Nagy-Britannia igényt tart az Antarktiszra
További Külföld cikkek
- Ma döntenek Ursula von der Leyen sorsáról
- „Hablaty ember” – éles szópárbaj alakult ki Magyar Péter és a DK között
- Donald Trump amerikai hőssé vagy amerikai Néróvá válhat
- Bemutatkozott Trump alelnökjelöltje: Nem érdekel, mi történik Ukrajnával
- Kettős gyilkosság áldozatai lehetnek a Svédországban eltűnt brit férfiak
Egymillió négyzetkilométernyi területre jelentheti be igényét Nagy-Britannia, írja a Guardian. A brit külügyminisztérium már gyűjti az adatokat az ENSZ-hez benyújtandó hivatalos kérelméhez. Ehhez tudományos adatokkal kell igazolnia, hogy jogosult az Antarktisz környéki területekre.
Nagy-Britannia annak ellenére tart igényt a lakatlan kontinenshez tartozó területekre, hogy aláírója az 1959-es Antarktisz-szerződésnek, ami a megállapodásban rögzített szektoros felosztáshoz képest bármely területi igényt tilt.
Problémát jelenthet az is, hogy a szerződésben szabályozott brit terület javarészt egybeesik Chile és Argentína területi igényével. Argentínával Nagy-Britannia már keveredett területi konfliktusba a térségben, a Falkland-szigetek miatt.
Bonyolult történet. A szigetet eredetileg a britek gyarmatosították a 19. században, de aztán az argentínok elfoglalták. Mire a britek visszafoglalták, a Falklandok az argentín nemzettudat részei lettek. Argentínában - főleg gazdasági válságok idején - időről időre fel is támad az igény a területekre. 1982-ben Argetnína lerohanta a szigeteket, de a britek 73 napon belül visszafoglalták. Legutóbb, a háború idei 25. évfordulóját megelőzően a gazdasági gondokkal küzdő Nestor Kirchner argentín elnök emlegette a történelmi jogot, ami alapján a szigetek szerinte országát illetnék.
Pedig Nagy-Britannia még antarktiszi területi igényében is számol a Falkland- és a Shetland-szigetekkel. A tengerjogi szabályozás szerint ugyanis egy országot akár ötszáz kilométeres tengersáv gazdasági jogai is megilletik, amennyiben kontinentális talapzata benyúlik odáig. Ugyanezzel az érvrendszerrel küzd jelenleg az Északi-sarkért Oroszország, Dánia és Kanada.
Az ok itt is ugyanaz, mint az Északi-sark esetén. A globális felmelegedés miatt itt is területek szabadulhatnak fel a jég alól, ahol értékes ásványi kincsek lapulhatnak. És ha a briteket területi igényük bejelentésében nem zavarja az Antarktisz-egyezmény, akkor valószínűleg az a kitétel sem tarthatja vissza őket, ami tiltja a kereskedelmi célú bányászatot a kontinens területén.