Libéria volt elnöke bojkottálta a hágai bíróságot
További Külföld cikkek
- Olaf Scholz a német szociáldemokraták kancellárjelöltje
- Szerbia az Európai Unió tagja akar lenni, de nem mond le keleti partnereiről
- Elszabadultak az indulatok, verekedés tört ki a szerb parlamentben
- Itt a hivatalos végeredménye a nagy meglepést hozó romániai elnökválasztás első fordulójának
- Drámai bejelentés: megállhat a vérontás a Közel-Keleten, zuhannak az olajárak
Charles Taylor, Libéria egykori elnöke bojkottálta a bíróságot, így a távollétében kezdődött meg háborús bűnpere hétfőn a hágai különleges bíróságon. Taylor az első afrikai egykori államfő, akinek nemzetközi bíróság előtt kell felelnie tetteiért. Összesen tizenegy vádpontra, köztük háborús bűncselekményekre és emberiesség ellen elkövetett bűntettekre kell válaszolnia a Sierra Leone-i különleges hágai bíróság (TSSL) bírái előtt.
A per kezdetén a vádlott levélben közölte a bírákkal, hogy túlsúlyosnak találja a vádhatóság képviselőit a számára hivatalból kirendelt védőügyvéddel szemben. Ráadásul nem találkozhatott az általa favorizált jogi képviselővel. Emiatt úgy érzi, hogy nem részesül Hágában tisztességes jogi eljárásban.
Nem vesz részt a színjátékban
"Úgy érzem, kénytelen vagyok nem megjelenni" - írta. "Nem vehetek részt ebben a színjátékban, amely igazságtalan Libéria és Sierra Leone népe számára". Jelezte azt is, hogy védelmét immár maga akarja ellátni.
Stephen Rapp főügyész kétségbe vonta a volt diktátor állítását, rámutatva, hogy Taylor megfelelő ügyvédet kapott Karim Khan személyében. Emellett biztosították számára a megfelelő ügyvédi javadalmazás eszközeit is.
A per így a vádlott távollétében is megnyílt, jóllehet később Khan ügyvéd is elhagyta a tárgyalótermet. A bíróság hivatalból másik ügyvédet rendelt ki Taylor mellé.
Több százezer ember vesztette életét
A hatvanadik évében járó Taylor a vádirat szerint hatalma idején véres konfliktust robbantott ki a hazájával szomszédos Sierra Leonéban, amelyben 1991 és 2001 között csaknem 120 ezer ember vesztette életét. Korábban Libériában szított a diktátor véres polgárháborút, amelyet csak 2003-ban sikerült lezárni. Ez is százezrek életét oltotta ki.
A 2003-ban elmozdított volt államfő számlájára írnak emellett olyan bűnöket, mint gyermekek katonáskodásra és asszonyok szexrabszolgaságra kényszerítését, gyilkosságokat és civilek megcsonkítását.
Tagadja a vádakat
Taylor korábban ártatlannak vallotta magát. Védői előzetesen azzal igyekeztek érvelni, hogy az igazi bűnösök a fegyveres csoportok voltak, amelyek kivitelezték a véres tetteket, az államfő elsősorban ezek némelyikének támogatásáért vonható felelősségre. Ő maga soha nem adott parancsokat a szörnyűségek végrehajtására, állították az ügyvédek.
A volt libériai vezető vádlói azt remélik, hogy Taylor példás büntetésben részesül, és ügye elrettentő példaként szolgál mások előtt is, akik hasonló módszerekkel próbálnak hatalomra kerülni vagy ott maradni.