A koronavírus gyorsan lerendezte a 10 hónapja tartó politikai válságot

Bicikliző családok, piknikező párok és kutyát sétáltató idős asszonyok élvezték a napsütést a belgiumi kijárási tilalom első délutánján, szerdán Brüsszel egyik nagy parkjában, a Cinquantenaire-ben. Persze, szigorúan betartva a délben életbe lépett szabályt, miszerint csak az egy háztartásban élők lehetnek egymáshoz 1,5 méternél közelebb a közterületeken.

Sophie Wilmès vezetésével kedden lépett hivatalba egy válságkormány, amely aznap este már meg is hozta az első jelentős intézkedését a koronavírus visszaszorítása érdekében. Az új szabályok értelmében csak alapos indokkal hagyhatja el valaki az otthonát: ha munkába vagy orvoshoz megy, ha bevásárol vagy segítséget nyújt egy rászoruló ismerősnek, családtagnak. Ahogy a szabad levegőn végzett testmozgás is belefér. Sőt, ennek fontosságára a miniszterelnök külön felhívta a figyelmet a korlátozásokat bejelentő tévés beszédében. A lényeg csak annyi, hogy ne menjünk túl közel az idegenekhez. A parkon nyitva tartanak, de játszótereket bezárták.

Ezzel együtt betiltották a nyilvános összejöveteleket, és az alapvető szükségleteket kielégítő üzletek – élelmiszerboltok, gyógyszertárak – kivételével az összes többi boltot is bezárásra kötelezték. A szupermarketekben 10 négyzetméterenként csak egy vásárló tartózkodhat, és fél óra alatt be kell fejezni a vásárlást. Szerda délután ennek a szigorításnak a nyoma még nem látszott abban az üzletben, ahol jártam – de rajtam kívül nem is volt több öt vásárlónál.  Az óvintézkedések kimerültek abban, hogy az eladók nagyon spéci szájmaszkot viseltek.

A rendőrök fogják ellenőrizni, hogy az emberek betartják-e az intézkedéseket, és aki súlyosan megszegi a szabályt, azt legfeljebb 3 hónap börtönre és 4000 euró büntetésre kötelezhetik. Az még nem látszik, hogy a gyakorlatban hogy fog ez működni, de nyilván nem azt fogják ellenőrizni, hogy tényleg volt-e tej otthon, amiért elindultam a boltba, vagy csak kitaláltam.

Ennek megfelelően a parkot leszámítva az utcán nem voltak sokan, az Európai Bizottság környéke pedig teljesen kihalt volt. Egy elviteles sushi étterem próbált csak némi bevételhez jutni a közelben, de vásárlónak híre-hamva sem volt. A szintén Wilmès vezette ideiglenes kormány már a múlt héten kihirdette, hogy szombattól az éttermek és a kávézók zárva tartanak, kivéve, ha elvitelre is kínálnak ételt. „Nem éhezhetünk mindannyian” – indokolta Maggie de Block szövetségi egészségügyi miniszter, hogy az ikonikus belga krumpli-sütödék a koronavírus megfékezéséhez bevezett drasztikus intézkedések dacára is nyitva maradhatnak. 

Sok köszönet azonban nincs ebben a könnyítésben, a lakásomhoz legközelebb eső kebabos szerint „80 százalékkal esett vissza a forgalom”. A kis helyre senki nem ülhet be, legfeljebb négy ember várhatja bent, míg a döner elkészül, de az utóbbi időben ritkán tévedt ennyi ember a korábban forgalmas gyorsétterembe. A kebabos attól tart, hogy a kormány nemsokára teljes vagy este 6-tól reggelig érvényes kijárási tilalmat vezet be, és akkor végképp lehúzhatja a rolót. 

A koronavírus megoldotta a politikai válságot

Miután

és Franciaországban és Spanyolországban is kijárási tilalmat hirdettek, Bart de Wever, a legnagyobb belga párt, a flamand nacionalista N-VA vezetője is hasonló intézkedéseket kezdett el követelni. Ironikus módon az N-VA volt az egyik legnagyobb kerékkötője annak, hogy a tavaly májusi választások óta húzódó politikai válság megoldódjon. A koronavírus azonban olyan helyzetet teremtett, hogy a korlátozott jogkörrel felruházott ügyvivő kabinet helyett muszáj volt kormányt alakítani, amelyik képes lenne a járvány elleni hatékony fellépésekre.

A követelés azért is volt fura, mert vasárnap, éjszakába nyúló tárgyalások után tíz pártnak végül sikerült megállapodnia abban, hogy támogatni fognak egy rendkívüli mandátummal felruházott új testületet. Majd kedd délután végre felesküdött az eddigi ideiglenes kormány élén álló, liberális, vallon Sophie Wilmès vezetésével egy válságkabinet. Az N-VA nem támogatta végül a koalíciós válságkormányt, mivel az szerintük a tavalyi választások demokratikus eredményeinek megkerülésével jött létre. A megegyezést ugyanakkor a sajtó kisebb áttörésként fogadta, ami végre feloldhatja a nyelvileg és politikailag is megosztott országot felőrlő válságot.

20 ezer teszt a 11 milliós országban

Eközben napról napra jelentősen emelkedik a koronavírus-fertőzések száma: kedd és szerda dél között 243 új esetet regisztráltak, majd szerdáról csütörtökre még 309-et. A legfrissebb adatok szerint 1795 beteg van a 11 milliós országban. 634-én kerültek kórházba, közülük 130-an vannak az intenzív osztályon, és 88-an lélegeztetőgépen. 151 embert engedtek ki eddig a kórházból, és 21-en vesztették életüket. A nyomás különösen nagy az ország északi régiójában, a hollandajkú Flandriában: 5-ből 3 megbetegedést itt regisztrálnak. Az Olaszországból érkező hírekhez képest újdonság, hogy nemcsak az igazán időseket érinti a betegség.

Keddről szerdára virradóra négyen vesztették életüket, az áldozatok mind 59-60 évesek voltak. Ráadásul  az egészségügyi hatóságok szerint

Ez a korosztály „a munkaerőpiacon és a társadalmi életben is aktív” – mutatott rá Emmanuel André, az egészségügyi hatóságok közös szövetségi COVID-19-ügyekért felelős szóvivője.

A fentebbi bonyolult megfogalmazás és a többes szám azért szükséges, mert az egészségügy napi üzemeltetése nem a föderális állam kompetenciája, hanem a régióké, azaz Flandriáé, Vallóniáé és a külön régiónak számító fővárosé. Jórészt ennek köszönhető, hogy a rendszer egészen jól elzakatolt annak ellenére is, hogy nem volt majdnem egy évig valódi kormánya az országnak.

A hét második felére az esetek ugrásszerű emelkedését várják. Ennek az előszele már szerdán érezhető volt, mivel 243 új esetről számoltak be a korábban jellemző 150-180 megbetegedéshez képet. Annak érdekében, hogy a rendszer bírja a terhelést, és a fertőzésveszélyt minimálisra redukálják, elhalasztották a nem életmentő műtéteket és az orvosi konzultációk többségét. A kórházakba látogatót nem engednek, kivételt egyedül a szülészetek jelentenek, ahova az apák bemehetnek.

A belga egészségügy békeidőben is kifejezetten magas színvonalon működik, aminek nemcsak az az oka, hogy itt egészen másképp aránylanak egymáshoz a kormánynak az állampolgárok „tájékoztatására” és a nagy befogadóképességű sportlétesítmények építésére, illetve a kórházak fenntartására fordított kiadásai. Hanem az is, hogy 

A fizetésből vonnak tb-járulékot, de emellett melegen ajánlják mindenkinek, hogy kössön évi 120-400 euróért (kb. 42-141 ezer forint) kiegészítő biztosítást, ugyanis az állam nem fizeti ki teljes egészében a kezelések, műtétek költségeit. A betegnek küldött számlán tételesen szerepel például, hogy a műtétet végző orvos tiszteletdíja 1200 euró, az altatóorvosé 420, de még az is, hogy a műtét után a nővér 45 euróért vette ki a varratot, a vattakorong és a fertőtlenítő pedig 2 euróba került.

Eredetileg koronavírus-teszteket csak egy leuveni labor végezhetett, és a helyzet súlyosságára való tekintettel nem is számlázta ki a költségeket a betegeknek, ugyanis a belga nemzeti társadalombiztosítási intézet megtérítette a vizsgálatokat. De a versenybe hamarosan 17 másik labor is beszállt, akik már pénzt kértek a szolgáltatásért. Velük a múlt csütörtökön állapodott meg a társadalombiztosító arról, hogy nem számláznak a betegeknek.

A belga lapoknak név nélkül nyilatkozó orvosok egyébként az Európa-szerte megismert problémákat emlegetik: túlterheltek, nem tudják, hol helyezzék el a gyerekeiket, mert az iskolák zárva vannak. Itt is előfordul, hogy védőfelszerelés nélkül vagy többágyas kórteremben ápolnak egy beteget, akiknél aztán koronavírust diagnosztizálnak. A védőmaszkok és tesztek itt is hiánycikké váltak. A kínai csomagküldő vállalat, az Alibaba jótékonysági alapja ezért a héten 500 ezer maszkot és 30 ezer tesztet küld Belgiumnak. Kedden  az egyik flandriai börtön varrodájában is átálltak a maszkkészítésre, a tervek szerint napi 500 darabot állítanak majd elő, és hamarosan négy másik büntetés-végrehajtási intézet is követi a példájukat. A rabok óránként 3 euró munkabért kapnak.

Slágercikkek: vécépapír, liszt, tészta

Nemcsak a maszk lett hiánycikk Belgiumban, hanem – személyes tapasztalataim alapján – a vécépapír, a tészta és a liszt is. A vécépapír a múlt hét slágerterméke volt, péntekre a polcok teljesen kiürültek. Az ellátási gondokat mostanra megoldották, egyes üzletek a kirakatba kitett plakáton hirdetik, hogy náluk van a higiéniai termékből, máshol meg rögtön a bejárattal szembe rakják a vécépapírgúlákat, hogy a vásárlónak gondolkodniuk se kelljen. Tészta továbbra sincs, és lisztet kedd délután, mikor már sejteni lehetett, hogy kijárási tilalom jön, csak az ötödik boltban sikerült vennem. Élesztőből viszont van bőven, úgyhogy 

„Ilyet én még nem láttam” – csóválta a fejét az egyik német diszkontlánc üzletének mindig kedves eladója az üres zöldséges rekeszek mellett. Bő másfél hete kezdődött a roham a Belgiumban kifejezetten olcsónak számító boltban, amelyet leginkább a nyugdíjasok és az alacsonyabb jövedelműek látogatnak. A középosztály körében kedvelt drágább és szebb francia és belga üzletekben csak a múlt hét vége felé ürültek ki a polcok, de azóta igyekeztek feltölteni a készleteket.

A betárazást is ki-ki vérmérséklete szerint intézte. Az elmúlt napokban sorbanállás közben láttam egy kisgyerekes anyukát, aki hét tábla csokit tartott nélkülözhetetlennek a túléléshez, fiatal férfit, aki meg öt mirelit pizzát és konzerves marharagut spájzolt be, és középkorú házaspárt is, akik mintegy tizennyolc előre elkészített hamburgert és öt üveg bort szereztek be. 

A társadalomrajzhoz tartozik az is, hogy a belgák a magyaroknál jóval kevesebbet főznek otthon. Helyette sokat járnak étterembe vagy rendelnek házhoz, és a minőségi félkész ételeknek is nagy piaca van. A kiterjedt vendéglátóipari szektor ezért abban bízik, hogy kiszállítási és elviteles akciókkal át tudja vészelni a járványt, de egyelőre nem úgy tűnik, hogy az üzlet működne. Ez néhány héten belül komoly gondot okozhat a kisebb vállalkozóknak, akiknek nincs elég tartaléka. Egészen más dimenzióban mozog az egyik legnagyobb bioételeket kínáló szendvicsező-salátázó hálózat, amelynek a vezetősége bejelentette: teljesen bezárnak, mert nem merik kockára tenni a dolgozóik egészségét.

Bár a helyzet egyáltalán nem olyan súlyos, mint Franciaországban, a kijárási tilalomra  kifejezetten találó magyarázatot ad egy rosszmájú, de belga humorra jellemző mém:

Koronavírus: miért gyorsították fel hirtelen a belgák az intézkedéseket

„Fogalmunk sincs, mit csinálunk, ezért lemásoljuk a franciákat, mint mindig” – mondja  Wilmès miniszterelnök, De Block miniszter pedig rádöbben, hogy „basszus, több vécépapírt kellett volna vennem.”

(Borítókép: Sor egy belgiumi szupermarket parkolójában 2020 március 17-én. - fotó:  Yves Herman / Reuters)

Vannak, akiknek már nincsenek kérdéseik, és vannak, akik az Indexet olvassák! Támogasd te is a független újságírást, hogy ebben a nehéz helyzetben is tovább dolgozhassunk! Kattints ide!