750 milliárd eurós gazdasági helyreállítási alapot javasol az új uniós költségvetés

750 milliárd eurós gazdasági helyreállítási alapot javasol az Európai Bizottság az új költségvetési tervezetében, ami az 1100 milliárd eurós uniós hétéves költségvetést egészíti majd ki - ismertette Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke szerdán az EU új, 2021-27-es időszakra vonatkozó költségvetési tervezetét, amely a koronavírus utáni gazdasági helyreállítás alapjául is szolgál.

A 750 milliárdos mentőcsomag egyértelmű kísérlet arra, hogy összebékítse a tagállami álláspontokat, de határozottan az 500 milliárd eurós német-francia javaslat felé kerekít, szemben az Európai Parlament 2000 milliárdos és a mediterrán államok hasonló nagyságrendű követeleséivel. Ráadásul éppen a fele annak, amit Paolo Gentiloni gazdaságpolitikai biztos tartott ésszerűnek korábban. Ugyanakkor a tervezet hangsúlyozza, hogy a korábban már elfogadott 540 milliárdos, jórészt kölcsönökből és hitelgaranciából álló mentőcsomaggal együtt már 1290 milliárd eurós mentőcsomaggal lehet számolni.

A Bizottság korábbi terveivel összhangban az új keretköltségvetés is "egy zöld, digitális és rugalmasan alkalmazkodó Európát" fog támogatni, de magában foglalja a járvány tapasztalatait úgy, hogy 

"Az új költségvetés a jövő generációi számára is hasznot fog hozni" - állította az Európai Parlamentben felszólaló Von der Leyen, aki szerint a befektetésekkel Európa megmutatja a polgárai számára, milyen "valódi és kézzel fogható" előnyei vannak annak, ha valaki európai.

Az elmúlt hónapokban komoly feszültségeket keltett a tagállamok között, hogy ki és milyen formában fizesse a gazdasági helyreállítás költségeit. Ezért a kompromisszum jegyében a "Következő Generáció EU" névre keresztelt mentőalap kétharmad-egyharmad arányban vissza nem térítendő támogatásokból és hitelekből áll majd. A támogatásokból minden tagállam részesül majd, a kölcsönt pedig önkéntes alapon lehet majd felvenni, és a tervezet szerint tíz uniós ország nem is fog a lehetőséggel élni.

A javaslat szerint 

Olaszország 81,8 milliárd támogatást, és 90,9 milliárd hitelt remélhet, míg Spanyolország 77,3 és 63,1 milliárdot. Németország, Franciaország, Ausztria vagy Hollandia a tervezet szerint nem venne fel hitelt, viszont sorrendben 28,8 milliárd, 38,7 milliárd, 4 milliárd és 6,7 milliárd támogatást kapnának.

A 750 milliárd eurós helyreállítási alapot nem a zömében tagállami befizetésekre épülő rendes uniós költségvetésből finanszírozzák majd, hanem az Európai Bizottság vesz fel várhatóan 30 éves lejáratú hitelt a nemzetközi pénzügypiacokon, amihez a tagállamok kezességet vállalnak. Ennek az az előnye, hogy a Bizottság a legjobb, AAA-s hitelminősítéssel juthat kölcsönhöz, ami sokkal alacsonyabb kamatot és kedvezőbb feltételeket biztosít, mintha az uniós országok külön-külön folyamodnának hitelért. 

Az uniós kölcsön különösen hasznos lehet a koronavírus által leginkább sújtott mediterrán államok számára, amely hagyományosan magas államadóssággal és strukturális problémákkal küszködnek, így a hitelminősítésük klasszisokkal rosszabb.

Ám egyáltalán nem biztos, hogy élni fognak a lehetőséggel, vagy egyáltalán elfogadják-e a költségvetési tervezetet ebben a formájában, mivel az elmúlt hónapokban a hitelek lehetőségét élesen visszautasították, és vissza nem térítendő támogatásokat követeltek. Ráadásul a Bizottságtól kapott hitel is beszámítana az EU által ellenőrzött államadósságukba, és az EU komolyan ellenőrizné, hogy arra használják-e fel a pénzt, mint amire ígéretet tettek. 

A másik oldalról viszont az is lehetséges, hogy éppen a takarékos tagállamok - Ausztria, Dánia, Svédország és Hollandia - utasítják majd el a költségvetési javaslatot, mivel ők csak és kizárólag kölcsönöket akartak adni a helyreállításra. Az ő kibékítésükre szolgál a javaslatcsomagnak az az eleme, miszerint a támogatásokból mindenki részesülhessen, illetve az is, hogy Bizottság által felvett hitelt új uniós adókból és egyéb forrásokból fizessék majd vissza. A törlesztés a tervek szerint csak 2028-ban kezdődne, és legkésőbb 2058-ig tartana.

Ilyen új forrás lehet a nagyvállalatok pénzügyi tranzakcióira, a digitális gazdaságra, a légi- és tengeri szállítmányozás károsanyag-kibocsátására, az ipari szennyezésre kivetett adó, illetve az is felmerült, hogy az újra nem hasznosított műanyagok után fizessenek a tagállamok büntetést.

Az utóbbi illetékek ellen viszont a kevésbé környezetbarát gazdasági megoldásokat alkalmazó kelet-európai tagállamok tiltakozhatnak. Ezek az országok már a költségvetés előző, februárban tárgyalt verziójával kapcsolatban is azt állították, hogy ez hátrányos helyzetbe hozza őket a nyugat-európaiakhoz képest.

Az új tervezet viszont számukra is kompromisszumot ajánl egy 55 milliárd eurós új kohéziós alappal, amely a koronavírus-járvány alatt alkalmazott elveknek megfelelően rugalmas támogatási lehetőséget ajánl a településeknek és kórházaknak adott támogatásokra, illetve a vállalkozások megmentésére. Emellett az új tervezet a zöld gazdasági reformhoz is 40 milliárd eurónyi pluszforrást ígér az Igazságos Átállási Alap keretében, illetve további 15 milliárddal fejelné a mezőgazdasági alapot.

A következő hetekben az tagállami diplomaták tárgyalják majd a tervezetet, és várhatóan az uniós állam- és kormányfők június 18-19-i csúcstalálkozójukon már személyesen egyezkedhetnek az új keretköltségvetésről. Ha csodával határos módon még a nyáron sikerül is megállapodniuk a végleges verzióban, a Bizottság akkor is csak jövő januártól vehet fel hitelt, ezért a most benyújtott javaslatban azt is kérik, hogy a jelenleg érvényes, 2014-2020-as költségvetésben áthidaló jelleggel módosítsanak bizonyos tételeket, hogy szeptembertől 11,5 milliárdot lehessen azonnal a kohéziós politikára, külpolitikára és vállalkozástámogatásra fordítani.

Szóljon hozzá a Facebook-oldalunkon!

(Borítókép:  Ursula von der Leyen az Európai Parlament brüsszeli ülésén, 2020. május 27-én. Fotó: Kenzo Tribouillard / AFP)