Csak az oroszok nem örülnek Karadzsics elfogásának

A világ vezetői egymás után méltatták Radovan Karadzsics, a boszniai szerbek volt vezetőjének elfogását. Az EU külügyminiszterei sorra gratuláltak a szerb kormánynak, és Olli Rehn bővítési biztos máris arról beszélt, hogy hamarosan aláírhatják az új kereskedelmi szerződést Szerbiával.

Az EU nyomása sokat számított, ezt elismerte a BBC-nek Vuk Jeremics szerb külügyminiszter is: "Karadzsics elfogása kifejezi Szerbia teljes elköteleződését az EU-tagság felé" - fogalmazott. Az EU a csatlakozási tárgyalások feltételéül szabta Karadzsics és a még szökésben lévő Ratko Mladics elfogását.

Karadzsicsot a szerb ügyészség szerint már a hétvégén, de legkésőbb a jövő hét elején Hágába szállítják. Karadzsics ügyvédje már jelezte, hogy fellebbez a kiadatás ellen, az ezzel kapcsolatos eljárás húzhatja néhány napig a fogoly utaztatását.

Az EU-nak végre sikerült "puha diplomáciával" komoly eredményt elérnie, így részben magukat is ünnepelhetik az európai vezetők. Az EU jellemző stratégiája a nagy nemzetközi konfliktusokban, hogy fenyegetés és erődemonstráció helyett mindenféle pozitív megerősítésekkel befolyásolja az ügyeket. Az idei szerb választásokra például azzal igyekeztek hatni, hogy a nyugatos pártok győzelme esetén ingyenes schengeni vízumot ígértek a szerbeknek.

Az európai ünneplők közül a holland kormány mutatott csak óvatos visszafogottságot. A hollandok már az ingyenes vízumot is Karadzsics elfogásához kötötték volna, és az ország Európa-ügyi minisztere kijelentette, hogy amíg a jugoszláv polgárháború ügyeit vizsgáló hágai törvényszék főügyésze nem mondja ki, hogy a szerb hatóságok teljesen együttműködőek, addig megvétózzák a szerbekkel tervezett szabadkereskedelmi egyezményt.

Az EU külügyminiszterei legközelebb szeptemberben találkoznak, várhatóan akkor döntenek a szabadkereskedelmi megállapodásról.

Karadzsics elfogását az USA külügyminisztériuma és az ENSZ főtitkára is üdvözölte. A washingtoni közlemény kiemelte, hogy mindez a srebrenicai mészárlás 13. évfordulója után néhány nappal történt.

Egyedül az orosz diplomácia fanyalog. Az orosz külügyminisztérium közleménye szerint a hágai törvényszék nem pártatlan, fel kellene oszlatni, és helyébe olyan bíróságot állítani, amelyben a volt jugoszláv tagköztársaságok küldenek képviselőket. A NATO-hoz akkreditált orosz követ szerint bíróság elé kellene állítani azokat a nyugati vezetőket is, akik Szerbia bombázásáról döntöttek, vagyis többek között Bill Clintont is a vádlottak padján látná Karadzsics mellett.

Egymás után szólalnak meg a boszniai háború egykori nyugati közvetítői. Carl Bildt az EU-t képviselte a Balkánon a háború alatt, most svéd külügyminiszter. Ő röviden így reagált most: "Késő, késő, késő, de jó, jó, jó." Richard Holbrooke, Clinton-elnök egykori balkáni megbízottja pedig cikket írt a szerdai Washington Postba, amelyben felidézi egyetlen találkozását Karadzsiccsal.

Holbrooke meglepődött Karadzsics szemétől

Az amerikai politikus azt írja, hogy a háború alatt kerülte Karadzsiccsal a személyes találkozót, mert őt tartotta a vérengzés egyik fő felelősének, és három diplomata kollégája haláláért is őt okolta. Végül 1995 szeptember 13-án Milosevics nyomására mégis belement, hogy Maldics és Karadzsics is ott legyenek egy belgrádi tárgyaláson, ez volt az egyetlen találkozójuk. Ekkor már az USA erősen beavatkozott a háborúba, látszott, hogy a boszniai szerbek nem tarthatnak ki sokáig. Délután ötkor egy Mercedesben érkezett a megbeszélésre Karadzsics, akit Holbrooke nyúlánk, erős állkapcsú és meglepően gyengéd tekintetű férfinak írt le. Karadzsics kezet nyújtott neki, de Holbrooke nem volt hajlandó kezet fogni vele.

A tárgyalás első felében Karadzsics végig csendben figyelt. Amikor azonban Holbrooke azt mondta, hogy az amerikai bombázás befejezésének egyik fő feltétele, hogy a boszniai szerbek hagyják abba Szarajevó ostromát, akkor Karadzsics indulatosan felállt, és angolul arról beszélt, hogy nem hagyja, hogy népét ennyire megalázzák. Azzal fenyegetőzött, hogy felhívja Jimmy Carter volt amerikai elnököt, aki szintén közvetíteni próbált a felek között, és el akarta hagyni a tárgyalótermet. Holbrooke emlékei szerint ekkor először és utoljára szólította meg Karadzsicsot, és figyelmeztette, hogy ő nem Carternek, hanem Clintonnak dolgozik, és hiába telefonál, csak még intenzívebben fogják bombázni a szerbeket, ha nem vonulnak vissza Szarajevó alól.

Milosevics ekkor néhány szót súgott szerbül Karadzsicsnak, aki visszaült az asztalhoz. 10 órás tárgyalás után hajnalra megegyeztek a szarajevói ostrom felfüggesztéséről. Másnap megnyitották a szarajevói repülőteret és két hónap múlva Daytonban aláírták a békét.