a szabad országokban valósulhat meg, sokan kiábrándultak a demokráciákból is, mert azok nem mindig hozzák el a várt jólétet. Két Magyarország létezik: a közvélemény erősen EU-barát és kiáll a demokratikus értékek mellett, míg a kormány döntései miatt a demokrácia mélyrepülésben van. A demokráciát főleg ott értékelik, ahol nincs: világszerte egyre nagyobb méreteket öltenek a tüntetések, forradalmak olyan országokban, ahol még csak most fúj először a szabadság szele.

Komor mondattal indítja idei jelentését a demokrácia állapotáról a Nemzetközi Intézet a Választások Támogatásáért és a Demokráciáért (IDEA): „ A 30-as évek óta nem folyt ekkora küzdelem a demokráciák ellen.“  A demokratikus leépülés megduplázódott az elmúlt évtizedben az azt megelőzőhöz képest, és a világ országainak csaknem felében romlott a demokrácia intézményeinek minősége. Újra meg kellett tanulnunk, hogy a demokratizálódás nem magától értetődő: talán a leglátványosabb Venezuela esete, ahol egy egykor demokratikus ország ma Latin-Amerika legelnyomóbb rezsimjévé torzult.

Az önkényuralmi rendszerekben az elnyomás módszerei egyre keményebbek lettek és az élet minden részére kiterjednek. Kína és Oroszország már egyenesen exportálja az autokráciát: befektetésekkel vagy megfigyelő technológiák kivitelével betonozzák be diktátorok hatalmát világszerte.

Az úgynevezett hibrid rezsimek is előretörtek: az ilyen rendszerekben megtalálhatóak a demokratikus elemek, például rendszeres választásokat tartanak, ahol elvileg le lehet győzni a hatalmon lévőket, de azok médiafölénye, az intézményekre, állami forrásokra gyakorolt befolyása szinte behozhatatlan előnnyel ruházza fel őket. Olyannyira, hogy nyílt erőszakra sincs szükség a rendszer fenntartásához.

A hibrid rezsimek száma 1975 óta megnégyszereződött.

Kelet-Európában gyengül leginkább a demokrácia

Az európai országok 56 százalékában tapasztaltak demokratikus visszaesést. Kelet-Európában a legrosszabb a helyzet, különösen ami a polgári szabadságjogokat és a sajtószabadságot illeti. Európában a populista politikusok hatalomra kerülése összefügg a demokratikus intézmények leépülésével. A jelentés azonban kiemeli, hogy a populisták hasznosak is lehetnek a demokráciának, ha például rég elhanyagolt korrupciós problémákra hívják fel a figyelmet.

A jelentés fő tanulsága, hogy bár

A DEMOKRÁCIÁK NEM MINDIG HOZTÁK EL A GAZDASÁGI JÓLÉTRŐL, A KORRUPCIÓ CSÖKKENÉSÉRŐL SZÓLÓ REMÉNYEKET, MÉG MINDIG AZ ILYEN RENDSZEREK KÍNÁLJÁK A LEGJOBB ALTERNATÍVÁT

a jólét, a nemi egyenlőség, a korrupció és jogállamiság kérdésében. A demokrácia, ha nem is közvetlenül kapcsolódik a fenntartható fejlődéshez, de mindenképp elősegíti azt.

Bár a demokráciák nyílt intézményei gyakran lassan működnek, szélesebb réteg igényeit tudják figyelembe venni, mint a diktatórikusabb rendszerek intézményei.

ORBÁN VIKTOR EGYKORI KIJELENTÉSE A JÓL TELJESÍTŐ ILLIBERÁLIS ORSZÁGOKRÓL pedig EGYRE KEVÉSBÉ ÁLLJA MEG A HELYÉT:

Kína például az önkényesen kiszabott egykepolitika miatt egyre mélyülő demográfiai és szociális problémákkal néz szembe, Törökország inkább gazdasági válsággal küzd, Oroszország pedig mindennel az előbbiek közül.

Egyedül Szingapúr jelent sok tekintetben kivételt: ez például az egyetlen olyan autokrata ország a világon, ahol nem számít magasnak a korrupció. A demokrácia egyébként önmagában nem jelent garanciát ez ellen: a demokráciák negyedében magas a korrupció.

A magyaroknak fontosak a független bíróságok, a sajtó- és véleményszabadság

A jelentés szerint a polgárok demokrácia melletti elkötelezettsége egyébként Magyarországon kiemelkedően magas, hasonlóan a nyugat-európai országokhoz: a független bíróságokat az emberek 95 százaléka fontosnak tartja, emellett a véleményszabadság, rendszeres szabad választások és a sajtószabadság is hasonlóan magas támogatottságot kapott. Az Európán belüli törésvonal itt Magyarországtól keletebbre húzódik: az ukránok, oroszok és románok kevésbé tartják ezeket a demokratikus értékeket fontosnak.

Annak ellenére, hogy a közvélemény számára a demokratikus értékek olyan fontosak, mint a nyugat-európaiaknak, az EU-n belül Magyarországon történt a legnagyobb Demokráciai mélyrepülés az utóbbi években.

A kormánypártok döntései miatt az amúgy hasonló beállítottságú közvéleménnyel rendelkező Magyarországot és Szlovákiát teljesen máshogy ítélik meg a nemzetközi porodon. Talán az itt megmutatkozó szakadék miatt Magyarországon a választópolgárok 46 százaléka nem bízik abban, hogy szavazatukkal befolyásolni tudnák az ország kormányzását.

Talán elkerülhető a 30-as évek tragédiája

A borúlátó jelentés azonban beszámol néhány pozitív változásról is: 2008 és 2018 között a világ demokratikus országainak a száma 90-ről 97-re nőtt, és

olyan országok és területek lakossága nyilvánítja ki akaratát egy szabadabb jövő felé, ahol azelőtt a demokratikus tradíciók gyakran hiányoztak:

Algéria, Örményország, Hongkong, Egyiptom és Szudán. Ha bizonyos államok elérik a demokratikus áttörést, akkor azok nagy többsége hosszú távon is megtartja azt: 1975 óta a demokráciák 81 százaléka meg tudta őrizni ezt a státuszát.

A választások is világszerte elterjedté váltak: már a világ országainak 62 százalékában tartanak választásokat, bár mindez gyakran csupán eszköze a politikai vezetésnek, hogy hatalmát megszilárdítsa.

Az új technológiáknak is köszönhetően egyre könnyebb mozgósítani az embereket, ezért a jövőben is egyre gyakrabban láthatunk majd tüntetéseket még olyan országokban is, ahol azok kevésbé voltak elterjedtek.

A „Fekete hattyú” jelenségek is gyakrabban előfordulhatnak: ezek olyan váratlan, nem előrelátható, precedens nélküli események, melyeknek valamilyen extrém hatása van, de idővel az elemzők megmagyarázzák, miért kellett megtörténniük. Fekete Hattyúnak nevezett esemény lehet például a brexit vagy Donald Trump amerikai elnök megválasztása. A jelentés szerint ha egy országban hasonló események következnek be, és a civil társadalom le van gyengülve, utóbbi kevésbé tud hatékonyan reagálni az ilyen váratlan eseményekre.

(Borítókép: Németh Sz. Péter/Index)

A Meta továbbra is korlátozza az Index Facebook elérését, így hiába követ minket, híreink nem követik Önt. Facebook-videón mutatjuk, mi lehet ennek az egyik ellenszere, de ha első kézből akar értesülni a legfontosabb hírekről, töltse le az applikációnkat az App Store-ból vagy a Google Playből, illetve kövesse Twitter-csatornánkat!



  • Eladnék
  • Hírek