Kerry nyerte a második elnökjelölti vitát is

A St. Louis városának egyetemén rendezett vitán Kerry szenátor a Charles Duelfer vezette 1200 amerikai szakértő másfél éves helyszíni nyomozásának eredményét összegező szerdai jelentésre utalva kijelentette, hogy Irakban nem találtak tömegpusztító fegyvereket, George Bush elnök ezért "tömegámító fegyverekre" hagyatkozik kampányában.

Bush nem volt boldog

"Nem voltam boldog, amikor kiderült, hogy nincsenek fegyverek" - mondta a Republikánus Párt színeiben újraválasztásáért kampányoló Bush elnök, de rögtön hozzátette, hogy Szaddám Huszein iraki exelnök "egyedülálló veszélyt" jelentett, mivel a szankciók felbomlasztására törekekedett azzal a céllal, hogy felújítsa fegyverkezési programjait. "A világnak sokkal jobb most, hogy nincs hatalmon. Ha ellenfeleimen (Kerryn) múlott volna, a diktátor még most is hatalmon lenne, s a világ veszélyesebb lenne most" - mondta Bush elnök,

Kerry, a Demokrata Párt jelöltje kijelentette, hogy a világ igenis veszélyesebb lett, de azért, mert Bush elnök katasztrofális tévedést követett el: a szövetségeseket félrelökve úgy rohant a háborúba, hogy nem volt terve a béke megnyerésére. Ő, Kerry sosem váltogatta nézetét Irakról, mindig is hitte, hogy Szaddám Huszein fenyegetést jelent, de mindent másképp csinált volna. Ügyes diplomáciával Amerika megtakaríthatott volna 200 milliárd dollárt és egy inváziót, Oszama Bin Laden (a 2001. szeptember 11-i New York-i és washingtoni terrortámadásokat elkövető al-Kaida terrorhálózat vezetője) pedig már rács mögött lenne vagy halott. (A 200 milliárdból 80 milliárdot valójában még nem költöttek el.)

Bush elnököt cáfolva kijelentette, hogy igenis hatékonyan működtek az ENSZ fegyverzetellenőrei, amint azt a Dulfer-jelentés bebizonyította. A szankciókat a tömegpusztító fegyverek felszámolására, nem Szaddám Huszein elmozdítására hozták - jegyezte meg.

Missouri a koalíció harmadik legerősebb tagja

Bush elnök a vitavezető Charles Gibson újságíró szavába vágva utasította vissza Kerry megjegyzését, hogy szövetségesek nélkül vágott bele a háborúba. Felszólította a massachusettsi szenátort, ugyan kérdezze meg már a brit, az olasz kormányfőt vagy a lengyel államfőt, hogy valóban nem létező a részvételük Irak stabilizálásában.

A demokrata párti elnökjelölt viszont rámutatott, hogy az iraki koalíció zsugorodik, és Missouri állam, ahol vitáznak, a harmadik legtöbb katonát kiállító tagja lenne a szövetségnek Nagy-Britannia után, ha önálló államnak tekintenék. "Ez nem éppen egy nagy koalíció" - jegyezte meg, hozzátéve, hogy a veszteségek és a költségek 90 százaléka Amerikára jut. Bush elnök egy általa nem különösen kedvelt kérdésre válaszolva konkrétumok említése nélkül elismerte, hogy követett el hibákat, hiszen, mint minden ember, ő sem tévedhetetlen, de a nagy kérdésekben, így Irak ügyében meggyőződése szerint helyesen döntött. A szenátor Irakkal kapcsolatos tervéről - újabb szövetségesek bevonása, az iraki biztonsági erők kiképzésének felgyorsítása - az elnök kijelentette, hogy az neki ismerősnek tűnik, és az nem más, mint a Bush-terv.

Nem lesz sorkötelezettség és adóemelés

Az elnök az interneten terjedő híreszteléseket firtató kérdésre válaszolva leszögezte, hogy nem állítják vissza a sorkötelezettséget.

Kerry felrótta, hogy George Bush az első elnök a nagy világgazdasági válság óta, akinek a megbízatása végén kevesebb a munkahely, mint hivatalba lépésekor. Az elnök adócsökkentési politikájával a felső egy százalék többet nyert, mint a lakosság 80 százaléka. Egy kérdésre vagy inkább kérésre a kamerákba tekintve Kerry kijelentette, hogy elnökként nem emeli az évi 200 ezer dollárnál kisebb jövedelemmel rendelkezők adóját.

Bush jól szerepelt, de Kerry nyert

A St. Louis-i vita lazább volt, mint a Floridában rendezett első, mivel a jelöltek a hallgatóság kérdéseire válaszoltak. A 140 fős közösség fele-fele arányban a két jelölt "puha", azaz nem szilárdan eltökélt támogatóiból állt. A vitavezető Charles Gibson az előre összegyűjtött kérdésekből választotta ki azokat, amelyeket a jelenlévők feltehettek, és annak sorrendjét is ő állapította meg. A két jelölt magas bárszékeken ült, válaszolás közben felállhattak, járkálhattak, de a másik térfelére nem mehettek át. Bush elnök az első értékelések szerint jobban szerepelt, mint a floridai vitán, de ezt a szócsatát is Kerry nyerte meg. Az elnök, noha láthatóan igyekezett, ezúttal sem tudta eltitkolni érzelmeit. Harciasabb volt, mint múlt héten, míg Kerry a higgadt államférfi képét mutatta. A két jelölt harmadik, utolsó tévévitáját szerdán Arizonában rendezik meg, amelynek témája kizárólag a belpolitika és a gazdaság lesz.

A sajtó szerint döntetlen

Az "agresszív" hangvételt emelték ki a szombati amerikai lapok a két elnökjelölt második tévévitájáról szóló értékeléseikben, hozzátéve, hogy sem George Bush, sem John Kerry nem került döntő fölénybe vetélytársával szemben.

A Los Angeles Times agresszív szópárbajnak minősíti a pénteki St. Louis-i vitát. "A két jelölt eléggé agresszívan, néha maró gúnnyal válaszolt" - teszi hozzá a The Washington Post. A fővárosi lap szerint Bush elnök metszőbb volt, de azért nem szerzett előnyt a demokrata párti Kerryvel szemben ebben az elvileg visszafogottabb vitaműfajban.

A The New York Times csalódottságát hangoztatja a jelöltek válaszai miatt, akiknek az érvei "néhol követhetetlenek" voltak, "néhol pedig túl defenzíveknek" tűntek. "Kerry legalábbis egy szinten volt az elnökkel - írja a New York-i újság. - Ha Bush azt remélte, hogy behozhat minden múlt heti (az első vitából származó) hátrányt, nem járt sikerrel".

"Az, hogy az elnök egy kicsiny hibát sem hajlandó elismerni, megmutatja, hogy képtelen reagálni a kudarcra, legfeljebb úgy, hogy minduntalan hangsúlyozza: az eredeti döntése volt a jó" - vélekedik a The New York Times.

A tévévita után készült közvélemény-kutatások szerint John Kerry került ki csekély arányú győzelemmel a megméretésből. Az ABC News felmérésében a válaszolók 44 százaléka találta meggyőzőbbnek Kerryt, míg Busht 41 százalék. A CNN/USA Today/Gallup vizsgálatának megkérdezettjei 47-45 arányban látták jobbnak a demokrata párti jelöltet, de mindkét felmérés hibahatára 4,5 százalék volt.