Olajpénzek állhatnak a rejtélyes kémhalál hátterében

A 43 éves Litvinyenko csütörtök éjjel, három hét küzdelem után halt meg mérgezésben, a vizsgálatok csak ezután bizonyították, hogy a gyilkosságot a polónium 210-es izotóppal követték el. A sugárzó anyag származási helye egyelőre ismeretlen, orosz lapok szerint akár mártírakció is lehetett, az öngyilkossággal akarhatta Litvinyenko gyanúba keverni Putyint. (Bővebben a kémgyilkos méregről >>>

Az orosz lapok érvelése szerint az FSZB kevésbé feltünő módszert is találhatott volna Litvinyenko meggyilkolására fél London radioaktív anyaggal való teleszórásánál. Racionálisnak tűnő érvelés, igaz, a Guardiannak nyilatkozó brit titkosszolgálati források szerint az sem elképzelhetetlen, hogy a tapasztalt kémet más módszerrel nem tudták volna eltenni láb alól. "Mennyivel egyszerűbb lenne minden, ha menekülés közben tarkón lőtte volna magát."

Nem csoda, hogy a Scotland Yard nyomozói a vizsgálat jelenlegi állásánál már elismerték, pályafutásuk egyik legbonyolultabb ügyével van dolguk. Megjegyezték, hogy Litvinyenko kapcsolati hálójának felderítésekor például a világ leggazdagabb emberei közül többe is belefutottak.

Politkovszkaja ügyében nyomozott

Néhány nappal az exkém halála előtt Viktor Iljuhin, az orosz alsóház biztonsági bizottságának alelnöke kijelentette, hogy az orosz titkosszolgálat mérgezte meg a Londonban élő férfit, aki élesen bírálta Putyint és az orosz kormányt. Szerinte az utolsó csepp a pohárban az lehetett, hogy Litvinyenko megpróbálta felderíteni az orosz újságírónő, Anna Politkovszkaja meggyilkolásának körülményeit. Az FSZB számára mindenképp veszélyt jelenthetett, hogy a hat éve megszökött és Nagy-Britanniában menedékjogot kapott Litvinyenko államtitkokat ismert.

Litvinyenko korábban azt állította, hogy az orosz hatóságok meg akarják öletni Borisz Berezovszkij orosz mágnást, Borisz Jelcin volt orosz elnök egykori közeli szövetségesét. Litvinyenko azt a véleményét sem titkolta, hogy nem csecsenek, hanem az orosz titkosszolgálatok álltak az 1999-ben elkövetett, több száz emberéletet kioltó moszkvai házrobbantások mögött, amelyek után ismét hadműveletek kezdődtek Csecsenföldön.

Berezovszkijt egyébként a Scotland Yard már megvizsgálta, hogy köze lehet-e a mérgezéshez, azonban radioaktív anyagnak a környezetében nem találták nyomát.

Ettől függetlenül nem zárható ki, hogy Litvinyenkóval az orosz emigráció végzett. Bár a kém nekik dolgozott, ha a Jukosz-akta tényleg létezik, a munkáját már elvégezte. A kiszolgált kémek pedig megbízóikra is veszélyt jelenthetnek, azaz könnyen megbízóik áldozatává válhatnak. Főleg, ha halálukkal további gyanúba keverhetik a megbízóik ellenfeleit.

Amerika tette Iránért

Leonyid Nevzlin

Egy nappal Litvinyenko halála előtt hangzott el Gennagyij Gudkov, a Kreml-barát Duma-képviselő véleménye is, aki amerikai vonalat sejt a háttérben. Szerinte az amerikai Demokrata Párt is érdekelt lehet az ügyben, mert a kongresszusi többség megszerzése után rá akar világítani az orosz problémára. "Az amerikaiak számára minden eszköz elfogadható, hogy megoldhassák az iráni problémát, és ehhez biztosíthassák Oroszország maximális lojalitását" - vélte. Gudkov elbagatellizálja annak a ténynek a jelentősségét, hogy valaki valaha a KGB soraihoz tartozott. „Ma mindnyájan egykori KGB-sek vagyunk” – fogalmazott.

A felmerült elméletek közül minden kétséget kizáróan ez a legnyakatekertebb. Tény ugyanakkor, hogy az Egyesült Államoknak jól jönne, ha valamivel sakkban tudná tartani az olajmilliárdjaival magát ismét világhatalmi ábrándokba ringató Oroszországot. Hiszen Oroszország az elmúlt években számtalan kérdésben tett keresztbe az amerikaiaknak - elég csak Irakra és Iránra gondolni. De hogy miért pont a demokraták ölették volna meg pont Litvinyenkót, arra talán Gudkov sem tudna értelmes választ adni. Akkor már inkább a CIA, de az amerikai kémek is nyugodtan védekezhetnek azzal, hogy a radioaktív mérgezésnél szofisztikáltabb módszereik is vannak a likvidálásra. Ráadásul az Egyesült Államokban kicsit macerásabb polóniumhoz jutni, mint az atomarzenálját a nyugati normáknál némileg lazábban kezelő Oroszországban.