Az USA volt külügyminiszterei tárgyalnának Iránnal
További Külföld cikkek
- „A magyar kormányt nem nevezném a szövetségesünknek” – mondta Csehország külügyminisztere
- Leülnek vitázni az EP-listavezetők, de Deutsch Tamás biztosan nem lesz ott
- Az Európai Bizottság ujabb 68 millió euróval támogatja Gázát
- Olaf Scholz az emberi jogok tiszteletére szólította fel Azerbajdzsánt
- Joe Biden nem akar még nagyobb zűrzavart, Amerikának be kell avatkoznia
Az új amerikai elnöknek mindenképpen tárgyalásokat kell majd kezdenie Iránnal, vélekedett öt egykori amerikai külügyminiszter hétfőn egy washingtoni tanácskozáson. Madeleine Albright, Colin Powell, Warren Christopher, Henry Kissinger és James Baker egyebek mellett azt vitatták meg, mit tanácsolnának a következő elnöknek, mi legyen Amerikai követendő Irán-politikája.
A George Washington Egyetemen rendezett nyilvános beszélgetésen mindannyian bírálták a Bush-adminisztráció politikáját, azaz hogy még minimális kapcsolatteremtésre sem hajlandó a keményvonalas Mahmúd Ahmadinezsád iráni elnökkel.
A demokrata Albright - aki Bill Clinton külügyminisztere volt 1997 és 2001 között - azt mondta, ő a külügyminisztérium szintjén kezdené az egyeztetéseket Teheránnal. Szerinte szóba kell állni azokkal az államokkal, amelyekkel Amerikának gondjai vannak. "Minél inkább bíráljuk Ahmadinezsádot, annál erősebbé válik az iráni társadalomban" - mondta.
Albright nem okozott meglepetést azzal, hogy a demokrata jelölt, Barack Obama mellett állt ki. „Az ő személye a sokszínűség üzenete volna a világ számára" – fogalmazott. Megjegyzése nagy tetszésnyilvánítást kapott a diplomatákkal, valamint az egyetem diákjaival és oktatóival telt előadóteremben.
Az ugyancsak demokrata Christopher, aki Albright elődje volt a Clinton-kormányzatban, 1993 és 1997 között volt külügyminiszter, azt mondta, Izrael értésére kell adni, hogy Irán esetében a katonai lehetőségek nagyon gyengék. Hangsúlyozta, hogy Amerika nem kínozhatja a terroristagyanús foglyokat.
A másik három volt republikánus külügyminiszter közül Kissinger - aki 1973-tól 1977-ig, a Nixon- és a Ford-kormány idején irányította az amerikai diplomáciát - szintén támogatta a közeledést Irán felé. Washingtonnak előbb azonban ki kell jelölnie céljait, a stabil Közel-Kelet megteremtését, és egyebek mellett azt, hogy Teherán ne szállítson többé fegyvereket szélsőséges csoportoknak, emelte ki.
Baker - idősebb George Bush elnök külügyminisztere 1989-től 1992-ig - azzal kapcsolatban, hogy miképpen járjon el a következő elnök, közölte, erőteljes üzenetre van szükség Amerika és a külföld számára is. Majd derültséget kiváltva megjegyezte: "de azért John McCaint támogatom". Baker szerint Izrael és a palesztinok között meg kell születni az egyezségnek. Képtelenségnek nevezte, hogy az Egyesült Államok nem áll szóba Szíriával.
Powell, az első fekete amerikai külügyminiszter, George W. Bush elnöksége idején 2001-től 2005-ig töltötte be hivatalát, azt mondta, még nem döntötte el, melyik jelöltet támogatja. Kijelentette, hogy ő elsősorban amerikai, és Obamával is közölte, csak a bőrszíne miatt nem fog rá szavazni. A legfontosabb kérdés meggyőződése szerint az, ki tudja szavatolni az Egyesült Államok biztonságát.
Powell arról is beszélt, hogy Oroszországból szerinte nem lesz második Szovjetunió, annak ellenére sem, hogy brutálisan lépett fel a grúziai viszályban. Miheil Szaakasvili grúz elnök szerinte vakmerő volt, gyufát gyújtott azzal, hogy katonai úton, erőszakkal akarta visszaszerezni az ellenőrzést a szakadár Dél-Oszétia felett.