Kínai hadihajó Japán partjainál

A katonai feszültségek enyhítése céljából Tokióba utazott a kínai hadsereg feje, Cao Geng Csuan, számolt be a BBC. Kollégájával, Komura Maszahiko védelmi miniszterrel megegyeztek például egy védelmi-katonai forródrót létesítésén Kína és Japán között. A két ország védelmi miniszterei tíz év óta először találkoztak, és most öt napot töltenek majd tárgyalásokkal. Japán kifejezett szándéka megtudni Kínától, hogy miért emelkedik olyan drasztikusan védelmi költségvetése.

A két ország viszonya egyébként még az előző miniszterelnök, Koizumi Dzsunicsiro idején vált feszültebbé. Ennek oka a japán vezető évenkénti ismételt látogatása volt a japán második világháborús áldozatoknak is emléket állító Jaszukuni-szentélyben (a háborúban kb. tízmillió kínai vesztette életét, így nem csoda ha tiltakoznak a gyilkosaik előtti tisztelgés miatt). Abe Sindzo azonban felfüggesztette ezt a szokást, amivel a kínaiak rokonszenvét sikerült kivívnia. Ezután a magasrangú vezetők csúcsai is feléledtek, így találkozhattak a hadügyi vezetők is, és beérett Abe Sindzo 2006 szeptember óta tartó munkálkodása.

"Kína védelmi főnökének meghívásával reméljük, hogy jobban meg tudjuk erősíteni a Japán és Kína közötti viszonyt." - mondta el Komura újságíróknak. A tárgyalások kezdetén felmerült egy forródrót létrehozása a két ország katonai vezetői között. Ezzel meg lehetne előzni olyan incidenseket, mint amikor 2004-ben Japán állítása szerint egy kínai tengeralattjáró cirkált a szigetállam felségvizein. Történelmi jellegű lesz az a megállapodás is, hogy az egyik ország kikötőjébe ellátogat a másik egy hadihajója.

Szóba került a kínai fegyverkezéstől való japán félelem. Korábban Kína is megfogalmazott ilyesmit a növekvő japán hadikiadásokkal kapcsolatban. A kínaiak költekezésüket a globális trendekkel magyarázzák, mivel minden nagyhatalom rengeteget áldoz haderejére, így Kína sem maradhat le. Ezt fokozva a japán fél az USA véleményével összhangban kifejezte aggodalmát, hogy a kínai hadi költségvetés valószínűleg nagysárendekkel magasabb, mint amennyit nyilvánosságra hoznak belőle. A kínaiak aggodalma a japánok leendő katonai együttműködéseire irányul, mely Indiával, az USA-val és Ausztráliával jöhetne létre.

Történelmileg egyébként már Kína is a megbocsátás útjára lépett a japán háborús sérelmek miatt és erősödnek a kétoldalú gazdasági kapcsolatok is. Szóba fog kerülni Észak-Korea, amely ügyében Japán erőteljesebb pozíciót képvisel. A legérzékenyebb pontok egyike a Kelet-kínai-tenger, amely gazdasági zónájának kiterjedésén és határain viták kerekedhetnek. Kína vitatja még a japán pacifista alkotmány átírására vonatkozó törekvéseket is.

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!