További Külföld cikkek
- Volodimir Zelenszkij hajlandó területekről lemondani, és befejezni a háborút, ha Ukrajnát felveszik a NATO-ba
- A szíriai lázadók betörtek Aleppóba, sokan meghaltak
- Senki nem táncolt még úgy a meleghimnuszra, mint Donald Trump
- Potyautassal a fedélzetén repült a New Yorkot Párizzsal összekötő járat
- Megszavazták az aktív eutanáziáról szóló törvénytervezetet Londonban
Az amerikai csapatok addig maradnak Irakban, amíg be nem fejezik feladatukat, mondta George W. Bush, az Egyesült Államok elnöke a jordán fővárosban az iraki kormányfővel, Nuri al-Malikivel tartott megbeszélése utáni sajtótájékoztatón. Hozzátette, hogy az iraki kormány meghatározhatja, meddig van szükségük az amerikai csapatokra, írja a BBC. Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy fel kell gyorsítani az iraki biztonsági erők kiképzésének folyamatát. Bush szerint több fegyveres erőt kéne a miniszterelnök alá rendelni, így hatékonyabban lehetne a terroristák és a halálbrigádok ellen harcolni.
A találkozón felvázolt amerikai álláspont egybeesik az amerikai kormány által felállított 10 főből álló bizottság, az Iraq Study Group (ISG) javaslatával az Egyesült Államok iraki politikájával kapcsolatban. Ez jelenti többek között az amerikai csapatok visszavonását Irakból konkrét határidő megszabása nélkül. Az egyelőre nem világos, hogy a visszavonás a hazatérést jelent-e, vagy egy, a térségben található támaszpontra való visszavonulást. Irak stabilizálására a bizottság szükségesnek tartja, hogy az Egyesült Államok kezdjen tárgyalásokat Iránnal és Szíriával. Tartalmazza továbbá azt a tervet, miszerint Irakot fel kéne osztani három önálló körzetre, egy síitára, egy szunnitára és egy kurdra.
Az iraki rendezés lehetséges forgatókönyveiről bővebben olvashat borúlátó ellemzésünkben: Hogyan veszítsünk el egy háborút?>>
Maliki a csütörtöki sajtótájékoztatón közölte, hogy nem ért egyet Irak feldarabolásával, szerinte az tovább rontana a jelenlegi helyzeten, erősítené a felekezeti villongásokat. Egy korábban kiszivárogtatott amerikai álláspont szerint azonban Maliki nem feltétlenül a megfelelő ember arra, hogy megfékezze a felekezetek közti összecsapásokat. Az iraki kormányfő szeretne együtt dolgozni minden törvénytisztelő párttal az országon belül, továbbá kölcsönös elismerésen alapuló kapcsolatot akar kialakítani az Irakkal szomszédos országokkal, hangzott el Ammánban.
Nem felekezeti villongás, polgárháború
Az iraki helyzet átalakult polgárháborúvá, fogalmazott az Egyesült Államok volt külügyminisztere, Colin Powell, aki sürgette a világ vezető politikusait, hogy ismerjék el, ez a valóság. Powell egy dubai üzleti konferencián tette közzé észrevételét, egy nappal azelőtt, hogy Bush és al-Maliki tárgyalóasztalhoz ültek Jordániában. A volt külügyminiszter szerint Washingtonnak sokkal kiegyensúlyozottabb politikát kéne folytatnia az iraki pártokkal és csoportokkal, hogy ne jelenéktelenítsék el a szunnita muzulmánokat, írja a Reuters.
„El kell fogadnunk, amit minden iraki elfogad, különben Irakban síita domináns rezsim jöhet létre” – fogalmazott. Elmondta ugyanakkor azt is, hogy az amerikai csapatoknak folytatniuk kell a feladataikat, amíg be nem végzik küldetésüket, csak nem túl hosszú ideig. „Az új stratégiának egy iraki, és nem egy amerikai stratégiának kell lennie” – mondta Colin Powell.
Az amerikai média több meghatározó képviselője közben bejelentette, hogy elkezdik a polgárháború kifejezés használatát annak ellenére, hogy Bush ezt többször is visszautasította. „Nehéz azt állítani, hogy ez a háború nem egyezik meg a polgárháború általánosan elfogadott definíciójával” – érvelt közleményében a New York Times főszerkesztője, Bill Keller. Szakértők szerint az iraki helyzet polgárháborúnak nevezése tovább gyengítheti a háború amúgy is csekély amerikai támogatását, bár mindenképp a véres erőszak kimenetele, nem pedig az elnevezése lesz a meghatározó.
Egy polgárháború nem ilyen
Jimmy Carter, az Egyesült Államok volt elnöke viszont úgy véli, egy polgárháború körülményei sokkal súlyosabbak, mint a jelenlegi helyzet Irakban. „Ez csak szemantika, hogy minek nevezzük, nincs meghatározó hatása” – mondta. Ezzel a kijelentésével a Bush által is hangoztatott véleményt támogatta, így nem meglepő az sem, hogy ezután bírálatot is megfogalmazott Bush politikájával kapcsolatban. Carter szerint ugyanis az iraki háború megindítása alapjaiban óriási hiba volt, talán az egyik legnagyobb, amit amerikai elnök valaha elkövetett. A Nobel-díjas exelnök úgy véli, hogy az iraki háború legjobban Vietnámhoz hasonlítható, csak Irakra mindenki sokkal tovább fog emlékezni, írja a CNN.
Kofi Annan ENSZ-főtitkár ennél lényegesen óvatosabban fogalmazott, szerinte Irak közel áll a polgárháborúhoz. „Úgy gondolom, hogy a jelenlegi helyzetben, hacsak nem történik sürgősen valami gyökeres változás a romló helyzet megállítására, hamarosan az lesz. Már majdnem ott vagyunk” – mondta.