Egy év múlva lesz atomerőműve Iránnak
További Külföld cikkek
- Mégsem akar szenátor lenni Donald Trump fiának felesége
- Lezuhant egy kisrepülőgép egy brazíliai üdülővárosban
- Túlélhető az atomcsapás a saját magánbunkerünkben?
- Iszonyatos fegyverkezésbe kezdtek a görögök, Törökországot ez aggasztja
- Még két hónapot csúszik az űrben rekedt kozmonauták hazatérése, akik júniusban indultak egyhetes kirándulásra
Irán és Oroszország megállapodást írt alá Moszkvában, melyben kitűzték a buseri atomerőmű beindításának dátumát, jelentették moszkvai források. Várhatóan 2007 szeptemberében megkezdi működését az orosz irányítás mellett épülő erőmű, de csak novemberre funkcionál majd hiánytalanul, írja a BBC.
Irán azzal ijesztgette Oroszországot, hogy késleltetni fogja az erőmű beindítását a rá nehezedő nemzetközi nyomás miatt. Irán ugyanakkor hangoztatta, hogy orosz segítség nélkül is képes befejezni az építkezést, bizonyos munkafolyamatokat amúgy is iráni szakemberekkel akarnak elvégeztetni.
A buseri erőmű építésében közreműködött két német cég is, a Siemens és a Kraftwerk-Union, a potsdami ügyészség jelentése szerint moszkvai és dubaji fedőcégeken keresztül szállították a technológiát Iránnak.
Az ENSZ Biztonsági Tanácsa felszólította a közép-keleti országot, hagyjon fel urándúsítási programjával, ugyanis nincsenek meggyőződve arról, hogy az valóban békés célokat szolgál. A Teherántól 400 kilométerre délnyugatra található erőmű építése a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség (NAÜ) felügyeletével történik.
Elutasította a jelenlegi amerikai kormánnyal való tárgyalásokat, és törvénytelennek nevezte az ENSZ BT beavatkozását az ország belügyeibe Mahmúd Ahmadinezsád iráni elnök. A Die Welt című tekintélyes német konzervatív napilap keddi számában megjelent interjúban Ahmadinezsád közvetve megerősítette azt a korábban hangoztatott álláspontját, amely szerint Irán Izrael létezése ellen van, továbbá, hogy túlzottnak tartja a holokauszt áldozataival kapcsolatos állításokat.
Az iráni elnök hangsúlyozta, országa érdekelt abban, hogy mindenkivel tárgyaljon, de az amerikai kormányzat egy része nem teremti meg az ehhez szükséges feltételeket, ez pedig lerombolja a konstruktív tárgyalások esélyeit. Hozzátette, hogy aki maga is atombombát gyárt és vet be, annak nincs joga ahhoz, hogy az atomfegyverek terjesztését próbálja meggátolni.
Az iráni államfő törvénytelennek nevezte az ENSZ Biztonsági Tanácsának beavatkozását az ország nukleáris ügyeibe, és elutasította a BT követelését, hogy a NAÜ ellenőrei visszatérhessenek Iránba. Elmondta, hogy Teherán tiszteletben tartja a NAÜ keretfeltételeit, ugyanakkor feltette a kérdést: miért nem készít jelentést az ügynökség az Egyesült Államok nukleáris létesítményeiről?