További Külföld cikkek
- Börtönbüntetésre ítéltek egy gyilkosságra felbérelt svéd tinédzsert Dániában
- Halálos fenyegetést kapott a Paraméter szerkesztősége
- Nyilvánosan megöléssel fenyegette az alelnök a Fülöp-szigeteki elnököt, most mindent tagad
- Fellélegezhet a Közel-Kelet, szerdától életbe léphet a tűzszünet Izrael és a Hezbollah között
- Földbe állhat az orosz hadigazdaság, Putyinra káosz várhat a háború után
Elutasította Lynndie England vádalkuját az a katonai bíróság, amely az abu-grébi börtönben elkövetett kínzások ügyét vizsgálja. Az eljáró bíró, James l. Pohl ezredes szerint England, aki az alku keretében bűnösnek vallotta magát, előző vallomásai alapján nem vallhatja magát bűnösnek. Az ügyben meghallgatott tanúk és England vallomása szerint is az őrvezető parancsra cselekedhetett, és nem lehetett tisztában azzal, hogy bűnt követ el, így ilyen értelmű vallomást sem tehetett.
Jogszerűnek hitték
A bíró először hétfőn ingott meg a vádalkuval kapcsolatban. Akkor England azt vallotta, hogy a civilben börtönőrként dolgozó, így közlegény létére tapasztaltabbnak számító Charles Graner "utasítására" tett pórázt egy fogva tartott iraki nyakára. Pohl ekkor figyelmeztette Englandet, ha parancsra cselekedett, az ellentétben áll azzal, hogy bűnösnek vallotta magát. England ekkor ügyvédeivel egyeztetve úgy módosította vallomását, hogy bár parancsra cselekedett, tisztában volt azzal, hogy amit tesz, törvénytelen.
Graner szerdai vallomásakor mégis összeomlott a vád, hiszen az egy korábbi eljárásban tíz év börtönre ítélt közlegény vallomása szerint a foglyok pórázra kötése nem kínzás, hanem a börtön mindennapos gyakorlata volt. Pohl bíró szerint így a két katona joggal feltételezhette, hogy a póráz használata megengedett, azaz nem tekinthették magukat bűnösnek.
Némi ellentmondást jelez ugyanakkor, hogy Granert pont azért ítélték tíz év börtönre, mert a bíróság nem látta bizonyítottnak, hogy parancsra cselekedne.
Hiányzott a vezetés
Pohl rövid mérlegelés után elvetette a vádalkut és beszüntette az eljárást Lynndie England ellen. Az őrvezető ennek ellenére még nem úszta meg a felelősségre vonást, bár ehhez, immár harmadszor, új eljárást kell kezdeményezni ellene.
England azután kötött vádalkut, hogy a katonai ügyáészség több vádpontban összesen harmincnyolc éves börtönbüntetés kiszabását kezdeményezte. Beismerő vallomásával az eljárás úgy ért volna véget, hogy a bíróság nem vizsgálta volna érdemben elöljárói szerepét. Pedig a bírósági tárgyaláson elhangzottak alapján kirajzolódó kép szerint az abu-grébi börtönben pont azért történhettek meg a kínzások, mert a túlzsúfolt fegyintézet parancsnokai nem álltak feladatuk csúcsán, írja a Washington Post. "Nem akarom felmenteni Englandet, de nem hagyhatjuk figyelmen kívül azt, hogy milyen kevés utasítást kapott az alakulata. A parancsnokai cserbenhagyták" - idézi a lap David Auch ezredes, az abu-grébi börtön orvosának vallomását.
Rosszabbul járhat
A vádalku elutasításával Neal Pollock, a börtönparancsnok Janis Karpinski védője szerint England elég rosszul járt. "Ha már bűnösnek vallottad magad, nehéz bebizonyítani az ártatlanságod. England esélyei elszálltak, már csak rosszabb jöhet" - nyilatkozta a Postnak. A lap értesülései szerint ugyanakkor az is elképzelhető, hogy a vádalku elvetése után ismét szabadlábra került és adminisztratív munkára a sereghez is visszavett őrvezető ellen nem indítanak új eljárást.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
