Harcok a Gázai övezetben

2009.01.06. 18:58

Fontosabb részletek
  • Izrael december 27-e óta támadja a Hamász nevű szervezet által irányított Gázai övezetet, mert rendszeresen rakétával lőttek a térségből izraeli célpontokat.
  • Egy hét rendszeres bombázás után több irányból szárazföldi erők hatoltak be az övezetbe.
  • Gázavárost az izraeli hadsereg először körbezárta, majd behatolt, több más településen is heves harcok folynak.
  • Izrael célja, hogy megdöntse a Hamász uralmát a régióban és felszámolja katonai bázisait.
  • A Hamász kemény ellenállást és öngyilkos merénylők százainak bevetését ígérte.
  • Egyiptom tűzszüneti javaslatot fogalmazott meg, külön tárgyalnak róla a Hamász és Izrael delegációival.
  • A Gázai övezetben egyre mélyül a humanitárius válság.
  • A konfliktus kronológiája
  • Szájbarágó a Gázai övezet elleni támadásról

új hír érkezett, kattintson a megtekintéshez!
  • Több mint 630 palesztin vesztette életét eddig a Gázai övezet elleni izraeli hadműveletekben a legfrissebb, keddi adatok szerint. A palesztin kórházi forrásokból származó tájékoztatás szerint a tizenegyedik napja tartó offenzíva palesztin halálos áldozatainak száma legkevesebb 635, a sebesülteké meghaladja a 2900-at. Az izraeli hadsereg hivatalosan megerősített vesztesége egy fővel, hat főre nőtt kedden. A hatból négy katona baráti tűzben esett el.
    000T TRNic322832
  • A gázai övezeti harcok beszüntetésének az a kulcsa, hogy meg kell akadályozni az iszlamista palesztin Hamász szervezetet a fegyverek becsempészésében - vélekedett kedden Tony Blair volt brit miniszterelnök, a közel-keleti "kvartett" képviselője. Az izraeli-palesztin válság megoldásán munkálkodó úgynevezett kvartett (az Egyesült Államok, Oroszország, az ENSZ és az Európai Unió) Jeruzsálemben tartózkodó megbízottja kedden újságírók előtt kijelentette, hogy ez az azonnali tűzszünet előfeltétele.
  • Egyiptom nyomást gyakorol a Hamász radikális palesztin mozgalom vezetésére, hogy fogadjanak el a tűzszünetet a Gázai övezetben folyó harcban, közölték kedden kairói illetékesek. A tárgyalások Egyiptom nagyhatalmú titkosszolgálati vezetője, Omar Szulejman folytatja a Damaszkuszból érkezett hamászos politikusokkal. A Hamásznak Szulejman azt az üzenetet adta át, hogy tűzszünet nélkül a palesztinok nagy veszélybe kerülnek, és minden elvész, amit eddig elértek, mondta a neve elhallgatását kérő hírforrás. Ahmed Abul Geit egyiptomi külügyminiszter szerint a megállapodás tervezetében egyebek között az van, hogy Izrael abbahagyja az agressziót, és kivonul, cserében pedig Egyiptom eléri a Hamásznál és más frakcióknál, hogy szüntessék be a rakétatámadásokat. A Hamász damaszkuszi vezetőségének egyik tagja előzőleg azt mondta, hogy akkor hajlandóak megfontolni a tűzszünetet, ha Izrael visszavonja katonáit, megnyitja Gázai övezet határátkelőit, és abbahagyja a terület blokádját.
  • Tüzet nyitott egy izraeli orvoscsoport tagjaira, egy dán segélyszervezet három elsősegélynyújtó helyét pedig szétlőtte az izraeli hadsereg a gázai övezeti harcokban - közölték kedden az érintettek. Az Orvosok az Emberi Jogokért nevű izraeli civil szervezet arról számolt be, hogy az izraeli katonák megtámadták munkatársait, amikor sebesülteknek akartak a segítségére sietni. Egy dán egyházi humanitárius szervezet Koppenhágában azt közölte, hogy hétfőre virradóra Gáza városában izraeli bombatámadás érte három mobil elsősegélynyújtó pontját. Dánia magyarázatot vár az esetre Izrael koppenhágai nagykövetétől - közölte Per Stig Moller dán külügyminiszter.
  • A dán kormány bejelentette kedden, hogy kész rendőröket küldeni a Gázai övezet és Egyiptom határára a fegyvercsempészet megakadályozása céljából, amint megszületik a tűzszünet Izrael és a Hamász között. Dánia és Hollandia közösen vállalná a rafahi határ felügyeletét, hogy megakadályozzák a Hamász radikális palesztin mozgalom fegyverellátását - mondta Per Stig Moller külügyminiszter újságíróknak, amikor ülést tartott a parlament külügyi bizottsága a gázai helyzetről.
  • Az al-Kaida nemzetközi terrorszervezet alvezére szerint a Gázai övezetben folyó izraeli offenzíva a Nyugat iszlámellenes kampányába illeszkedik, és Barack Obama megválasztott amerikai elnök is bűnrészes benne. "Amit látni..., az egy láncszem a muzulmánok és az iszlám ellen folyó cionista keresztes hadjárat láncolatában" - jelentette ki Ajman az-Zavahri, a terrorista hálózat második számú vezetője egy üzenetben, amelyet iszlamista honlapokra tettek föl. "A támadás Obama ajándéka (a palesztinoknak), mielőtt elfoglalná hivatalát" - tette hozzá, egyben felszólította a mohamedánokat, hogy világszerte támadjanak meg izraeli és nyugati célpontokat "bárhol és bármit, amit csak tudnak".
  • A Hamász palesztin mozgalom elfogadná, hogy Törökország közvetítsen a szervezet Izraellel fennálló konfliktusának rendezése érdekében - közölte egy volt francia diplomata. "Pillanatnyilag Törökország a legmegbízhatóbb partner a Hamász szemében" - jelentette ki a francia külügyminisztérium Észak-Afrikával és a Közel-Kelettel foglalkozó részlegének egykori igazgatója a Le Nouvel Observateur című hetilapnak adott interjúban. A beszélgetés csütörtökön jelenik meg. Yves Aubin de la Messuziere - aki tavaly kétszer találkozott a Hamász tisztségviselőivel, egyszer Gázában és egyszer Damaszkuszban - elmondta, a palesztin mozgalom már régóta jó kapcsolatokat ápol Törökországgal, amely egyúttal jó viszonyban van Izraellel. Emlékeztetett rá, hogy Ankara közvetített a nemrégiben újrakezdett szíriai-izraeli tárgyalásokon is.
  • Barack Obama megválasztott amerikai elnök kedden megtörte a gázai válsággal kapcsolatos eddigi hallgatását; kijelentette, hogy mélyen aggódik a viszály palesztin és izraeli civil áldozatai miatt. Mindeddig Obama, valamint leendő külügyminisztere, Hillary Clinton és majdani alelnöke, Joe Biden sem szólalt meg az új gázai viszály kapcsán. Obama - aki folyamatos tájékoztatást kap a fejleményekről - közölte, hogy január 20-i hivatalba lépése után a közel-keleti béke előmozdítása érdekében fog fellépni, hathatósan és következetesen.
  • A Közel-Kelet eddigi legsötétebb órájának" nevezte keddi nyilatkozatában a brit kormányfő a Gázai övezetben kialakult helyzetet. Gordon Brown kedd este a BBC-nek azt mondta: humanitárius válsághelyzetről van szó, amely az egész világra hatással van. Brown szerint elengedhetetlen a térségnek ígért segélyszállítmányok beengedése, és már "a következő órákban" a lehető legnagyobb erőfeszítéseket kell kifejteni az azonnali és tartós tűzszünet életbe léptetéséért.
  • Hoszni Mubarak egyiptomi elnök a Nicolas Sarkozy francia elnökkel Sarm-es-Sejkben kedden tartott találkozója után, közös sajtóértekezletükön jelentette be, hogy tanácskozásra hívta az izraeli és a palesztin feleket, hogy "megállapodásokat kössenek és garanciákat vállaljanak a válság kiterjedésének megállítására" és a háború lezárására. A garanciák magukba foglalnák "a határok biztonságossá tételét", "a határátkelők megnyitását, és (a Gázai övezet) zárlatának feloldását"- mondta.

    Mubarak egyúttal javasolta, hogy Izrael és a palesztin oldal kössön tűzszünetet, hogy el tudják juttatni a Gázai övezet lakosságának a humanitárius segélyeket. Az egyiptomi vezető felszólította a Hamász radikális palesztin mozgalmat és ellenlábasát, a mérsékelt Fatahot is, hogy újítsák fel párbeszédüket.

    A francia államfő elmondta, hogy telefonon tájékoztatta Ehud Olmert izraeli kormányfőt Mubarak kezdeményezéséről. Kijelentette: a részletek ismeretében biztosan mondhatja, hogy "egy izraeli delegáció késlekedés nélkül találkozik egy egyiptomi küldöttséggel, hogy tárgyaljon erről a biztonsági kérdésről". Sarkozy beszélt arról is, hogy Franciaország, mint az ENSZ Biztonsági Tanácsának soros elnöke nem akarja, hogy a BT elhamarkodott határozatot hozzon a Gázai övezet elleni izraeli offenzívával kapcsolatban, ami csak bonyolítaná a helyzetet, előbb tárgyaljanak az érintett felek. (MTI)

  • Fokozták az Izraelre nehezedő nyomást a Biztonsági Tanács tagjainak és arab országoknak a külügyminiszterei a Gázai övezet ellen december 27-én indított katonai műveletek leállításának érdekében. Az ENSZ BT négyórás nyílt ülésén több arab külügyminiszter és vezető is részt vett, a palesztin elnök például arra kérte a testületet, hogy határozatban szólítson fel "az izraeli agresszió azonnali és teljes körű befejezésére, valamint a Gázai övezetet fojtogató izraeli zárlat feloldására. A francia Bernard Kouchner azonnali tűzszünetet szorgalmazott, ami a Dél-Izrael elleni palesztin rakétatámadások leállítását és a Gázai övezetbe való fegyvercsempészet felszámolását is maga után vonja.

    Gabriela Salev, Izrael ENSZ-nagykövete a BT ülésén csak annyit mondott, hogy nagyon komolyan veszik az egyiptomi javaslatot. Az amerikai Condoleezza Rice szerint Washington csak olyan tűzszünetet tart elfogadhatónak, amely valós biztonságot teremt, azaz megfosztja a Gázai övezetet kormányzó Hamász radikális mozgalom fegyvereseit az Izrael elleni rakétatámadások lehetőségétől. Rice szerint létfontosságú, hogy az Abbász vezette Palesztin Hatóság ismét átvegye az ellenőrzést a Gázai övezet felett is.

  • Izrael "humanitárius folyosót" nyit a Gázai övezetben, hogy eljuthassanak a segélyek a nélkülöző palesztin lakossághoz, jelentette be az izraeli miniszterelnöki hivatal hajnalban. Továbbá az izraeli katonai vezetés javaslatának alapján időszakosan megnyitják a Gázai övezet bizonyos területeit, hogy a lakosság beszerezhesse az alapvető élelmiszereket és gyógyszereket.

    Izrael "humanitárius folyosót" nyit
  • A venezuelai kormány kedden elrendelte Izrael caracasi nagykövetének és a külképviselet munkatársai egy részének kiutasítását az országból, így tiltakozva a Gázai övezet elleni izraeli offenzíva ellen. A kiutasításról szóló venezuelai külügyminisztériumi közlemény, amely "állami terrorizmussal" vádolta Izraelt, egyúttal megerősítette a dél-amerikai országnak "a béke melletti elkötelezettségét, valamint a nemzetközi jog tiszteletben tartásának igényét", és szolidaritásáról biztosította a palesztin népet. Emlékeztetőül: Hugo Chávez venezuelai elnök hétfőn a gázai offenzíva kapcsán "gyilkosnak" és "népirtónak" nevezte a zsidó államot, és úgy vélekedett, hogy Izrael elnökét hágai Nemzetközi Büntetőbíróság elé kellene idézni.

  • Barack Obama megválasztott amerikai elnök megtörte a gázai válsággal kapcsolatos hallgatását, és kijelentette, hogy mélységesen aggódik a viszály palesztin és izraeli civil áldozatai miatt. Egyben megígérte, hogy január 20-i hivatalba lépése után a közel-keleti béke előmozdítása érdekében lép fel, hathatósan és következetesen.

    Obama, bár az utóbbi napokban bírálták hallgatása miatt, eddig következetesen tartotta magát ahhoz, hogy nem nyilvánít véleményt külpolitikai kérdésekben, amíg George Bush az elnök. Most az után szólalt meg, hogy egy izraeli harckocsi-támadásban több tucat palesztin halt meg egy gázai menekülttáborban.

  • Kiutasította a venezuelai ügyvivőt Izrael. A zsidó állam az után mutatott ajót a dél-amerikai ország diplomatájának, hogy Caracas elrendelte Izrael nagykövetének és a külképviselet munkatársai egy részének kiutasítását, így tiltakozván a Gázai övezet elleni izraeli offenzíva ellen.

    Folytatódnak a harcok
  • Az izraeli harckocsik és gyalogsági alakulatok palesztin szemtanúk szerint megkezdték Hán Junisz város evakuálását a Gázai övezet déli részén. Szemtanúk arról számoltak be, hogy több tucat harckocsi vonult vissza a kedden elfoglalt zónából a biztonsági fal izraeli oldalára. Az izraeli hadsereg szóvivője eddig nem volt hajlandó sem megerősíteni, sem cáfolni a hírt.

  • Az izraeli hadsereg szerdától napi három órán át felfüggeszti Gáza lövetését. A golyószünet délben kezdődik, és 15 óráig tart.
  • Az ENSZ szerdai közlése szerint nem voltak palesztin fegyveresek abban az általa működtetett gázai övezeti iskolában, ahol előző nap több mint 40 ember halt meg egy izraeli támadásban. "Az előzetes vizsgálatok alapján 99,9 százalékban biztosak vagyunk abban, hogy az iskolában sem fegyveresek nem tartózkodtak, sem fegyveres tevékenység nem folyt", közölte Chris Gunness. A palesztin menekültek segélyezéséért felelős ENSZ-ügynökség vezetője független vizsgálatot követel, mondván: ha a hadijogot megsértik, a bűnösöket át kell adni az igazságszolgáltatásnak. Izrael szerint viszont a hadsereg csak válaszolt e csapással palesztin fegyveresek támadására, amelyet az iskola épületéből intéztek egy katonai alakulat ellen.
  • Délelőtt ismét összeült az izraeli biztonsági kabinet, hogy megvitassa a Gázai övezetben kormányzó Hamász iszlamista palesztin szervezet elleni offenzíva fejleményeit. A közszolgálati televízió szerint a katonai és a kormányzati csúcsvezetés Ehud Olmert kormányfő elnökletével a katonai offenzíva harmadik szakaszát akarja megvitatni, amelynek során nagy számú tartalékos egységet vetnének be a városközpontok és a palesztin menekülttáborok elleni támadásokra a Gázai övezetben. A rádió úgy tudja, hogy szóba kerülhet egy esetleges tűzszünet is, amelynek kidolgozását Egyiptomra bíznák.
  • A CNN szerint a három órán át tartó tűzszünet kezdete után negyed órával még lövéseket és robbanásokat lehet hallani a Gázai övezetben. Izrael a humanitárius válság enyhítésére bejelentette, hogy naponta három órán át szünetelteti a harcokat, hogy a segélyszállítmányokat biztonságosan el lehessen juttatni a rászorulóknak.
  • A Hezbollah vezeteője, Hasszan Naszrallah azt mondta, minden lehetőséget számításba vesznek Izrael ellen, és emlékeztette Izraelt a 2006-os libanoni konfliktusra, amit sétagaloppnak titulált a mostani harcokhoz képest, írja az AFP.

    A Szíria és Irán támogatását élvező libanoni Hezbollah szellemi vezetője először szólalt meg, mióta Izrael december 27-én megtámadta a Gázai övezetet. „Készen állnak feláldozni a lelkünket, testvéreinket, gyermekeinket, szeretteinket azért, amiben hiszünk. Nem adjuk fel a harcot és a fegyvereinket” – fogalmazott videóüzenetében, amit több tízezer ember előtt vetítettek le Bejrútban.

  • A Hamász egyik vezetőségi tagja szerdán közölte, hogy ideiglenesen nem lőnek ki rakétákat izraeli területre, ha az izraeli hadsereg betartja igéretét, és naponta koradélután 3 órán át nem bomzázza Gázát. "Nem indul egyetlen rakéta sem ebben a három órában"-mondta Damaszkuszban Mussa Abu Marzuk, az iszlamista Hamász egyik rangidős vezetőségi tagjának szóvivője. (FH)
  • A cseh EU-elnökség mélységes aggodalmának adott hangot szerdán a gázai övezeti harcok polgári áldozatainak növekvő száma miatt. Felszólította Izraelt, hogy nyisson folyosót a humanitárius segélyszállítmányok számára, és mindkét felet azonnali és átfogó tűzszünetre szólította fel. "Felkavart bennünket, hogy polgári személyek haltak meg a dzsabalíjai iskolában egy izraeli katonai akció következtében" - olvasható a cseh EU-elnökség nyilatkozatában. (MTI)
  • A Külügyminisztérium afrikai és közel-keleti főosztályának vezetője, Váradi László úgy vélekedett az ENSZ Biztonsági Tanácsában tartó vitáról, hogy az EU előkészített felszólalásának legfontosabb eleme az, hogy Izraelnek egyfajta arányosságot kell betartania a Hamász rakétatámadásaira adott válaszában. Abban, hogy az arányosság mit jelent, az uniós tagállamok sem értenek egyet. Mindenesetre már nem a korábbi, alapvetően légi válaszcsapásokról van szó - közölte a külügyi tisztségviselő -, hanem háborúról, amit utcáról utcára vívnak, sok száz halottal és sok ezer sebesülttel, köztük jórészt civilekkel.

    A legfőbb kérdés azonban - hangsúlyozta -, hogy mi lesz a háború után. Izrael, még ha sikerül is elérnie katonai céljait, a konfliktust katonai eszközökkel nem oldhatja meg. Nem világos az sem, hogy ki és hogyan indítja majd újra az életet a Gázai övezetben. Magyarország - ahogy az EU is - úgy véli, hogy vissza kell térni a tárgyalásokhoz és az 2007 novemberében az egyesült államokbeli Annapolisban újraindított békefolyamathoz egy átfogó közel-keleti rendezéshez, erősítette meg. (MTI)

  • cikkünk a témában:

    Elfogadhatják Egyiptom tűzszüneti javaslatát

    Izrael nyitott arra, hogy tárgyalásokat kezdjen arról a javaslatról, amelyet Hoszni Mubarak egyiptomi elnök fogalmazott meg. A Hamász küldöttei már jártak Kairóban, most tanulmányozzák a javaslatot. Nicholas Sarkozy francia államfő szerint a felek már rábólintottak. A hárompontos javaslat szerint megnyílna egy humanitárius folyosó a Gázai övezetben, így maradna idő a végleges tűzszünet kidolgozására.
  • A Külügyminisztérium továbbra is mindent megtesz a Gázai övezetből távozni akaró két magyar-palesztin család kimenekítéséért. Ehhez és segélyek eljuttatásához is elengedhetetlen lenne az EU által már december végétől szorgalmazott tűzszünet, a harcok leállítása, mondta el szerdán a Külügyminisztérium afrikai és közel-keleti főosztályának vezetője.

    Váradi László kifejtette, hogy a kimenekítésre várók többsége kettős állampolgárságú, de van köztük, akinek még palesztin útlevele sincs, és ennek megszerzésében is segíteni kell. A ramalláhi, a tel-avivi és az ammáni magyar külképviselet egyaránt "minden emberileg lehetségeset" elkövet kijuttatásukért. "Sok lépést teszünk diplomáciai csatornákon, részben más EU tagállamokkal közösen" - tette hozzá. (MTI)

  • Véget ért a három órán át tartó tűzszünet, ami alatt humanitárius segélyt próbáltak eljuttatni a gázai lakosoknak, a harcok utána újra elkezdődtek, írja a Reuters. Gázavárosban a tűzszünet idején megteltek az utcák, az emberek vásárolni indultak, vagy meglátogatták rokonaikat, ismerőseiket.
  • Az Amnesty International szorgalmazza, hogy az ENSZ Biztonsági Tanácsa követelje az azonnali tűzszünetet Gázában Izrael, a Hamász és a palesztin fegyveresek részéről. Ezzel a felek lehetővé tennék, hogy az életbe vágóan fontos humanitárius segítség elérje a bent rekedt civil lakosságot, lehetővé válna a sebesültek evakuálása és menedéket biztosíthatnának azoknak, akik el akarnak menekülni a területről.

    "Teljesen világos, hogy a konfliktusban résztvevő felek nem tisztelik a nemzetközi humanitárius jogot, és a gázai civil lakosság nagy árat fizet ezért" - mondta Malcolm Smart, az Amnesty International Közel-Kelet és Észak-Afrika Program igazgatója.

  • Az izraeli biztonsági kabinet elhalasztotta szerdán a szavazást arról, hogy utasítsa-e a fegyveres erőket a Gázai övezet városi központjaiba való bevonulásra. A miniszterek megvitatták, végrehajtsák-e a december 27-én indított, 12 napja tartó gázai övezeti hadművelet tervezett harmadik szakaszát, amelyben az övezet városi központjait kellene elfoglalni. A szavazást azonban meghatározatlan időre elhalasztották, közölték névtelenül nyilatkozó izraeli politikusok. Az egyiptomi-francia vezetésű tűzszüneti kezdeményezéssel indokolták a halasztást, azzal, hogy az izraeli kormány esélyt akar adni a tűzszünetet közvetítők próbálkozásainak.

    Katonai elemzőkre hivatkozva azt írta a Reuters, hogy az eddigieknél sokkal nehezebb dolguk lenne az izraeli erőknek a városi harcokban, különösen Gáza városának sikátoraiban, ahol nem számíthatnának a légierő támogatására, és ahol a palesztin fegyvereseknek lehetőségük nyílna a nekik kedvező harcmodorra, vagyis a gyors, rajtaütésszerű csapásokra és a csapásmérések utáni gyors visszavonulásokra.

    Eddig hét izraeli katona és több mint 640 palesztin, köztük sok polgári személy halt meg a december 27. óta tartó gázai övezeti harcok következtében.

  • Az Iszlám Konferencia Szervezete szerint nemzetközi bíróság elé kell állítani Izraelt az ENSZ segélyszervezetének gázai iskolája elleni keddi támadása miatt, Izrael azonban azzal vádolja a Hamászt, hogy az iskolásokat élő pajzsként használta. A keddi támadásban 42 palesztin, köztük számos gyermek vesztette életét. Az 57 államot tömörítő OIC közel egymilliárd muzulmánt képvisel, de politikai súlya csekély.

    Egy izraeli katonai közlemény elismerte a dzsabalíjai támadást, de azt is állítja, hogy a hadsereg a Hamásznak az iskola felől indított gránáttűzét viszonozta. Egyúttal azzal vádolja a szervezetet, hogy a polgári lakosságot használja védőpajzsul. Titkosszolgálati értesülésre hivatkozva a közlemény név szerint említi a Hámasz két tagját, akik szintén a halottak között voltak. (MTI)