Német-francia Irak terv?

2003.02.08. 20:13
A Der Spiegel szerint Németország és Franciaország közös tervet készít az Irak-válság békés megoldására, és ENSZ békefenntartókat küldene a térségbe. Bush szerint a Biztonsági Tanácsnak nem szabad meghátrálnia, ha egy diktátor gúnyt űz követeléseiből.
Michelle Alliot-Marie francia védelmi miniszter szombaton Münchenben leszögezte, hogy országa az iraki fegyverellenőrzési folyamat erősítését akarja, s ennek érdekében Mirage-IV repülőgépeket is kész Irakba küldeni, amelyek segítségével pótlólagos információkat lehetne szerezni.

Alliot-Marie szerint amennyiben Irak ezt visszautasítja, szankciókhoz kell folyamodni. A miniszter asszony mindehhez hozzáfűzte, hogy a háború szükséges lehet, de csak a legeslegvégső esetben. Franciaország Alliot-Marie szerint sohasem zárta ki, hogy katonai szerepet játszhat Irakban.

Tüntetés Münchenben

A francia miniszter a 39. müncheni biztonságpolitikai tanácskozáson beszélt, amelyet szigorú biztonsági intézkedések közepette rendeznek meg a bajor fővárosban. 3500 rendőrt mozgósítottak, szombaton körülbelül 20 ezer ember tüntetett a belvárosban a békés iraki megoldás mellett.

Mindezzel egy időben a Der Spiegel című hamburgi hetilap olyan értesülést tett közzé, hogy Németország és Franciaország közös tervet készít az Irak-válság békés megoldására. A fegyverzetellenőrök számát minimum megháromszoroznák, az ellenőrzési-leszerelési műveletet kéksisakos ENSZ-katonák ellenőriznék, megbízatásuk évekre szólna. Irak gyakorlatilag ENSZ-protektorátussá válna, írta a Der Spiegel.

Rumsfeld: elkerülhető a háború

A müncheni tanácskozáson felszólaló amerikai védelmi miniszter, Donald Rumsfeld arról biztosította a hallgatóságot, hogy az Egyesült Államok még mindig reménykedik a háború elkerülhetőségében, de ennek érdekében készséget kell mutatni a háborúra. Szaddám Huszein azzal is el tudná hárítani a háborút, ha száműzetésbe vonulna.

Joschka Fischer német külügyminiszter szerint a diplomáciai lehetőségeket még messze nem merítették ki, az ENSZ fegyverellenőreinek még több időt kell kapniuk, s "a döntő kérdés: valóban olyan nagy-e a veszély (Irak részéről), hogy a háború igazolható". Az ellenzéki Német Kereszténydemokrata Unió (CDU) elnöke, Angela Merkel szerint végső eszközként szóba jöhet az Irakra mérendő katonai csapás.

Nincs szakadás a NATO-n belül

George Robertson, a NATO főtitkára szombaton úgy vélte, hogy "nincs alapvető válság" az euroatlanti szövetségben. Az Irak-kérdésben voltak ugyan ellentétek, de ezek nem sértették meg az alapot. "Erős és tisztelendő" nézetkülönbségek vannak a NATO-n és az Európai Unión belül Irak leszerelésének módozatairól, de a célt tekintve nincs különbség a partnerek között. A szövetség mind a 19 tagállama abban is egyetért, hogy iraki támadás esetén a NATO köteles segítséget nyújtani Törökországnak.

Szergej Ivanov orosz védelmi miniszter, aki Münchenben kétszer is folytatott négyszemközti megbeszélést Rumsfelddel, a nemzetközi terrorizmus újabb akcióitól óvott. Ivanov szerint a terroristák nem zárják ki, hogy esetleges újabb akcióik során tömegpusztító fegyvereket vetnek be, például vegyi fegyvert. Az Ivanov-Rumsfeld megbeszélésen Észak-Korea, valamint az "afganisztáni és Afganisztán körüli" fejlemények voltak napirenden. Oroszország attól tart, hogy a tűzfészek Afganisztán kikerül az érdeklődés homlokteréből, miután az Egyesült Államok Irakra összpontosít.

Bush rádióbeszéde

George Bush szombati rádióbeszédében elmondta: Irak veszélyt jelent Amerikára és a világra nézve, mivel tömegpusztító fegyvereket adhat a terroristák kezébe.

Az amerikai elnök szombati rádióbeszédében megerősítette, hogy az Egyesült Államok egy koalíció élén fogja lefegyverezni a bagdadi rezsimet, ha az ENSZ Biztonsági Tanácsa visszatáncol attól, hogy érvényt szerezzen saját határozatának.

Az elnök nyilvánvalónak nevezte, hogy Irak folytatólagosan megsérti a Biztonsági Tanács határozatait. Az elnök röviden felsorolta azokat a vádakat, amelyek Colin Powell külügyminiszternek a Biztonsági Tanács előtt mondott szerdai beszédében elhangzottak. Hangoztatta, hogy a bagdadi rezsim sosem számolt el biológiai és vegyi fegyvereinek halálos arzenáljával, sőt módszeres kampánnyal igyekszik elrejteni fegyverkészletét, és elbújtatni vagy megfélemlíteni azokat a szakértőket és tudósokat, akiknek ismereteik vannak az iraki fegyvergyártási programokról.

Irak félrevezeti a világot

A megtévesztési hadjáratot a legmagasabb szintről irányítják, köztük maga Szaddám Huszein iraki elnök, egyik fia, Kuszai Huszein, az alelnök, Taha Jaszim Ramadan és az a tisztviselő, aki tulajdonképpen a fegyverzetellenőrökkel való együttműködésért lenne felelős.

Az elnök megismételte, hogy Szaddám Huszein nemrég felhatalmazta az iraki harctéri parancsnokokat vegyi fegyver bevetésére, miközben a diktátor az egész világ előtt letagadja, hogy ilyen fegyverei lennének.

George Bush azt nevezte a legnagyobb veszélynek, hogy Irak tömegpusztító fegyvereket adhat át terroristáknak, akik nem haboznának használni ezeket a fegyvereket. Szaddám Huszeint már régóta közvetlen kapcsolatok fűzik terrorista hálózatokhoz. Az iraki hírszerzés tagjai legalább nyolcszor találkoztak az al-Kaida képviselőivel a kilencvenes évek elején.

Az Al-Kaida kapcsolat

Irak robbanószerkezetek készítésében és okmányhamisításban járatos szakértőket küldött az al-Kaidához, és vegyi és biológiai fegyverkiképzést is nyújtott a terrorhálózatnak. Az al-Kaida tagjai többször is megfordult Irakban a kilencvenes évek végén, hogy segítséget kérjenek mérgező anyagok beszerzéséhez.

George Bush szerint Szaddám Huszein az 1441. számú határozattal kapott egy utolsó esélyt, de ő ezt is ellöki magától. A Biztonsági Tanácsnak nem szabad meghátrálnia, ha egy diktátor gúnyt űz követeléseiből. Az Egyesült Államok üdvözölne és támogatna egy új BT-határozatot, ha a világszervezet vezető testülete abban egyértelművé teszi, hogy ragaszkodik követelései teljesítéséhez. A határozatok nem sokat jelentenek eltökéltség nélkül. Az Egyesült Államok egy szélesedő koalícióval együtt meg fogja tenni mindazokat a lépéseket, amelyek szükségesek ahhoz, hogy megvédje önmagát és lefegyverezze az iraki rezsimet - hangoztatta Bush elnök rádióbeszédében.

Bush-Berlusconi eszmecsere

George W. Bush amerikai elnök és Silvio Berlusconi olasz kormányfő szombaton telefonon folytatott megbeszélésük során egyetértettek abban, hogy "minden lehetséges erőfeszítést meg kell tenni az Irak elleni háború elkerüléséért" - közölte a római miniszterelnöki hivatal a "hosszúra nyúlt" eszmecseréről beszámolva.

A római tájékoztatás szerint Bush és Berlusconi - aki Washington egyik legközelebbi európai szövetségesének számít - a béke és biztonság megszilárdítása érdekében fokozni fogja erőfeszítéseit az ENSZ Biztonsági Tanácsában, illetve az Európai Unióban.

Berlusconi a múlt héten a Fehér Házban tárgyalt Bush elnökkel, pénteken pedig Rómában Donald Rumsfeld amerikai védelmi miniszterrel folytatott eszmecserét az iraki helyzetről. Az olasz kormányfő hajlandónak mutatkozik találkozni a jövő héten Vatikánba látogató Tárik Aziz iraki miniszterelnök-helyettessel is.

A Fehér Ház egyik szóvivője a Bush-Berlusconi beszélgetésről beszámolva azt emelte ki, hogy az amerikai elnök nagyra értékelte az olasz kormányfő eddig nyújtott támogatását az iraki probléma tekintetében.