A nagy választási svindli

Ügyvédek harcává alakulhat át az amerikai elnökválasztás, derül ki a Newsweek magazin cikkéből. A szavazás jogi rendezetlensége régóta vitatéma lehetne az elnökválasztásokkor, mégiscsak 2000 őszén tört ki háború a szavazási rendellenességek miatt.

Csalók és halottak

Pedig az amerikai történelem látott már durvább csalásokat a floridai szabálytalanságoknál. Az 1888-as választásokon a későbbi nyertes Grover Cleveland és kihívója, Benjamin Harrison is vándorszavazókat bérelt, akik a Magyarországon kékcédulás választásként ismert technikát alkalmazva háromszor-négyszer is szavaztak. A két jelölt hívei a másikra leadott szavazatok megsemmisítésével is támogatták pártoltjukat. (Korábbi állításunkkal szemben nem Cleveland, hanem McKinley elnököt lőtték le később Buffalóban. McKinley elnök tudomásunk szerint nem csalt a választásokon. A tévedésért elnézést kérünk.)

Ahogy John F. Kennedy, a demokraták megdönthetetlen ikonja sem csak a sikeres tévévitának köszönhette a győzelmet. A feljegyzések szerint a demokrata jelöltre több halott is szavazott, és még a szavazógépeket is megbuherálták. (Kennedy elnököt később Dallasban lelőtték.)

A Kennedy-stáb csalásai miatt a leköszönő elnök, Dwight D. Eisenhower javasolta is alelnökének, a republikánus jelölt Richard Nixonnak, hogy kérjen újraszámlálást. Nixon ezt nem tette meg, mondván alkotmányos válságot okozna, és a végletekig megosztaná az Egyesült Államokat. (Nixon elnök később az amerikai történelemben egyedülálló módon lemondott az alkotmány megsértése miatt.)

Perekre gyúrnak

Al Gore kampánystábja nem tartott az amerikai alkotmányos rend megingásától, és hetekig megkérdőjelezte a - valóban vitatható körülmények között megszületett - floridai végeredményt. Azóta a két nagy párt választási stratégiájának része a szavazást követő perekre történő felkészülés.

Az Egyesült Államokban a választások lebonyolítását nem szabályozzák szövetségi törvények, az a tagállamok hatásköre. A tagállamokban így a szövetségi választási iroda ajánlásait figyelembe véve bár, de mégis államonként teljesen eltérő szabályok szerint bonyolítják le a választásokat. A szabályok ráadásul számos lehetőséget is adnak a jogvitákra.

Az sem biztos, ki szavazhat

Az Egyesült Államokban csak az adhatja le a szavazatát a választásokon, aki előzetesen választóként regisztrálta magát. Idén a nagy pártok annyira sikeres mozgósítást végeztek, hogy több mint egymillió új szavazó regisztrálta magát a helyi hatóságoknál, borzalmas mennyiségű munkát szabadítva a bürokratákra. Kétséges, hogy valamennyi új regisztrált időben felkerül a választói névjegyzékbe, az meg még kétségesebb, hogy valamennyien megkapják az értesítést arról, hogy melyik szavazóhelyiségben kell leadni szavazatukat.

Ez utóbbit pedig több, a szavazás végkimenetele szempontjából kulcsfontosságú államban, így például Floridában és Missouriban annyira komolyan veszik, hogy a rossz helyen leadott voksokat érvénytelennek nyilvánítják. Hiába azonban az egyértelmű szabályozás, biztosra vehető, hogy az államot elvesztő jelölt ügyvédi csapata megtámadja a szavazatok érvénytelenné nyilvánítását. Érvként szinte biztosan a választói akarat érvényesülésének elvét fogják emlegetni, ahogy tették azt 2000-ben is.

A floridai csatára egyébként a republikánusok és a demokraták is két-kétezer ügyvéddel készülnek.

Hiba a rendszerben

De problémát okozhat az elektronikus szavazás is. A négy éve főbűnösnek kikiáltott lyukkártyás szavazógépek leváltására kitalált megoldás hiányosságaira természetesen Floridában derült fény. Egy a helyi törvényhozás megüresedett szenátori posztjáért folyt feltűnően szoros verseny, amit a győztes végül tizenkét szavazattal nyert meg, írja a Newsweek. A floridai törvények ilyen szűk különbség esetén a szavazatok feltétlen újraszámlálását írják elő. Ekkor derült ki, hogy mivel a gépek csak elektronikusan rögzítik a szavazatokat, így ismét csak a végeredményként kapott két számot tudták kivonni egymásból.

Problémát jelentett még, hogy ugyanezen a szavazáson százharminchét kitöltetlen szavazat is érkezett, ami tizenegyszer több, mint ahány szavazattal eldőlt a választás. A két versengő jelölt szerint érthetetlen, hogy ha valaki már vette a fáradtságot, hogy elmenjen szavazni egy tulajdonképpen jelentéktelen helyi választáson, hogyhogy nem adta le szavazatát egyik jelöltre sem. Megoldást nem találtak a kérdésre, írja a Newsweek.

Végeredmény hónapok múlva

Az ügyvédek és a különböző, a választások tisztaságának védelmét célul kitűző, ilyen-olyan politikai irányultságú csoportok készülődését látva a Newsweek szerint egy dolog biztos. Lehet, hogy a választások eredményét már a szavazás másnapján tudni fogjuk, de még hónapokig jogviták folynak majd az ügyben. Végtére is, az amerikai választási rendszer egyik alapja, "hogy az egyik jelölt idővel beismeri vereségét", nyilatkozta a lapnak Kenneth Blackwell, az egyik legkiélezettebb küzdőtérnek számító Ohio belügyminisztere.