Új elnökválasztást követel a fehérorosz ellenzék

Új elnökválasztás kiírását követelte hétfőn a fehérorosz ellenzék legfőbb jelöltje, Alekszandr Milinkevics, a hatalom alkotmányellenes megragadásának minősítve a hivatalban lévő államfő fölényes győzelmével végződött előző napi szavazást. "Új választást követelünk" - jelentette ki egy sajtóértekezleten Milinkevics, nem sokkal azután, hogy hivatalosan közölték: az előzetes végeredmény szerint a voksok több mint 82 százalékával újraválasztották Alekszandr Lukasenkót.

"Nem ismerjük el ennek a választásnak az eredményét. Ez nem választás volt, amire sor került Fehéroroszországban, hanem a hatalom alkotmányellenes megragadása" - jelentette ki az ellenzék legnagyobb erejét vezető 58 éves egykori fizikus professzor. - "Mi úgy tekintjük, hogy a fehérorosz kormány nem lesz törvényes" - tette hozzá, egyúttal tömeges tüntetésre szólította fel az ellenzék híveit. "Hiszem, hogy a fehéroroszok felébredtek, legyőzték félelmüket és képesek kiállni jövőjükért" - mondta.

Az ellenzék legalább tízezer híve vonult az utcákra már vasárnap este is, hogy elutasítsa az ellenzék által választási komédiának minősített szavazást. A hatóságok ugyanakkor azzal fenyegetőztek a múlt héten, hogy államcsínyt célzó terrorcselekményként fognak megtorolni minden, a választás eredményét kétségbe vonó tiltakozó akciót.

Az orosz állami hírügynökségnek nyilatkozva Milinkevics közölte, hogy jogi úton megtámadják a március 19-i választás eredményét. "Egy napon belül kifogást emelünk a központi választási bizottságnál, elutasítás esetén pedig az ország legfelsőbb bíróságához fordulunk" - mondta, hozzátéve, hogy bár nem hisznek a bírói eljárás eredményességében, végigjárják a hivatalos utat. Céljuk, mint mondta, olyan új elnökválasztás kiírása, amelyen "az összes jelölt képviselőinek ott kell lenniük a választási bizottságokban", hogy a választás átlátható, szabad és igazságos legyen.

Uniós szigor

Büntetőintézkedéseket is fontolóra vesznek a fehérorosz rezsimmel szemben az Európai Unió tagállamainak külügyminiszterei hétfői brüsszeli tanácskozásukon - közölte Ursula Plassnik, az EU soros elnökségét betöltő Ausztria külügyminisztere. "Rendkívül aggaszt bennünket az (elnökválasztáson) a voksolás előtti napokban leadott szavazatok nagy száma, amikor semmilyen ellenőrzésre nem volt mód" - mondta Plassnik. Az osztrák külügyminiszter felidézte "a megfélemlítés, az erőszakkal való fenyegetés és az ellenzék rendszeres akadályozásának légkörét", ami miatt az unió már a múlt héten bírálta a minszki elnökválasztást. "A helyzet azóta nem javult" - tette hozzá Plassnik.

Günter Verheugen, az Európai Bizottság alelnöke a hivatalos választási eredmény kihirdetése után úgy nyilatkozott, hogy ennek tükrében nincs lehetőség párbeszédet kezdeni Fehéroroszország esetleges EU-tagságáról. Az egyik német rádióban nyilatkozó politikus szerint a nyilvánosságra hozott előzetes eredmény (ami szerint Alekszandr Lukasenko elnök a szavazatok 82,6 százalékát kapta) senkit sem fog megtéveszteni.

A lengyel sajtó szerint a fehérorosz ellenzéknek most mindennél inkább szüksége van a demokratikus Európa támogatására. "Kezdettől mindenki tudta, hogy a győztes csakis Alekszandr Lukasenko lehet. A gigantikus állami propagandagépezetet csak azért hozták működésbe, hogy hirdesse, a fehérorosz választók legkevesebb 80 százaléka őrá szavazott. Az igazi választásokhoz ennek semmi köze" - írta a Rzeczpospolita című konzervatív lengyel napilap. "Lukasenko a terror és megfélemlítés olyan mértékű kampányát folytatta, ami még fehérorosz viszonyok között is megdöbbentő. A választóhelyiségek zárása után az ellenzék utcai tüntetésekre hívott fel, amiért börtön jár, sőt a hatalomgyakorlók kilátásba helyezték, hogy lövetni is készek. Ez a bizonyíték arra, hogy Lukasenko félni kezdett...Az elmúlt hetek azt mutatják, hogy Fehéroroszország ébredezik a letargiából. Ma sokkal inkább, mint bármikor, szüksége van az egész demokratikus Európa segítségére" - írta a mértékadó lengyel napilap.

Egy másik lengyel lap, a fővárosi Zycie Warszawy Bronislaw Komorowskit, a lengyel ellenzéki liberális Polgári Platform egyik vezetőjét idézte, aki szerint "meg kell büntetni Lukasenkót a választási csalásért". "A lengyelek meg akarják győzni az EU-t, hogy vezessen be szankciókat Fehéroroszország ellen" - mondta a politikus, aki szerint meg kellene tiltani a minszki rezsim és az azt támogató média képviselőinek, valamint a fehérorosz sportolóknak a belépést az unió területére.

Merkel további támogatást ígért az ellenzéknek

Angela Merkel német kancellár támogatásáról biztosította az ellenzéket a Fehéroroszországban lezajlott elnökválasztás másnapján. "Továbbra is támogatni fogjuk az ellenzék demokratikus erőit" - tudatta hétfőn Merkel szóvivője útján. A szóvivői közlés szerint sok jel mutat arra, hogy az elnökválasztás nem szabadon, nem tisztességes körülmények között zajlott le.

A minszki választási bizottság azt adta tudtul, hogy Alekszandr Lukasenko eddigi elnök a leadott szavazatok több mint 80 százalékát szerezte meg. A német televíziós állomások helyszínről jelentkező tudósítói beszélnek ugyan megfélemlítettségről, vélelmezett manipulációkról de az ARD tudósítója megkockáztatta azt a feltevést is, hogy Lukasenko e nélkül is megnyerte volna a választást, legfeljebb nem ilyen arányban, ami azonban már veszélyt jelzett volna számára.

A német kormányszóvivő hétfőn arról beszélt, hogy a fehérorosz választást a megtorlások és a zaklatások "különleges közege" övezte, az ellenzék jelöltjei tiszteletet érdemelnek kiállásukért. Emlékeztetett arra is, hogy Merkel nemrég fogadta az ellenzék egyik elnökjelöltjét, Alekszandr Milinkevicset, amit Szergej Martinov fehérorosz külügyminiszter a belügyekbe való beavatkozásnak minősített.

Lukasenkó harmadjára

Alekszandr Lukasenkót harmadik alkalommal is, óriási többséggel megválasztották Fehéroroszország elnökének, a hivatalos végeredmény közzétételét péntekre ígérik. Ligyija Jermosina, a központi választási bizottság elnöke hétfő délelőtt sajtóértekezleten ismertette az előző napi szavazás előzetes eredményét. Eszerint a jelenlegi államfőre a szavazók 82,6 százaléka adta le voksát, Alekszandr Milinkevicset, az egyesült demokratikus erők jelöltjét a választók 6 százaléka támogatta. A liberális demokrata Szergej Gajdukevics a szavazatok 3,5, míg a másik ellenzéki jelölt, Alekszandr Kozulin a 2,3 százalékát kapta.

A szavazáson a közel hétmillió választásra jogosultból 6 614 998-an vettek részt. A választás költsége mintegy húszmilliárd fehérorosz rubel, azaz 8 millió amerikai dollár, miután második fordulóra nem kerül sor. Külföldön 10 834 szavazásra jogosult adta le voksát, közülük 81,6 százalék támogatta a jelenlegi elnököt. Lukasenkóra a központi választási bizottság adatai szerint 5 460 520 szavazó adta le voksát, azaz mintegy 800 ezerrel több, mint az öt évvel korábbi választáson.

A szavazást 1235 külföldi és 32 ezer hazai megfigyelő kísérte figyelemmel; a központi választási bizottságnak nincs arról adata, hogy utóbbiak közül mennyien voltak az ellenzék megfigyelői. Alekszandr Milinkevics ezzel kapcsolatban előző nap sajtótájékoztatóján közölte, hogy az ellenzéki megfigyelőket megfélemlítették; vidéken több mint 450 aktivistájukat vették őrizetbe a választási kampány során, ezért nem tudnak független megfigyelőket küldeni a választókörzetekbe.

A központi választási bizottság elnöke elmondta, hogy nem érkeztek panaszok a választás lebonyolításával kapcsolatban, s egyben cáfolta, hogy az exit-pollok készítésekor elkérték volna a válaszadók személyes adatait. Nyikolaj Lozovik, a központi választási bizottság titkára azzal az információval kapcsolatban, hogy az ellenzék által elvégzett exit-poll szerint az ellenzék közös jelöltje, Alekszandr Milinkevics a szavazatok mintegy 30 százalékát, Lukasenko elnök pedig kevesebb mint 50 százalékot kapott, közölte: az orosz Livada központ, amely az ellenzék állítása szerint a felmérést végezte, nem rendelkezik az ehhez megfelelő képesítéssel.