További Külföld cikkek
- Matteo Salvini odaszúrt egyet az Európai Bizottságnak
- Kiderült, miért omlott le a tragédiát okozó előtető az újvidéki állomáson
- A libanoni tűzszünet semmit nem old meg, csak elodázza a közel-keleti válságot
- FBI: bombatámadással fenyegették meg Donald Trump kabinetjelöltjeit
- Véget ért Marine Le Pen tárgyalása, de csak márciusban derül ki, indulhat-e a következő elnökválasztáson
Repülőgép-hordozók, kórházhajó
A hadosztály felszerelését, tankjait és helikoptereit már korábban az iraki határ közelébe szállították - írja a BBC. Donald Rumsfeld amerikai védelmi miniszter emellett még F-15-ös és B-1-es bombázókat is készenlétbe helyeztette. A Perzsa-öbölben állomásozó három repülőgép-hordozó egyikének ugyan lejárt a járőrszolgálata, a vezérkar mégis maradásra szólította. További három hordozóhajó indulásra kész, így hamarosan hat repülőgép-hordozó áll készenlétben a támadásra - írja a BBC. Az amerikaiak egy kórházhajót is az öbölbe irányítottak.
Hőség és homokviharok
Bár Bush és kormánya szerint a háború megindítása nem eldöntött kérdés, a mozgósítások a katonai nyomás fokozására utalnak. Az amerikaiak igyekezete érthető, amennyiben január végéig nem döntenek a katonai akció megindításáról, a hadművelet akár féléves késedelmet is szenvedhet. Márciustól kezdődően ugyanis a sivatagban folyamatos a felmelegedés, júliusban és augusztusban az átlaghőmérséklet meghaladhatja a 48 fokot. A hőmérsékletet még elviselhetetlenebbé teheti, hogy az amerikai csapatok feltehetően a hadműveletek idején is viselni fogják vegyvédelmi felszereléseiket.
Áprilistól homokviharok is nehezíthetik a hadműveleteket, a rossz látási viszonyok gyakorlatilag ellehetetlenítik a bombázásokat - írja a BBC. Mivel a forróság egészen októberig is eltarthat, így ismét télig kellene várnia az amerikaiaknak, bár egyes vezérkari tisztek szerint az időjárási körülmények nem feltétlenül hátráltatják majd a támadást.
Félgőzzel
Ennek megkezdéséig azonban még jelentős csapatmozgásokra lehet számítani, a Közel-Keleten jelenleg állomásozó és hamarosan megérkező százhúszezres amerikai haderő létszáma ugyanis meg sem közelíti az 1991-es öbölháborúban, Kuvait felszabadításakor bevetett kétszázötvenezer fős seregét. A hadműveletek várható költsége legalábbis megegyezhet az 1991-es 61 milliárd dollárral, bár korábbi becslések 100-200 milliárd dollárt sem tartottak kizártnak.