Az EU-csatlakozás új forgatókönyvét mutatta be Várhelyi

A nyugat-balkáni országok uniós csatlakozási tárgyalásainak felülvizsgált forgatókönyvét mutatta be Várhelyi Olivér bővítés- és szomszédságpolitikáért felelős biztos szerdán. „A célunk az volt, hogy helyreállítsuk a nyugat-balkáni országok európai uniós jövőjébe vetett bizalmat” – jelentette ki Várhelyi. A biztos a bővítés új eljárásrendjét „geostratégiai befektetésnek” nevezte, mivel

az EU a bővítést kulcsnak tekinti a balkáni régió békéjének és fejlődésének a megteremtéséhez.

Októberben Franciaország tiltakozása miatt az uniós állam- és kormányfők nem egyeztek bele abba, hogy megkezdődjenek a csatlakozási tárgyalások Észak-Macedóniával és Albániával. Az Európai Bizottság akkori elnöke, Jean-Claude Juncker és számos más európai politikus is történelmi hibának nevezte a döntést.

Várhelyi most arról beszélt, az Európai Bizottságban jelenleg azon dolgoznak, hogy a két ország csatlakozási tárgyalásainak megkezdéséről még a májusra tervezett zágrábi EU-Nyugat-Balkán konferencia előtt döntés szülessen. Ugyanakkor azt is elismerte, hogy „sok munka áll még előttünk”, éppen ezért óvatosan kell a határidőkkel bánni.

Észak-Macedóniáról és Albániáról azonban még ebben a hónapban új országjelentést akar kiadni a Bizottság.

Az új forgatókönyv érdekessége, hogy – mint Várhelyi fogalmazott – az európai közvélemény nyomására 

Az is a vonakodó tagállamoknak kedvez majd, hogy a Bizottság a tagállami szakértők bevonásával akarja majd a fejlődést értékelni.

A jogállamiságra is külön gondot fordítanak: ezzel a területtel kezdik és fejezik is majd be a csatlakozási tárgyalásokat.

Azért, hogy az uniós csatlakozási tárgyalások valóban megbízható perspektívát nyújtsanak, az EU ezentúl sokkal konkrétabban fogalmazza meg, milyen határidőre, milyen reformokat vár a tagjelölt országoktól ahhoz, hogy a tárgyalásokkal haladhassanak.

Az új rendszerben az európai állam- és kormányfők legalább évente egyszer összeülnek majd, hogy megvitassák a haladást.  Az EU arra is hajlandó, hogy a korábbi 6-8 év helyett mindössze egy éven belül lezárjon egy csatlakozási fejezetet, ha már a folyamat elején nyilvánvaló, a tagállam megfelel a feltételeknek.

(Borítókép: Várhelyi Olivér az Európai Bizottság bővítésért és szomszédságpolitikáért felelős tagja beszél a bővítési folyamat reformjáról szóló bizottsági előterjesztés bemutatásakor Brüsszelben 2020. február 5-én. / Fotó: Francisco Seco / MTI/AP)