Véglegesen kettészakadhat Ukrajna

Kevés esélyt lát az ukrajnai helyzet rendezésére Sz. Bíró Zoltán. Az Oroszország-szakértő történész szerint megoldást jelenthetne a helyzetre, ha az ukrán legfelsőbb bíróság Viktor Juscsenko keresetének helyt adva megsemmisítené a választások eredményét. A békés megoldás másik lehetősége az egyik vagy a másik jelölt visszavonulása lehetne.

A Legfelsőbb Bíróság vizsgálatot rendelt el az eredmények ügyében >>>

Kifulladásig

Amennyiben Janukovics kormányfő belemenne egy harmadik választási forduló megtartásába, vagy legalább a Luhanszk és a Donyeck megyei szavazatok újraszámlálásába, Sz. Bíró szerint a helyzet megoldódna. Luhanszkban a második fordulóban kilencven százalékos, Donyeckben a már a szovjet időket idéző kilencvenhat százalékos részvételi arányról számoltak be, ez messze meghaladta az országos átlagot. Sz. Bíró elmondása szerint Donyeckben hétszázezerrel nőtt a Janukovicsot támogatók száma a két forduló között.

Az ellenzék szerint tömegesen hamisították meg a szavazatokat a két megyében.

A harmadik lehetőség Juscsenko híveinek kifulladása lehet. Az ellenzéki jelölt láthatóan nem meri felvállalni az erőszakos cselekmények kirobbantását, így egyre kisebb az esélye egy grúziai típusú parlamentfoglalós rendszerváltásnak. Sz. Bíró szerint elképzelhető, hogy néhány nap, vagy néhány hét múlva elfáradnak az ellenzéki tüntetők, és Janukovics lassan stabilizálja helyzetét.

Szétszakadhat az ország

Összességében azonban valószínűbbnek tartja a helyzet konfliktusos rendezését. Az ország polgárháborúba sodródhat, ami akár Ukrajna ideiglenes vagy végleges kettészakadásával is járhat. A választások ugyanis szinte pontosan a történelmi határokat követve osztották két - Janukovicsot, illetve Juscsenkót támogató - részre az országot. A Juscsenkót támogató nyugati országrész a történelem során hol lengyel, hol litván, hol osztrák-magyar fennhatóság alatt áll, nyugatias fejlettségű. A keleti országrész ezzel szemben hosszú évszázadok óta orosz befolyási övezet.

Oroszország amúgy is komoly szerepet játszott a helyzet alakulásában. Vlagyimir Putyin orosz elnök nyíltan kiállt az orosz érdekeket képviselő Janukovics mellett, akinek a választási győzelmét kétszer is elsőként ismerte el - figyelmen kívül hagyva az amerikai és európai tiltakozásokat.

A birodalom születése

Sz. Bíró szerint a putyini Oroszország az utóbbi időben nem hanyatló államnak, hanem erősödő nagyhatalomnak érzi magát. Birodalmi törekvéseit jelzi, hogy januárban egységes gazdasági övezetet hozott létre Ukrajnával, Fehéroroszországgal és Kazahsztánnal. Bár Ukrajna - a balti államok mellett egyetlenként - eddig nem csatlakozott a szovjet utódállamok katonai szövetségéhez, Janukovics elnöksége alatt erre is sor kerülhet.

Az ukrán elnökjelölt még miniszterelnökként megváltoztatta Ukrajna eddigi, a NATO felé tapogatózó katonapolitikáját, mondván országa nem lesz olyan szövetség tagja, mely nem akarja befogadni Oroszországot.

Európával veszhet össze

Ukrajna így akár az Egyesült Államok és Oroszország közötti ütközőponttá is válhat. Sz. Bíró szerint Moszkva ukrajnai beavatkozását egyébként akár az amerikaiak egyoldalú közel-keleti politikája is bátoríthatta. Attól azonban nem tart a szakértő, hogy a két ország a retorikai harcnál mélyebb ellenségeskedésbe kezdene. "Az amerikaiaknak túl sokszor van szükségük az oroszok megértő félrefordulására", például Észak-Korea, Irak, vagy akár Irán esetében, vélte. Sz. Bíró szerint a válság sokkal inkább az Európai Unió és Oroszország viszonyát ronthatja meg, sok múlik azon, hogy Putyin a csütörtöki EU-orosz csúcs után mennyit finomít eddigi, Janukovicsot nyíltan támogató álláspontján.