Irak: ha háború van, nincs olaj

Az Egyesült Államok az iraki infrastruktúra minden nagyobb elemére, így az olajipari létesítményekre is csapást készül mérni, de ebben az esetben súlyos fennakadásokkal kell számolnia az iraki olajszállításokban. - mondta pénteken a bagdadi kormány indiai nagykövete.

Megint az olaj

Szalah el-Muktar a Dow Jonesnak adott interjúban iraki hírszerzési jelentéseket nevezett meg értesülése forrásául. A diplomata szerint Irak akkor sem fogja leállítani olajexportját, ha támadás éri; a szállítások akkor kerülnek veszélybe, ha az amerikaiak az iraki olajlétesítményekre mérnek katonai csapást.

A nagykövet szerint Irak kész lenne a jelenlegi 1,5-2,5 millió hordó körüli szintről akár 6 millió hordóra is növelni napi olajexportját, azonban Egyesült Államok "nyomást gyakorol az ENSZ szankcióbizottságára annak érdekében, hogy a testület ezt ne engedélyezze."

A piac nyugodt

Irak, amelynek nyersolajkivitelét az érvényben lévő szankciók alapján az ENSZ ellenőrzi, a napi globális kínálat 5 százalékát adja.

A nagykövet nyilatkozata nem mozgatta meg a szabadpiacot: a legközelebbi májusi szállítású északi-tengeri Brent minőségű nyersolaj 27 centes veszteséggel 24,40 dollár volt a londoni Nemzetközi Olajtőzsdén (IPE) péntek délben.

Németország nem támad

Amennyiben az Egyesült Államok ENSZ-mandátum nélkül indítana támadást Irak ellen, Németország megtagadná a részvételt az akcióban - hangoztatta német írók és tudósok körében a szövetségi kancellár.

Az értelmiség vezető képviselőivel folytatott eszmecserén, amelyről pénteken számolt be a Süddeutsche Zeitung, Gerhard Schröder szokatlan nyíltsággal közölte: Németország a jövőben csakis ENSZ-felhatalmazás alapján indított katonai akciókban fog szerepet vállalni. Ha Washington saját szakállára támadja meg Szaddám Huszein országát, akkor nem számíthat német részvételre a háborúban.

A Kuvait területén állomásozó Fuchs (Róka) típusú felderítő páncélosok - amelyek nukleáris, biológiai vagy vegyi fegyverrel megtámadott területen is képesek biztonságosan mozogni, kiértékelve az adott térség szennyezettségét - a kancellár döntése értelmében a helyükön maradnak. Ha háború törne ki a szomszédos Irakkal, a német páncélosok segítséget nyújtanának egy esetleges ABC-fegyverrel történt támadás következményeinek elhárításához. "Hazarendelésük ebben az esetben beláthatatlan következménnyel járna a német-amerikai viszonyra" - tette hozzá Schröder.

"Pillanatnyilag nincs Európa"

Az értelmiségiek körében fölmerülő kérdések egyike az volt, vajon miért nincs európai alternatívája az amerikai külpolitikának? A kancellár szerint azért, mert "pillanatnyilag nincs Európa". Miközben Brüsszelben vita folyik az európai alkotmányról, a közös külpolitika siralmas állapotban van. Schröder időközben feladta azt a reményt, hogy a brit és a francia kormányfővel egyeztesse a reagálást az Egyesült Államok politikájára. Tony Blair brit kormányfő és népe egyetért abban, hogy számukra fontosabb az USA-val vállalt szolidaritás, mint az összefogás az európai országokkal. Franciaországban pedig az elnökválasztási hadjárat egyelőre meghiúsít minden hosszú távra szóló kezdeményezést.

Hagyjátok ezt?

Hoszni Mubarak egyiptomi elnök azt tanácsolta pénteken Szaddám Huszein iraki államfőnek, hogy tegye lehetővé az ENSZ fegyverzetellenőrei számára iraki feladataik ellátását.

Kairóban a nyilvánosság tudomására jutott néhány részlet Mubarak elnök, és iraki vendége - Izzat Ibrahim, a legfőbb hatalmi szervnek, a Forradalmi Parancsnokság Tanácsának elnökhelyettese - titkosnak szánt megbeszéléseiről.

Az iraki elnök azt kérte az arab vezetőktől, hogy határozottan foglaljanak állást az Amerikai Egyesült Államok részéről megnyilvánuló, Irak ellen katonai csapást kilátásba helyező fenyegetésekkel szemben.

Működj együtt az ENSZ-szel Szaddam

Mubarak válaszul azt tanácsolta az iraki elnöknek szánt üzenetében, hogy tegye lehetővé az ENSZ fegyverzetellenőrei számára a beutazást Irakba, és vizsgálataik elvégzését. Egyiptomi vélemény szerint Bagdad ezzel "jelentősen megkönnyítené" a március végén Bejrútban összeülő arab csúcsértekezlet résztvevői számára, hogy határozatban tiltakozzanak egy Irakot fenyegető esetleges katonai támadás ellen. Mubarak az üzenetben segítséget ígért ahhoz is, hogy magas szinten közvetítsen Irak és Kuvait között - jelentette az ITAR-TASZSZ.

Az egyiptomi-iraki tárgyalásra egy nappal Mubarak elnök és Richard Cheney amerikai alelnök Sarm-es-Sejkben folytatott megbeszélései után került sor. Cheney körúton van a Közel-Keleten, s ennek egyik nem titkolt célja, hogy támogatást szerezzen egy Irak elleni esetleges katonai fellépéséhez.