Amíg nem tudni, túléli-e az EU a koronavírust, nem fog a Néppárt a Fideszről dönteni

Belátható időn belül nem fog dönteni az Európai Néppárt a Fidesz tagságáról. A koronavírus nemcsak fizikailag teszi lehetetlenné, hogy több száz fő összegyűljön a politikai közgyűlésre, hanem – ahogy maga Orbán Viktor miniszterelnök is felhívta erre a figyelmet– ennél sürgetőbb feladatok is állnak az európai politikusok előtt.

Nem is beszélve arról, hogy a magyar koronavírus-törvény által kiváltott nemzetközi felháborodás csak mellékszála annak a most kibontakozó drámának, amely alapjaiban rengetheti meg az egész Európai Uniót. Ennek

A múlt héten a Néppárt 13 tagpártja kérte a pártcsalád elnökétől, Donald Tusktól, hogy vegye újra napirendre a Fidesz kizárását, ugyanis a korlátlan időre vészhelyzetet hirdető és az Orbánnak rendeleti kormányzást biztosító magyar koronavírus törvény „végképp meggyőzte őket arról, hogy a Fidesz nem maradhat a politikai ernyőszervezet tagja”.

Kedden pedig a Néppárt európai parlamenti frakciójának 13 delegációvezetője kérte Manfred Weber elnöktől, hogy legalább függesszék fel a Fideszt a képviselőcsoportban - osztotta meg a kiszivárgott levelet a Der Spiegel tudósítója, Markus Becker a Twitteren.

Az európai ernyőszervezet Európai Néppárt politikai gyűlése dönthet egy tagpárt kizárásáról vagy felfüggesztéséről, de

– válaszolta Tusk kommunikációs stábja az EUrologus kérdésére. Tusk irodája még csak találgatásokba sem bocsátkozott azzal kapcsolatban, hogy a néppárti vezetők mikor gyűlhetnek össze legközelebb.

Az optimista becslések szerint is hónapok telhetnek még el, mire újraindulhat a politikai élet Brüsszelben. A belga kormány épp most tervezi, hogy május 3-ig meghosszabbítja a kijárási korlátozásokat, és ha ezt a határidőt sikerül is tartani, akkor is csak fokozatosan fogják feloldani az intézkedéseket. Az pedig egyelőre elképzelhetetlen, hogy az európai pártcsalád mind a 68 tagpártjának résztvevői egyáltalán el tudjanak utazni, és biztonságos legyen megtartani egy több száz fős rendezvényt.

Ugyanazok kérik a kizárását

Azt is látni kell, hogy bár különböző okokból, de a Néppárt többsége továbbra sem akar foglalkozni Orbán politikájával. A Fidesz kizárását ismét kezdeményező 13 tagpárt nagy része ugyanaz, mint akik már korábban is amellett érveltek, hogy a magyar kormánypártnak nincs helye a magát kereszténydemokratának valló és a politikai spektrum centrumától enyhén jobbra pozicionáló pártcsaládban: a skandináv és a Benelux politikai tömörülések, amelyeknek a politikai közgyűlésben legfeljebb 1-3 szavazatuk van.

Azzal, hogy levélben tiltakoztak a koronavírus-törvény miatt, a céljuk az volt, hogy a saját hitelességükről üzenjenek a választóik és politikai riválisaik számára.  A Néppártban a liberális-centrista irányvonalat képviselő skandináv és a Benelux pártok egyébként már régóta lebegtetik, hogy ki fognak lépni a pártcsaládból, ha az továbbra is megvédi a Fideszt, amely az ő értékrendszerükkel összeegyeztethetetlen politikát folytat. Őket az európai ernyőszervezet ALDE, az EP-ben pedig az Európai Megújul képviselőcsoport tárt karokkal várná.

Újdonság viszont, hogy a V4-es blokkból két párt, a szlovák SPOLU és a cseh TOP09 vezetői is aláírták a levelet. Ám a képet árnyalja, hogy a szlovák párt a február végén tartott választásokon be sem jutott a parlamentbe, az Orbánnal gyakran összetartó Andrej Babiš cseh miniszterelnök ellenzékének számító liberálkonzervatív TOP09-nek pedig mindössze 7 képviselője van a cseh törvényhozás 200 fős alsóházában. (A SPOLU-nak nincs, a TOP09-nek 2 szavazata van a néppárti gyűlésen.)

A levél aláírói közül új és fajsúlyosabb szereplőnek egyedül a 2019 nyarán Görögországban kormányra került Új Demokrácia számít. A migrációban folyamatosan európai szolidaritást követelő Kiriákosz Micotákisz vezette kabinet értelemszerűen nincs túl jó viszonyban a migrációval kapcsolatos uniós döntéseket elvi alapon ellenző Orbán-kormánnyal. A Néppárt politikai közgyűlésén az Új Demokráciának is csak 3 szavazata van.

Kedden pedig Tusk pártja, a lengyel ellenzéki Polgári Platform is csatlakozott a kizárást kezdeményezőkhöz, ami nem okozott különösebb meglepetést. A pártnak 9 szavazata van a Néppárt gyűlésén.

Ezzel párhuzamosan a Néppárt európai parlamenti frakciójának 13 delegációvezetője kérte Webertől, hogy az európai ernyőszervezet példáját követve függesszék fel a Fidesz tagságát az EP-s politikai csoportban is, amelynek a magyar kormánypárt képviselői továbbra is tagjai maradtak. Az aláírók lényegében ugyanazok, tehát a finn, dán, svéd, belga, luxemburgi, holland, cseh, szlovák, lengyel pártok EP-s vezetői. A máltai, portugál, észt és litván delegációvezetők számítanak csak újnak.

A múlt heti levélhez hasonlóan ez is egy választóknak és politikai ellenfeleknek szóló gesztus, aminek az EP-frakciók küzdelmében különös jelentősége van, hiszen a többi frakció lépten-nyomon a Fidesz miatt kritizálja a Néppártot. De még ha a következő hetekben döntés is születne a Fidesz felfüggesztéséről, sokat nem számítana, mivel a koronavírus alatt korlátozott üzemmódban dolgozik az EP.

A nagy pártok mással vannak elfoglalva

A Tusknak írt levél aláírói között nincs ott a befolyásosnak számító spanyol Néppárt (8 szavazat), az olasz Forza Italia (5 szavazat) és három másik kisebb olasz párt sem, amelynek 1-1 voksa van a politikai gyűlésben. A koronavírus elleni küzdelem mellett ennek az is oka, hogy ezek pártok hagyományosan Orbán támogatóinak számítanak.

A német Kereszténydemokrata Uniónak (CDU) papíron 14 szavazata van a politikai gyűlésen, ám egyértelmű, hogy a Fidesz sorsát végül az fogja eldönteni, hogy Angela Merkel kancellár pártja mit lép. 

A koronavírus miatt határozatlan időre elhalasztották az április 25-re tervezett tisztújító kongresszust, amelyen új pártelnököt választottak volna, miután a Merkel utódjának szánt Annegret Kramp-Karrenbauer lemondott a pozíciójáról. 

De a CDU belső válságán túl is komoly teher nehezedik a német kormányra a koronavírus okozta gazdasági válság kezelése miatt, melynek a tétje lényegében az, hogy megmarad-e az Európai Unió abban a formájában, ahogy ma ismerjük.

A koronavírus okozta gazdasági válság beláthatatlan következményekkel járhat a kontinens számára. A McKinsey tanácsadó cég frissen publikált elemzésének legoptimistább forgatókönyve szerint is legalább egy évig tarthat, mire az európai gazdaság talpra áll, és 2020 utolsó negyedévében az eurózóna kibocsátása 9,5 százalékkal csökkenhet az előző év azonos időszakához képest.

A spanyol és olasz kormányok hetek óta arra kérik az európai kollégáikat, hogy a szolidaritás szellemében bocsássanak ki közös eurókötvényeket, amelyekből a válságkezelést finanszírozni lehetne. A költségvetési fegyelem iránt hagyományosan elkötelezett német és északnyugat-európai kormányok számára azonban továbbra is elfogadhatatlan, hogy ilyen mértékben kezességet vállaljanak a magas államadósságot felhalmozó és megítélésük szerint túlköltekező déli államok iránt, mert az hosszabb távon oda vezethet, hogy állandó transzferekkel kell majd ezeket az a gazdaságokat életben tartaniuk.

Miután februárban az európai GDP körülbelül 1 százalékát kitevő uniós költségvetésről sem tudtak megállapodni a tagállamok, már az is óriási gesztusnak számít, hogy Olaf Scholz német pénzügyminiszter és Heiko Maas külügyminiszter egy véleménycikkben azt javasolja: 

Az eurózóna pénzügyminiszterei kedd délután tárgyalnak újra, kérdéses azonban, hogy egy új EU-s Marshall-segélyről álmodó spanyolok és olaszok ebbe belemennek-e. Ahogy az is kérdéses, hogyha végül az északnyugati tagállamok rá is bólintanának a közös adósságra, azzal meg lehetne-e akadályozni a gazdasági összeomlást a különösen súlyos helyzetben lévő országokban, ami az egész eurózónát és az Európai Uniót magával sodorhatja.

Ez a lehető legsötétebb, de valós forgatókönyv, amelyet a kormányoknak most végig kell gondolniuk. Ennek fényében tehát teljesen marginális probléma most az, hogy a Fidesz vagy az orbáni politikát kritizáló skandináv és Benelux pártok az Európai Néppárt tagjai maradnak-e, vagy sem. A fő kérdés az, hogy 

(Borítókép: Orbán Viktor az Európai Néppárt kongresszusának második napján Helsinkiben 2018. november 8-án. Fotó: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Szecsődi Balázs)