Orbán örülhet: csavarnának egyet a jogállamisági feltételeken

Miközben négy európai parlamenti frakció követeli, hogy a jogállamisági feltételekhez kössék a következő keretköltségvetésben az uniós kifizetéseket, az Európai Tanács elnökének, Charles Michelnek péntek délután kiszivárgott tervezete felpuhítaná a jogállamisági kritériumrendszert a kompromisszum jegyében.

Michel az elmúlt hetekben az összes európai vezetővel, így Orbán Viktor magyar miniszterelnökkel is tárgyalt annak érdekében, hogy a február 20-án kezdődő csúcstalálkozón megállapodhassanak a 2021-27-es időszakra vonatkozó költségvetésről. Az egyeztetések után egy új költségvetési tervet tett le az asztalra.

Az EUrologus birtokába jutott dokumentumból kiderül: ha az Európai Bizottság alapos vizsgálat után megállapítja, hogy egy tagállamban a jogállamisággal kapcsolatos sértik az EU pénzügyi érdekeit, akkor a jogsértéssel arányos intézkedéseket – például a támogatások felfüggesztését – javasolhatná a tagállamokat képviselő Európai Unió Tanácsának. Ezután a miniszterek testülete minősített többséggel döntené el, hogy elfogadja-e a javaslatot. 

A korábbi verzióban azonban egy jóval komolyabb feltétel szerepel: fordított minősített többség. Az első pillantásra nüansznak tűnő megfogalmazás arra utal, hogy az eredeti verzióban a 27 tagállamból legalább 15-nek, akik az EU összlakosságának legalább 65 százalékát képviselik, kellett volna határozott nemet mondania arra, hogy a Bizottság javaslata alapján szankciókat vezessenek be a jogállamiságot megsértő tagállam ellen. Ha nincs meg ez a minősített többség, akkor bevezetik az országgal szemben javasolt intézkedéseket.

Charles Michel javaslatában viszont a népesség legalább 65 százalékát képviselő 15 tagállamnak kell jóváhagynia a szankciókat – ami már korántsem lesz olyan elegánsan vállalható politikai manőver, mint csendben hagyni, hogy bevezessék azokat. Vagyis ez alapján 

Az Európai Bizottság évek óta azon dolgozik, hogy a hetes cikk szerinti eljáráson túl is nyomást gyakorolhasson a jogállamiság védelmében a tagállamokra. Kézenfekvő megoldás volt, hogy a sokak által hatástalannak tartott hetes cikk szerinti eljárás mellett a költségvetéssel kapcsolja össze a demokratikus alapelvek tiszteletét.

A következő hétéves uniós költségvetési ciklus első, 2018-ban benyújtott tervezetébe az Európai Bizottság már belefoglalta a jogállamisági kritériumrendszert, ami ellen a legtöbbet kritizált tagállamok – így Magyarország is – élesen tiltakoztak, és többször is megígérték, hogy meg fogják a költségvetést vétózni, ha az büntetheti őket.

Tegyük fel, hogy elfogadják a költségvetést, és a Bizottság nem sokkal később azt javasolja, függesszék fel az uniós kifizetések egy részét Magyarország számára, mert a jogállamiság megsértése és a korrupciós problémák miatt sérülnek az unió érdekei.

Az első forgatókönyv politikailag megkönnyítené a tagállamok számára, hogy beleegyezzenek a döntésbe: nem kellene kifejezett igent mondaniuk a büntetésre. Ha pedig nemet mondanak, az határozott kiállás lenne az Orbán-kormány mellett. Így nagy valószínűséggel átmenne a szankció a Tanácson, mert nem jönne össze 15 olyan ország, amelyik határozottan nemet mond, hiszen annak a belpolitikában nehezen kezelhető következményei lennének.

Charles Michel új javaslata viszont arra kéri a tagállamok többségét, hogy a büntetésre adják áldásukat. Ez egy annyira határozott ítélet lenne az Orbán-kormánnyal szemben, hogy nem túl valószínű, hogy összejönne 15 olyan európai kormány, amely ezt vállalja.

Ezzel a megoldással a jogállamisági feltételrendszert követelő uniós intézmények és tagállamok is megnyugodhatnak, hiszen az új szabályozásnak lesz ilyen kitétele. Viszont érdemben nem kell attól tartania a hetes cikkes eljárás alatt álló Magyarországnak vagy Lengyelországnak, hogy meg is szavazzák a szankciókat ellenük. Így érvényesül az uniós döntéshozatal egyik legfontosabb működési elve: a kecske is jóllakik, és a káposzta is megmarad. 

Hogy ez nem olyan szigorú feltétel, mind a korábbi, azt egy európai tanácsi forrás is elismerte. „Közös nevezőt kellett találnunk” – mondta, arra utalva, hogy a fő céljuk az, minél hamarabb megállapodjanak az új büdzséről.

De az Európai Tanács elnökének szemszögéből érthető az engedmény, mivel Charles Michel minden vágya, hogy új pozíciójának első igazi próbatételén sikert érjen el, és az uniós állam- és kormányfők megállapodjanak a költségvetésről.

Nagy kérdés, hogy ez a kompromisszum, illetve a kevésbé fejlett gazdaságok számára fontos támogatási alapokat összesen 6 milliárd euróval megfejelő tervezet elég lesz-e ahhoz, hogy az uniós vezetőket – főként a magyar és a lengyel kormányfőket – meggyőzze, akik nemcsak a jogállamisági kritériumrendszert kifogásolták, hanem azt is, hogy 2021-től nagyságrendekkel kevesebb kohéziós és agrártámogatást folyósítanának a közös költségvetésből.

Nem is beszélve arról, hogy az új költségvetési tervezetnek van még egy sor más eleme is, amelyről a tagállamok és az uniós intézmények képtelenek megállapodni. A jövő csütörtöki csúcstalálkozó nehézségeit vetíti előre, hogy David Sassoli, az Európai Parlament elnöke már péntek este reagált a kiszivárgott dokumentumra. Közelményében "elégtelen tervezetnek" nevezte azt.

Michel javaslata szerinte "nagyon messze van attól, hogy az EU új és régi programjait megfelelően finanszírozza", és a tagállamok három legfontosabb célkitűzését - klímavédelem, digitalizáció és geopolitikai dimenzió - sem szolgálja jól. Összességében pedig nem járul hozzá ahhoz, hogy Európa erősebbé váljon és képes legyen megbirkózni a modern kihívásokkal.

Sassoli megismétli, amit már a négy frakcióvezető levele is sejtetni engedett: az Európai Parlament nem fog akármilyen költségvetést jóváhagyni csak azért, hogy minél hamarabb lezárják a költségvetési tárgyalásokat.