Patthelyzet az iraki koalíciós tárgyalásokon

A kurd vezetők vasárnap esti megbeszélésükön ismertették elutasító álláspontjukat a parlamenti többséget alkotó síita tömb, az Egyesült Iraki Szövetség küldöttségével. A szunniták hétfőn hozták meg határozatukat, és Záfer al-Áninak, az Egyetértés Iraki Frontja szóvivőjének közlése szerint elküldték erről szóló levelüket a síita vezetőknek. Az Egyetértés Iraki Frontja a legjelentősebb szunnita párt a 275 tagú parlamentben, képviselői összesen 44 helyet birtokolnak.

Holtponton a tárgyalások

A síita szövetségre egyre erősebb nyomást helyez az Egyesült Államok, Nagy Britannia és síita vallási vezetők, hogy Dzsaafari helyett mást válasszon a miniszterelnöki tisztségre. Egy új jelölt állításával eredményre vezetnének a nemzeti egységkormány felállításáról közel négy hónapja tartó, holtpontra jutott tárgyalások, ami a jelenlegi polgárháborús helyzetre is megoldás lehetne.

A kurdok és a szunniták azt vetik Dzsaafari szemére, hogy átmeneti kormányfőként képtelen volt javítani a biztonsági helyzeten, kisajátította a hatalmat, és nem tudta emelni az életszínvonalat.

Dzsaafari egyelőre hallani sem akar leváltásáról, elszántan ragaszkodik pozíciójához. A síita szövetség várhatóan hétfőn tájékoztatja a többi iraki pártot - a kurd kisebbség és a szintén kisebbségben lévő szunnita arabok politikai képviselőit - a Dzsaafari jelölésével kapcsolatos végleges döntéséről. Az iraki alkotmány szerint a legtöbb mandátumot szerzett szövetség jogosult a miniszterelnök állítására.

Még mindig nincs egyezség

A miniszterelnök-jelölt személyére vonatkozó egyezség hiánya a december 15-i parlamenti választások óta akadályozza a nemzeti egységkormány megalakítását. A választásokon a síita vallási pártokat tömörítő Egyesült Iraki Szövetség szerezte meg a legtöbb mandátumot, 128-at a 275 fős parlamentben. Abszolút többsége tehát nincs, de jóval több mandátummal rendelkezik, mint a szunnita arab pártok és a kurd szövetség pártjai. A síita szövetség a képviselői helyek megoszlása miatt koalíciós tárgyalásokra kényszerül.

Az amerikai hadsereg adatai szerint az iraki villongásoknak csak márciusban 1313 civil áldozata volt. Elemzők szerint ez a szám akár sokkal magasabb is lehet, az áldozatok egy része ugyanis soha nem kerül elő. A polgárháborúval fenyegető felekezeti összecsapások februárban, a síiták egyik legszentebb helyének számító szamarai Arany Mecset felrobbantása után kezdődtek.

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!