Menyhért, Mirjam
17 °C
28 °C
Index - In English In English Eng

NDK: azonnali tűzparancs nőkre és gyerekekre

2007.08.12. 12:57
Az egykori kelet-német állambiztonsági minisztérium, a hírhedt Stasi álcázott emberei azonnali tűzparancsot kaptak, hogy lelőjék azokat a társaikat, akik át akartak szökni az NSZK és az NDK határán. A tűzparancs vonatkozott a szökni próbáló határőröket kísérő gyerekekre és nőkre is.

Az NDK kommunista vezetői a kelet-német (báb)állam fennállása idején mindvégig tagadták, hogy tűzparancs lenne érvényben a német-német határon. Most azonban előkerült egy dokumentum a Stasi archívumából, amely szerint a nyugatra szökni próbáló keletnémet határőrök ellen feltétel nélküli tűzparancsot rendelt el.

Gyerekekre és nőkre is

A parancs a velük tartó nőkre és gyerekekre is vonatkozott, miután a menekülők sokszor hozzátartozóikat használták fel önmaguk fedezésére, legalábbis ezt állította az állambiztonsági rendelkezés. A dokumentumot először a Magdeburger Volksstimme című Szász-Anhalt tartománybeli lap hozta nyilvánosságra.

A Spiegel Online szerint a most előkerült Stasi-parancs az első, amely nyíltan bizonyítja a tűzparancs létezését, azt, hogy a belügyi erőknél olyan álcázott titkosügynökök dolgoztak, akik saját kollégáik felszólítás és figyelmeztető lövés nélküli lelövésére voltak felhatalmazva. Az álcázott ügynökök a "normál" határőrök közé épültek be, de valójában a Stasi egyik különleges egységénél teljesítettek szolgálatot.

Árulók

A hétoldalas Stasi-parancs egyébként így szólt: "Ne késlekedjen a lőfegyverhasználattal, még akkor sem, ha a határsértés nőkkel és gyerekekkel történik, amit az árulók gyakran használnak ki!". A szolgálati rendelkezést 1973. október elsején adták ki a speciális Stasi-alakulat tagjainak. A különleges egység 1968 és 1985 között működött a Spiegel Online szerint az akkori magdeburgi határkerületben.

A parancsot egy olyan őrmester dossziéjában találták, aki 1971 és 1974 között szolgált az NDK határőr alakulatainál. A Magdeburger Volksstimme szerint az őrmester egy speciálisan, egyéni harcra is kiképzett katona volt, akinek a legfőbb feladata az volt, hogy megakadályozza saját társainak nyugatra szökését.

144 katona szökött át három év alatt

Német adatok szerint a határőrök őrzése nem volt túl sikeres, hiszen csak 1971 és 1974 között 144 katona szökött az NSZK-ba, összesen pedig 2800-an menekültek nyugatra.

A dokumentum felháborította a német közvéelményt. Mindeddig ugyanis csak olyan dokumentumokat találtak az archívumokban, amelyek utolsó lehetőségként említik a fegyverhasználatot a határon.

Egy NDK-s törvény

Az eddig ismert jogszabályok szerint ugyanis a határőröknek előbb fel kellett szólítaniuk a határsértőket, aztán figyelmeztető lövéseket kellett leadniuk, és csak ezután lőhettek a célszemélyekre. Az NDK-ban 1982-ben jóváhagyott határtörvény szerint is a lőfegyverhasználat csak "a legkülönlegesebb intézkedés lehet az erőszak alkalmazása során". Ugyanakkor az 1973-as tűzparancs ilyesmit meg sem említ.

A Spiegel Online felidézi, hogy csak a berlini falnál 133 menekülő halt meg az NDK fennállása idején. Ennek ellenére a kommunista vezetők mindvégig tagadták a tűzparancs létezését.

46 éve építették a berlini falat

A falat 46 évvel ezelőtt, 1961. augusztus 13-án kezdték el építeni. A berlini fal nem egyszerű létesítmény volt: szögesdrót, betonfal, elektromos kerítés, őrtornyok és őrhelyek szegélyezték ezt a kettéosztott fővárosban. Az 1378 kilométer hosszú belnémet határon pedig aknamezőket telepítettek a menekülés megakadályozására. A berlini falat 1989. november 9-én bontották le.