Ellenzékieket börtönöztek be Fehéroroszországban
További Külföld cikkek
- Váratlan lépést tett az Egyesült Államok, nagy kedvezményt adnak Romániának
- Először találtak elpusztult delfineket a Fekete-tengeren a tartályhajók balesete után
- Itt a válasz Donald Trumpnak: az Európai Unió, ha kell, megvédi Grönlandot Amerikától
- Belső vizsgálat zajlik a brit rendőrségen a szexuális ragadozó milliárdos ügyében
- A ChatGPT-től kérdezte meg a Las Vegas-i robbantó, hogyan kell bombát csinálni
Majdnem háromszáz ellenzékit ítéltek elzárásra az utóbbi négy napban Fehéroroszországban, közölte Alesz Bilatszkij, a Vjaszna nevű helyi jogvédő szervezet. Képviselője. Elmondta, az elzárásra ítélt 284 ellenzéki többsége tüntető, akit a vasárnapi elnökválasztás eredménye elleni tiltakozás színhelyéről (a minszki Október térről) távozóban vettek őrizetbe. Az esetek többségében néhány napos, legfeljebb kéthetes elzárást szabtak ki a hatóságok az őrizetbe vett tüntetőkre. Számos ellenzéki aktivistát vettek őrizetbe vidéken is, főként a nyugati országrészben fekvő Grodnóban.
A jogvédő kifogásolta a fehérorosz televízió beszámolóit. Szerinte a tévé olyan színben tünteti föl az ellenzéki tiltakozó akciót, mintha az veszélyt jelentene a társadalomra.
Az országos választási bizottság csütörtökön hivatalosan is kihirdette a vasárnapi elnökválasztás végeredményét. Eszerint Alekszandr Lukasenko hivatalban lévő államfő a szavazatok 83 százalékával győzött. Alekszandr Milinkevics a voksok 6,1, Alekszandr Kozulin 2,2 százalékát kapta. Szergej Gajdukevics, a liberális demokraták vezére a választók 3,5 százalékának bizalmát élvezte. A részvételi arány 92,9 százalékos volt, vagyis 6 millió 630 ezer 659 ember élt szavazati jogával.
A választási bizottság elutasította Milinkevics és Kozulin ellenzéki jelöltek követelését, hogy nyilvánítsák érvénytelenné a választást. Nagyezsda Kiszeljova, a testület egyik képviselője kijelentette: kivizsgálták a két ellenzéki politikus panaszait, de egyiket sem találták megalapozottnak. Kisebb rendellenességek voltak ugyan a voksolás lebonyolításában, de nem történt olyan törvénysértés, amely befolyásolta volna a választás kimenetelét - hangoztatta. Március 31-én iktatják be hivatalába az újraválasztott Lukasenko elnököt - jelentette be Ligyija Jermosina, a választási bizottság vezetője.
Közben egyre csökken a tüntetők száma a minszki Október téren. A hétfői ötezerrel szemben keddre mintegy négyezren, szerdára háromezren maradtak. A csütörtökre virradó éjszakán már csak hozzávetőleg 700 tiltakozó tartott ki ott, majd délelőttre kétszázig csökkent a számuk. A teret körülvevő rendőrök visszakergettek mindenkit, aki élelmet és meleg teát akart vinni a tiltakozóknak.
Alekszandr Milinkevics, az ellenzék fő elnökjelöltje bejelentette az Október téren, hogy az ellenzéki erők a szombatra tervezett nagygyűlés után befejezik köztéri tiltakozó akcióikat. Szavai szerint ez nem egyenlő a harc feladásával. Mint mondta, az ellenzék kénytelen lesz "illegalitásba vonulni", mert Fehéroroszországban gyakorlatilag tilos minden ellenzéki tevékenység.
Milinkevics szóvivője bejelentette, hogy az ellenzéki vezető kampányának egyik fő szervezőjét, Viktor Kornyijenkót ismeretlenek leütötték csütörtökön a lakása előtt. Szavai szerint Kornyijenkót azóta kórházban ápolják.
Az ENSZ fehéroroszországi emberjogi megbízottja elítélte csütörtökön a kelet-európai országban lezajlott elnökválasztással kapcsolatos jogsértéseket, egyszersmind követelte az ott bebörtönzött politikai foglyok azonnali szabadon engedését. Adrian Severin határozottan elítélte genfi nyilatkozatában a független sajtóval, az ellenzéki jelöltekkel, azok híveivel és a jogvédőkkel szemben elkövetett emberjogsértéseket. Felszólította a minszki vezetést, hogy hagyjon föl a véleménynyilvánítás és a gyülekezés szabadságának folyamatos megsértésével.
Az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) is követelte csütörtökön Lukasenko lefogott ellenfeleinek azonnali szabadon bocsátását. Karel de Gucht belga külügyminiszter, az EBESZ soros elnöke elfogadhatatlannak nevezte brüsszeli nyilatkozatában, hogy embereket őrizetbe vegyenek azért, mert éltek gyülekezési és véleménynyilvánítási jogukkal.