Gyengülnek washingtoni pozícióink

Rossz hír Magyarországnak, hogy Tom Lantos visszavonul a politikától, vélekedett Szent-Iványi István, volt külpolitikai államtitkár, az Európai Parlament SZDSZ-es képviselője. A budapesti születésű demokrata párti kongresszusi képviselő szerdán jelentette be, hogy visszavonul a politikától. Tom Lantos az idei választásokon már nem indul újra, de az év végéig szóló kongresszusi mandátumát még kitölti. Lantos a kongresszus külpolitikai bizottságát is vezette, az amerikai diplomáciában kifejezetten befolyásos politikusnak számít.

„Az orvosi rutinvizsgálat kiderítette, hogy nyelőcsőrákom van. Tekintettel betegségemre és a szükséges kezelésekre, nem indulok újraválasztásomért” – írta honlapján megjelent közleményében. „Eddigi életemben megpróbáltam az emberi jogok, a polgári szabadság és a társadalmi igazságosság szószólója lenni, tettem ezt hazámban és az egész világon. Feleségemmel, Anette-tel együtt mandátumom hátralévő részében is folytatni akarom ezt a fontos munkát” – írta a politikus, aki február elsején ünnepli 80. születésnapját.

Szent-Iványi István szerint Lantos legalább 10 éve rangidős demokrata politikusnak számít, tekintélye is közrejátszott abban, hogy neve még a külügyminiszteri poszt várományosaként is felmerült. Condoleezza Rice jelenlegi külügyminiszter egyébként Lantos régi barátja. Ez nem gátolja abban, hogy élesen bírálja kolléganője politikai tevékenységét.

Ízig-vérig amerikai, de gyökerei fontosak számára, folyamatosan figyelemmel kíséri Kelet-Európát, a kongresszusban pedig nem sokan foglalkoznak ezzel a területtel, mesélte Szent-Iványi, aki már a kilencvenes évek óta ismeri személyesen a budapesti születésű politikust.

Odafigyel Magyarországra

Politikai tevékenységén is érezhető elkötelezettsége, mindig kiállt a magyarok számára fontos ügyek mellett, így támogatta NATO-csatlakozásunkat, lobbizott a vízum-ügyben. A magyar kormányoknak mindig is fontos kapcsolatnak számított Tom Lantos, hiszen egy befolyásos csatorna az amerikai kongresszushoz, ráadásul szívesen is segít, vélekedett Szent-Iványi.

Ismeri a magyar politikusokat, ügyel arra, hogy találkozzon az ország vezetőivel, miniszterelnökökkel, külügyminiszterekkel. Szent-Iványi arról is mesélt, hogy Lantos különösen jó kapcsolatokat ápol Kuncze Gáborral. Ha magánemberként látogat Magyarországra szintén magyar származású feleségével, rendszeresen időt szakít arra, hogy találkozzon vele. Jó a kapcsolata Kovács László exkülügyminiszterrel, és gyakran találkozik Simonyi Andrással, Magyarország volt washingtoni nagykövetével.

Elutasítja a szélsőségeket

A Fidesz kormányzásának éveiben is kiegyensúlyozott volt a viszonya a magyar kormánnyal. Orbán Viktor 2005-ös washingtoni látogatásakor azonban már érzékelhető volt, hogy megromlott a viszonyuk. Lantos a jobboldali veszély kapcsán kialakult vitában egyértelműen a magyarországi baloldalt támogatta. „Tom Lantos határozottan elutasítja a szélsőségeket, legyen szó a MIÉP-ről vagy a Magyar Gárdáról, igazi demokrata” – mondta Szent-Iványi.

Kitért arra is, hogy Lantost mindenki társasági emberként ismeri, aki szívesen anekdotázik gyermekkori magyarországi élményeiről, a délelőtti színházlátogatásokról, a kuglófról, a harmincas évek Budapestjéről.

Lantos rendszeresen szólalt meg Magyarországgal és a térséggel kapcsolatos ügyekben, sokszor egyetlenként az amerikai politikusok közül. Így volt ez amikor elítélte Szlovákiát a Benes-dekrétumok sérthetetlenségének garantálása miatt 2007 őszén. A magyar parlamentben is rendszeresen hivatkoztak rá. Utoljára idén novemberben Mesterházy Attila MSZP-s képviselő, aki Lantosnak a magyar NATO-tagságot pozitívan értékelő mondataival érvelt Orbán Viktorral szemben, amikor a Fidesz elnöke Laborc Sándor kinevezése miatt méltatlankodott. Szintén idén beszélt Lantosról a parlamentben Répássy Róbert (Fidesz) a gyűlöletbeszéd szigorításáról szóló vitában. Répássy arra utalt, hogy míg Lantos a Magyar Gárda betiltását kérte, addig saját hazájában nem tiltja semmilyen törvény sem a gyűlöletbeszédet.

2004-ben a vajdasági magyarverések kapcsán került szóba a magyar parlamentben. Akkor egy szocialista képviselő arról beszélt, hogy még Lantos fellépése is kevés volt a szerb kormány ellen, így Gedei József nem értette, hogy miért tartja tehetetlennek az ellenzék a magyar kormányt. 2003-ban a fideszes Németh Zsolt arról beszélt, hogy Lantos Románia és Szlovákia NATO-csatlakozáskor a kisebbségi jogok betartásának számonkérésére buzdította kormányát e két új tagállam esetében. 2000-ben a fideszes Varga László egyrészt megköszönte Lantosnak, hogy mennyit tett a romániai magyarság érdekében, másrészt megszidta, mert magyarországi antiszemitizmussal riogatott. Varga még azt is felidézte, hogy Antall József miniszterelnökként figyelmeztette Lantost, hogy elfogult és tárgyilagosabbnak kellene lennie. 1999-ben az SZDSZ-es Bauer Tamás arra emlékezett, hogy Lantos az amerikai szenátusban napirend előtti felszólalásban tiltakozott Csurka István írása ellen a kilencvenes évek elején.

A rendszerváltás óta visszatérő elem volt, hogy a magyarországi antiszemitizmus és neonáci veszély miatt aggodó baloldal Tom Lantosba kapaszkodott. Ugyanakkor a határon túli magyarok ügyében a jobboldal számára volt rendszeresen kedves hivatkozási alap Lantos működése.

Befolyásos bizottság elnöke

Tom Lantos egy éve vette át a washingtoni képviselőház külügyi bizottságának elnöki posztját, miután a demokraták novemberben megnyerték a kongresszusi választásokat. Ennek a bizottságnak a hatáskörébe tartozik az Egyesült Államok külpolitikája, a diplomáciai kapcsolatok, a biztonságpolitika, a nemzetközi szervezetekben való szerepvállalás, az emberi jogok, illetve a kereskedelemfejlesztés.

A képviselőháznak 1981 óta tagja, alapítója és társelnöke a kongresszus emberi jogokkal foglalkozó testületének, és részt vesz további kongresszusi testületek, bizottságok munkájában is, így például szakterületei közé tartozik az antiszemitizmus elleni küzdelem, a kormányzati tevékenység hatékonyabbá tétele, de dolgozott San Francisco repülőtere környékének a zajcsökkentésén is.

Az SFGate.com a külügyi bizottság élére való kinevezésekor készített interjút Tom Lantossal. „Bizonyos értelemben az egész életem arról szólt, hogy felkészüljek erre a feladatra” – fogalmazott akkor a demokrata képviselő.

Budapesttől Washingtonig

Lantos 1928-ban született Budapesten, elmondása szerint 1944-ig boldog gyermekkora volt, a második világháború azonban elérte őt is, a nácik deportálták munkaszolgálatra, ahonnan végül sikerült megszöknie, és visszatérnie a fővárosba. Budapesten Raoul Wallenberg svéd diplomata védelme alatt álló házban talált menedéket.

A háború után nem maradt sokáig Magyarországon, 1947-ben az Egyesült Államokba költözött, ahol feleségül vette ifjúkori szerelmét, Annette-tet. A Lantos házaspárnak két lánya született, ma már 17 unokájuk és 2 dédunokájuk van.

Tom Lantos, az amerikai kongresszus egyetlen holokauszt-túlélője, első törvényhozási sikerét pont Raoul Wallenberg iránti hálája kísérte, amikor törvényjavaslatot nyújtott be, hogy megmentője legyen tiszteletbeli amerikai állampolgár. Hasonló megtiszteltetésben Winston Churchill és Marquis de Lafayette részesült.

Izrael és a háborúk

Lantos Izrael egyik jelentős támogatója, ami kritikusai szerint meglehetősen egyoldalú. Lantos ugyanakkor azt vallja, Izrael hűséges támogatása a demokráciák iránti és a terrorizmus elleni elkötelezettségéből fakad, és nem zsidó származásából.

Lantos az elsők között vállalta fel azt, hogy támogatja Bush döntését, miszerint az Egyesült Államoknak meg kell támadnia Irakot. Azóta megváltozott a véleménye, számos alkalommal nyíltan bírálta a Bush-adminisztrációt az iraki háború kezelése miatt. Több demokrata párti képviselőtársával együtt többször levélben fordult az amerikai elnökhöz, hogy Bush kezdje meg a csapatok kivonását a közel-keleti országból.

Azt is állította, hogy az amerikai elnöknek tárgyalnia kéne Iránnal és Szíriával, de hasonló véleményen volt az iraki politikáról is. „Abban hiszek, hogy mindenkivel beszélni kell, ez néha tényleg működik.”