Koszovó már vasárnap kikiálthatja függetlenségét.
Vasárnap délután ötkor kikiáltják a koszovói függetlenséget, jelentette az általában jól értesült B92 belgrádi rádióadó. Hivatalosan a hírt senki sem erősítette meg, Hashim Thaci koszovói miniszterelnök a várakozásokkal szemben pénteki sajtótájékoztatóján nem közölt konkrétumokat.
Ugyanakkor közölte, hogy a most még tartomány parlamentje olyan eljárási rendet fogadott el, ami lehetővé teszi, hogy a legfontosabb törvényeket a függetlenség kikiáltását követő 24 órában elfogadja a parlament.
Az Index magyar külügyi forrásokból szintén úgy tudja, hogy a függetlenséget már vasárnap kikiáltják. Az EU nem jutott egységes álláspontra a kérdésben, ezért a tagállamok külön-külön dönthetnek a diplomáciai elismerésről.
Magyarország biztosan azon országok között lesz, melyek elismerik a független Koszovót, bár külügyi forrásaink szerint, szemben az Egyesült Államok budapesti nagykövetének korábbi kiszivárogtatásával, nem feltétlenül az elsők közt.
Ezt tükrözi a magyar külügyminisztérium hivatalos nyilatkozatainak ambivalens megfogalmazása is. Göncz Kinga pénteken, bár teljesen nyilvánvaló, hogy a kérdésben nem lesz egységes európai álláspont, még mindig arról beszélt, hogy Magyarország az EU egységes álláspontjára vár. Márpedig az EU többségével szemben Görögország, Szlovákia, Románia és a baszk- és katalánkérdés miatt Spanyolország ellenzi a függetlenség elismerését.
Ahogy a pénteken beiktatott szerb elnök, Boris Tadic is úgy nyilatkozott, hogy mindent megtesz Szerbia egységének és szuverenitásának megörzéséért. Hogy mire gondolhat, azt nem tudjuk, reálisan Szerbia semmit sem tehet a de facto kilenc éve független tartomány megtartásáért.
Tény ugyanakkor, hogy a koszovói szerb kisebbség pénteken saját parlament létrehozását jelentette be, Belgrád pedig támogatásáról biztosította őket. Azaz, Koszovó függetlenedésének példáján felbuzdulva az új államban maradt szerbek azonnal megkezdik saját autonómiaharcukat.
Oroszország is azzal fenyeget, hogy Koszovót precedensként használva változtat eddigi politikáján két, Oroszországhoz húzó grúziai szakadár tartománnyal szemben. Szergej Lavrov külügyminiszter fenyegetése szerint a jövőben több anyagi segítséget nyújtanak Abháziának és Dél-Oszétiának.