További Külföld cikkek
- Georgia 2028-ig felfüggeszti a csatlakozási tárgyalások megkezdését az EU-val
- Németországban őrizetbe vettek egy fiatalkorú férfit, aki terrortámadásra készülhetett
- Vlagyimir Putyin fél megnyomni a piros gombot
- Többezres tüntetések követték a romániai választások eredményét
- A francia kormány teljesíti Marine Le Pen egyik fő követelését
Mint írja, a NATO szinte egyedülálló abban, hogy nincsen eljárása a szabályait és normáit megszegő tagok kizárására, véleménye szerint a szövetség tagjain ugyanúgy számon kellene kérni mindazt, amit a tagjelöltektől megkövetelnek. Cikkében idézi Keleti György volt honvédelmi minisztert, aki idén júniusban egy rádióműsorban elismerte, hogy a NATO-tagság elérése érdekében Magyarország olyat is vállalt, amiről tudta, hogy tarthatatlan. "Ha egy ország még nem NATO-tag, durván szólva sok mindent mondhat, ami később aligha kérhető számon rajta" - írja.
Antiszemitizmus, revansizmus
Wallander Lengyelországot jó példaként említi arra, hogy egy ország a tagság megszerzése után is rendületlen haladást mutathat fel. Más új tagok azonban késlekednek kötelezettségvállalásaik teljesítésével. "Magyarország elnyerte a NATO legkiábrándítóbb tagjának a címét, pedig voltak vetélytársai is" - idéz egy meg nem nevezett európai biztonságpolitikai szakértőt. Ennek oka az "előző kormány antiszemitizmusa, a szomszédaival szembeni extraterritoriális követelései", valamint a balkáni stabilitás megteremtésében elmulasztott konstruktivitás.
Juhász Ferenc, az új védelmi miniszter Lord Robertson NATO-főtitkárral tartott találkozója után egy helyi rádiónak nyilatkozva elismerte, hogy Magyarország az elmúlt négy évben olyan mértékben mulasztotta el vállalásainak teljesítését, hogy nem hivatalos formában közölték vele, Magyarországot már rég kizárták volna, ha arra lehetőség lenne.
Kizárással a demokratikus fejlődésért
Az írás szerint Orbán Viktor nacionalista kormányának választási veresége után úgy tűnik, hogy Magyarország ismét visszatért a helyes útra. Azonban ha a magyarországi választások másként alakulnak, akkor a NATO jelenlegi szabályai szerint a "nyakán maradt volna" egy olyan rezsim, amely egyéb fenyegetések mellett igényt tart arra, hogy a szomszédos országokban élő kisebbségek nevében szóljon, ami a nyílt megsértése azoknak a kötelezettségeknek, amelyeket Magyarország vállalt 1999-ben a NATO-tagság fejében.
A szerző végkövetkeztetése szerint a NATO-nak a prágai csúcstalálkozón az észak-atlanti szerződés módosításával létre kell hoznia egy olyan mechanizmust, amely büntetné, felfüggesztené vagy kizárná a tagságra méltatlanná váló országokat, mert csak így biztosítható, hogy a NATO-tagság ösztönzője legyen a demokratikus reformoknak és a szövetség hatékony politikai és katonai intézmény maradjon.
|