Brutálisak az iraki felkelők

Elektromos árammal sokkolták és gumiszíjjal korbácsolták több mint két héten át elrablóik azt a négy iraki férfit, akit a The New York Times vasárnapi beszámolója szerint Karabila városában szabadítottak ki amerikai tengerészgyalogosok a lázadók titkos kínzókamrájából a nyugat-iraki határvidékén pénteken elindított Lándzsa hadművelet során.

Az amerikai erők már többször találtak kínzóhelyiségeket, így Fallúdzsában több mint húszat a tavaly őszi hadművelet során, de ritkán találtak túlélő áldozatra, aki beszámolhatott a lázadók módszereiről.

A kínzóközpontként szolgáló karabilai házban egyebek között elektromos huzalokat, hurokkal ellátott köteleket, bilincseket, egy 574 oldalas dzsihádista kézikönyvet, valamint használati utasításokat robbanóanyagok és -szerkezetek összeállításáról és kezeléséről, számos hamis útlevelet, fekete csuklyát. A ház előtt három, robbanóanyaggal megpakolt gépkocsi parkolt. A tengerészgyalogosok felrobbantották a járműveket.

A lefejezés törvényességéről

Az elnyűtt kézikönyv a "Dzsihádista filozófia elvei" címet viseli, a szerző, Abdel Rahman al-Ali munkájának 2005-ös első kiadása. Az egyik fejezet címe: hogyan válasszuk ki a legjobb túszt, egy másik fejezet pedig a hitetlenek lefejezésének a törvényességéről értekezik.

A 19 éves Ahmed Isa Fathilt, az új iraki hadsereg volt katonáját már 22 napja tartották már fogva, amikor az amerikai katonák megérkeztek. Szülei házából, az ebédlőasztaltól hurcolták el álarcos fegyveresek, és gépkocsi-csomagtartóban vitték a gyötrelmek házába. Megbilincselték, száját leragasztották, szemét bekötötték, fülébe gyapotot tömtek, és úgy verték, és a fekete ablaküvegen át kívülről senki sem láthatta, mi történik a ház falain belül. A The New York Times napilap "beágyazott", a tengerészgyalogos egységet kísérő riporterének a fiatalember elmondta, hogy sosem látta kínzói arcát. Nem vallatták, nem kérdezték, csak kínozták. Csak egy okot tudott elképzelni: munkanélküli lévén beállt az új iraki hadseregbe, de kilenc hónapja kilépett, amikor az egységében már tíz barátját is megölték a lázadók.

Öt ima, egy étkezés

Mindig suttogva beszélő kínzói naponta egyszer adtak neki enni, viszont naponta ötször imára szólították fel, és víz helyett homokot kínáltak neki az előtte elvégzendő mosakodásra. Közölték vele, hogy élve nem kerül ki onnan - számolt be néhány órával szabadulása után szenvedéseiről Fathil, miközben bedagadt, remegő kezével sehogy sem tudta kinyitni a dobozos italt, amellyel megkínálták. Testén keresztül-kasul a verés és az áramütés nyomait viseli. Könyörgött, ne fényképezzék le, hátát se. A lázadók ugyanis lefényképezték - mondta. Az újságíró segítségét kérte ahhoz, hogy más városba költözhessen, mivel rá is, családjára is veszély leselkedik, ha Karabilában marad.

Szenvedései ellenére Ahmed Isa Fathil járt a legjobban. A másik három áldozatot helikopterrel sürgősen egy Bagdad melletti katonai kórházba kellett szállítottak.