Nincs tiszta képlet

Tizedik napja tart Izrael Gázai övezet ellen indított offenzívája, szombat este a légi támadások után az izraeli hadsereg megindította a szárazföldi támadást is. Az izraeli tankok már hétfőn hadrendben álltak a Gázai övezet határánál, a bevonulás azonban nagy kockázattal jár, így erről politikai döntést kellett hozni.

Izrael sokáig habozott

Az izraeli katonai rádió szerint a kabinet döntése pénteken született meg, a több óráig tartó tárgyaláson részt vett Ehud Olmert miniszterelnök, Ehud Barak védelmi miniszter és Cipi Livni külügyminiszter.

Izrael hosszas habozás után adott zöld utat a szárazföldi támadás megindításának, melynek célja láthatóan az, hogy elvágják a Hamász utánpótlását. Az egyiptomi határnál húzódik a stratégiailag fontos philadelphiai folyosó, ami alatt kiterjedt alagútrendszer épült, ez az izraeli hadsereg egyik fő célpontja. Jelentős alakulatot küldtek továbbá északra, ahol a Hamász rakétaállásainak megsemmisítése a másik fontos cél. Emellett a hadsereg felsorokazott a 110 ezer lakosú menekülttábor, Dzsibalija mellett, valamint bekerítették Gázavárost, magyarázta Gazdik Gyula, az ELTE Társadalomtudományi Karának docense.

Két forgatókönyv képzelhető el

A szakértő szerint nehéz megjósolni, hogy a jelenlegi helyzetben mi lehet a következő lépés, szerinte két forgatókönyv képzelhető el. Az egyik lehetőség, hogy a Hamászt politikailag és katonailag teljesen megsemmisítik, és egy, a Ciszjordániában alkalmazott megoldást alkalmaznak. Ez azt jelenti, hogy átadják a területet a Palesztin Hatóságnak, javítják az emberek ellátását, és izraeli katonai segítséggel megerősítik a Palesztin hatóság biztonsági szolgálatát.

A második forgatókönyv szerint Izrael csak meggyengíti a Hamászt politikailag és katonailag, majd rákényszeríti a fegyverszünetet, amivel Izrael déli területeinek biztonsága javul. Ezt azonban várhatóan az izraeli politikai vezetés nem támogatja majd, hiszen ezzel elismernék a Hamászt. Izrael azért nem tekinti tárgyalópartnernek a szervezetet, mert az nem hajlandó elismerni Izrael létjogosultságát, nem hajlandó leállítani az erőszakot, és nem működik együtt a béketárgyalásokon.

Nincs tiszta képlet

Az első forgatókönyv megvalósulása szintén akadályba ütközhet, hiszen a Hamásznak olyan mély gyökerei vannak a Gázai övezetben, hogy gyakorlatilag lehetetlen teljesen likvidálni. Meg kell jegyezni ugyanakkor, hogy a Hamász népszerűsége novemberi adatok alapján csökkent, melynek oka a Gázai övezet lakosságának sivár ellátása, illetve a klánok közti ellentétek felerősödése, amit fegyverrel igyekeztek megtörni.

További akadály lehet Irán befolyása, a Hamász legnagyobb támogatója ugyanis nem engedheti meg magának, hogy egy olyan szervezet, amelyet hosszú évek óta pénzzel és fegyverekkel támogat, teljesen megsemmisüljön. Ha ez mégis megtörténik, Irán lépéskényszerben lesz, így a Hezbollah támadást indíthat észak felől és kétfrontos harcba kergetheti Izraelt. Ebben az esetben valószínű, hogy az eddig csendben várakozó Szíria is belép a harcokba. A fejlemények pedig érdemben megváltoztathatják Barack Obama közel-keleti stratégiáját is.

Iránnak és Izraelnek is jól jött az időzítés

Gazdik Gyula szerint a Hamász nem véletlenül mondott nemet december 19-én az Izraellel kötött tűzszünet meghosszabbítására - miközben Mahmúd Abbász palesztin elnök épp George Bush leköszönő amerikai elnökkel tárgyalt. Irán tesztelni akarhatta Obamát, hogyan reagál egy válságra hivatalba lépése előtt, de Obama eddig nem nyilvánult meg ebben az ügyben.

Izraelnek szintén jól jött az időzítés: túl azon, hogy február 10-én parlamenti választást tartanak, Obama beiktatásáig átmeneti időszak van az Egyesült Államokban, így könnyebben bólintottak rá a támadás megindítására. A szárazföldi offenzíváról egyébként azt mondták, hogy Izrael nem kérte a beleegyezésüket. Simon Peresz izraeli elnök egy december 27-én elhangzott nyilatkozatában azt javasolta az amerikai adminisztrációnak, hogy várja meg a júniusban esedékes iráni elnökválasztást, és csak utána kezdjen tárgyalni Iránnal.

Gazdik Gyula kiemelte, hogy az amerikai lapok rendkívül szkeptikusak a katonai akció kimenetelével kapcsolatban, több elemző pedig arra szólítja fel Obamát, hogy a Közel-Keleten lépjen fel keményebben Izrael ellen, mint elődei tették.

A diplomácia szűkíti a katonai mozgásteret

Az izraeli szárazföldi akció megindításával felgyorsultak a diplomáciai lépések, ami mindig szűkíti a katonai mozgásteret. Ez azt jelenti, hogy Izraelnek a Hamásszal kell megegyezésre jutnia, amivel túl azon, hogy elismerik a szervezetet, meg is erősítik pozícióit. A Hamász erősödése egyben a Palesztin Hatóság gyengülését is magával hozza.

Ezzel szemben ha a Hamász meggyengül, Izrael hallgatólagosan megegyezhet vele, így a Hamász nemzetközi elfogadottsága javulna, amiből összességében Irán is profitálna. Ez a folyamat ugyanakkor hosszadalmas és nehézkes lehet, mivel a szunnita arabok érdeke, hogy az Abbász vezette Palesztin Hatóság erősödjön. Egyiptomban például kiszámíthatatlan, hogy a Hamász erősödése milyen reakciókat válthat ki Muzulmán Testvériség mozgalomban, amihez a Hamász ideológiai gyökerei szorosan kötődnek.

Izrael szombaton este bevonult a Gázai övezetbe

A szárazföldi támadást szombat este indították meg, több ezer katona vonult be a Gázai övezetbe páncélosokkal, előrenyomulásukhoz támogatást kaptak a légierőtől és a tengerészettől is. A védelmi minisztérium tartalékosokat hívott be.

Ehud Barak a szárazföldi támadás megkezdése után tartott első sajtótájékoztatóján azt mondta, a támadás célja a szélsőséges Hamász állásainak megsemmisítése, ahonnan folyamatosan rakétatámadásokat indítanak izraeli célpontok ellen. Hangsúlyozta, hogy az izraeli hadsereg feladata megvédeni lakosait.

Arról is beszélt, hogy a támadás áldozatokkal járhat, valamint hogy nem lesz könnyű és rövid harc. Elmondta, hogy a hadsereg arra törekszik, hogy Izrael északi részén, a libanoni határnál nyugodt maradjon a helyzet, felkészültek arra is, hogy esetleg második fronton is kirobbanhat a konfliktus. Vasárnap újabb tartalékosokat hívtak be, akikkel az északról a Gázai övezethez vezényelt erőket akarják pótolni.

Nő az áldozatok száma, humanitárius válság fenyeget

Hétfőre az izraeli hadsereg körülzárta a félmillió lakosú Gázavárost, és a főbb útvonalak elfoglalásával két részre vágták az övezetet. A harcok tizedik napjára legkevesebb 540 palesztin vesztette életét, közülük 200 civil, és 2000-nél is több a sebesültek száma, Izraelben három civil és egy katona vesztette életét a Hamász rakétatámadásaiban, többen megsérültek, egy katona pedig a vasárnapi harcokban halt meg.

Közben számos közvetítő érkezett a Közel-Keletre, akik megpróbálnak mihamarabb tető alá hozni egy tűzszünetet, Izrael azt is akarja, hogy ez nemzetközi felügyeletről is rendelkezzen, a felekre egyre nagyobb nemzetközi nyomás nehezedik. A Gázai övezetben egyre súlyosabb humanitárius válság fenyeget.