A CIA nyomására hagyták futni az iszlám atombomba atyját

Az egykori holland kormányfő, Ruud Lubbers erősítette meg most azt a hírt, amelyről már tavaly cikkezett az amerikai New York Times. A holland hatóságok mindeddig hivatalosan kategorikusan cáfolták, hogy korábban szabadon engedtek volna, pontosabban nem tartóztattak le egy pakisztáni férfit, akit kémkedéssel gyanúsítottak. Abdul Kadír Hán ellen az atomtitok megsértése lett volna alighanem a vád, de a németalföldiek az amerikai titkosszolgálat hatására futni hagyták a pakisztánit.

A CIA tiltotta le az elfogást

Az amerikaiak a hetvenes és a nyolcvanas években többször is felszólították a holland hatóságokat arra, hogy ne vegyék őrizetbe Hánt. Minderről a korábbi holland miniszterelnök az Argus nevű rádiós hírmagazinban számolt be.

Hán fejlesztette ki az első "iszlám" atombombát és a pakisztáni nukleáris program atyjának számít. A hetvenes években Hán az Almelóban lévő, Urenco nevű uránfeldolgozóban dolgozott. Onnan állítólag - a német Die Zeit internetes kiadása szerint - fontos információkat lopott el, amelyeket az atomfegyverek kifejlesztésekor hazájában használt fel.

Lubbers mostani nyilatkozata szerint ő már 1975-ben, gazdasági miniszterként hallott Khan ügyeiről, és azon törte a fejét, hogy mit is kéne csinálni a pakisztánival. Ekkoriban kérte a CIA, hogy a holland kormány ne vegye őrizetbe Hánt. Az amerikaiak azzal érveltek, hogy akkor tudnak többet kideríteni a pakisztáni szándékairól, ha szabadon mozog a férfi. A CIA ekkor azt kérte, hogy Hánnak csak azt tiltsák meg, hogy az Urenco területére belépjen.

A kereszténydemokrata holland politikus állítólag a nyolcvanas években még egyszer a fejébe vette, hogy letartóztatja Hánt. Lubbers ekkor már miniszterelnök volt országában, de úgy tűnik, annyira azért nem volt befolyásos, hogy ezt meg is tegye. A CIA ekkor már tíz éve figyelte Hánt, mégsem hagyta jóvá a pakisztáni letartóztatását. Lubbers csak kénytelen-kelletlen engedett az amerikai nyomásnak. Végül a hollandok csak letartóztatták Hánt, de formai okok miatt szabadon engedték.

Iránnak is súgott

A New York Times már tavaly írt erről az ügyről, megfelelő bizonyítékokat azonban az amerikai lap nem tudott felsorakoztatni. Akkor a holland igazságügyi miniszter visszautasította a gyanúsítgatást, és cáfolta a CIA bármiféle beavatkozását. Most tehát a tárcavezető nyilatkozata ellenére erősítette meg Lubbers a korábbi lapértesülést.

Hán a pakisztáni atombomba kifejlesztése után a technológia exportjába kezdett. Ő kotyogott ki atomtitkokat Líbiának és Iránnak, és észak-koreai fejlesztésekhez is köze lehet. Irán éppen most hétfőn határozta el, hogy a nemzetközi tiltakozás dacára újraindítja az urándúsítási tevékenységet iszfaháni nukleáris létesítményében.

Hogy az iráni atomprogram mennyire idegesíti az Egyesült Államokat, azt mi sem bizonyítja jobban, mint hogy az USA éppen kedden helyezte kilátásba: nem kap vízumot az új iráni elnök, Mahmud Ahmadinedzsad, aki az ENSZ előtt akar New Yorkban felszólalni. A hivatalos ok egyébként nem ez, hanem az a gyanú, hogy Ahmadinedzsad állítólag 25 éve részt vehetett a teheráni amerikai nagykövetségen zajlott túszejtésben.