Az oroszok a hidegháborútól sem riadnak vissza

2008.08.26. 17:30
Oroszország nem fél egy új hidegháborútól, de nem is törekszik rá, mondta Dmitrij Medvegyev orosz elnök Dél-Oszétia és Abházia függetlenségének elismerése után. A NATO képviselője élesen elutasította a szakadár grúziai tartományok elismeréséről hozott orosz döntést. Az orosz külögyminiszter bejelentette: nem készülnek egyesülni Abháziával és Dél-Oszétiával.

"Nem félünk semmitől, egy hidegháború kilátásától sem, de nem akarjuk, hogy bekövetkezzen, és a kialakult helyzetben minden partnereink állásfoglalásától függ. Ha a Nyugat meg akarja őrizni a jó kapcsolatokat Oroszországgal, akkor megértést tanúsít e döntés iránt, és akkor nyugodt lesz a helyzet. Ha a konfrontációt választják, akkor mit tehetünk, éltünk már másként, élhetünk úgy is", mondta Dmitrij Medvegyev a Russia Today orosz tévéállomásnak.

A NATO főtitkára kedden elutasította a Dél-Oszétia és Abházia függetlenségét elismerő orosz lépést.  "Ez számos olyan ENSZ biztonsági tanácsi határozat közvetlen megsértését jelenti, amelyeket maga Oroszország is támogatott" - mutatott rá Jaap de Hoop Scheffer a szóvivője útján közzétett nyilatkozatában.

Szerinte Oroszországnak az utóbbi hetekben tanúsított magatartása megkérdőjelezi a kaukázusi térség békéje és biztonsága melletti orosz elkötelezettséget. A NATO - tette hozzá a főtitkár - szilárdan támogatja Grúzia szuverenitását és területi épségét, és felszólítja Oroszországot, hogy tartsa tiszteletben ezeket az elveket.

Válasz a grúz agresszióra

Abházia és Dél-Oszétia

Oroszország kedden jelentette be, hogy elismeri Dél-Oszétia és Abházia függetlenségét. Az elnök azt mondta: Oroszország azért tette meg ezt a lépést, hogy megakadályozza az Abháziában és Dél-Oszétiában élő népek elleni népirtást, s az elismerés teljes összhangban áll a nemzetközi joggal.

"17 éven át folyt a harc e két el nem ismert nép függetlenségéért, és ennyi idő alatt a nemzetközi közösség erőfeszítései ellenére nem sikerült semmilyen rendezést kidolgozni. Mi a legutóbbi időkig igyekeztünk elősegíteni az állami egység helyreállítását, de nem jártunk sikerrel, az utolsó lökést az agresszió adta a döntéshez. Ilyen körülmények között e népek megóvására az egyetlen lehetőség az volt, hogy elismerjük őket a nemzetközi jog szubjektumaiként, elismerjük állami függetlenségüket. Ezért lépésünk teljes összhangban áll a nemzetközi joggal, az ENSZ alapokmányával és más nemzetközi dokumentumokkal" - mondta Medvegyev.  

Végül hangsúlyozta: Oroszország teljes mértékben teljesítette a Sarkozy-Medvegyev megállapodásban foglalt hat alapelvben vállalt kötelezettségeit, az úgynevezett ütköző övezeteken kívül katonáit kivonta Grúzia területéről. Kérdésre válaszolva pedig hozzátette: az ezzel ellentétes állítások nem felelnek meg a valóságnak. 

Nem egyesülnek a szakadár államokkal

Oroszország nem készül egyesülni Abháziával és Dél-Oszétiával azok után, hogy elismerte függetlenségüket - jelentette ki kedden az orosz külügyminiszter.  "Ezt a témát nem vetették fel nekünk (az abház és a déloszét vezetők), s nem gondolom, hogy felvetnék" - mondta Szergej Lavrov, aki telefonon válaszolt egy moszkvai sajtótájékoztató résztvevőinek.

A külügyminiszter valószínűtlennek nevezte, hogy lépése miatt Oroszországnak tartania kellene a nemzetközi elszigetelődéstől.  Dmitrij Medvegyev orosz elnök néhány órával korábban jelentette be Abházia és Dél-Oszétia függetlenségének elismerését, s utasította a moszkvai külügyminisztériumot, hogy vegye fel a diplomáciai kapcsolatokat a két szakadár grúziai régióval.

Abháziában és Dél-Oszétiában máris megkezdődött a spontán népi ünnepség. Abházia székhelyén, Szuhumiban az emberek kitódultak az utcákra munkahelyükről, egyesek a levegőbe lövöldöztek, mások pezsgőt bontottak örömükben.

"Boldogok vagyunk, sírunk. Büszkék vagyunk a népünkre. Megkaptuk a jutalmat mindazért, amin átmentünk" - mondta az egyik ünneplő a brit hírügynökségnek. Hasonló jelenetek játszódnak le Chinvaliban, Dél-Oszétia fővárosában is. Egy Chinvaliban tartózkodó hírügynökségi fotóriporter elmondta, hogy mintegy 500 ember gyűlt össze a város központi terén.

A Kalasnyikov-géppisztolyokból, illetve már régiségnek számító vadászpuskákból a levegőbe leadott lövések, valamint a dudaszó együtt fülsüketítő zajt okozott szerte a városban. Puskaporszag terjengett a levegőben.

Válasz Koszovóra

Elemzők szerint az orosz lépés azóta a levegőben lógott, hogy bő fél évvel ezelőtt a Nyugat támogatásával Koszovó kikiáltotta függetlenségét Szerbiától. Medvegyev is melékeztetett arra, hogy (a Szerbiától elszakadt) Koszovó függetlenségének elismerése kapcsán Oroszország nyugati partnerei azzal érveltek, hogy az különleges eset, s úgy vélte: a függetlenség elismerése mindig különleges eset, Koszovóban, Abháziában és Dél-Oszétiában egyaránt.

A szerbeket pártoló orosz kormányzat az év elején - igaz, akkor még tagadó megfogalmazásban - már akkor fölvetette a kaukázusi "befagyott konfliktusok" ilyen irányú továbbfejlődésének eshetőségét. Szergej Lavrov külügyminiszter a témát éppen azzal dobta be a köztudatba, hogy leszögezte: Moszkva - Koszovóra mintegy válaszként - nem fogja elismerni Dél-Oszétiát és Abháziát.

Aztán az oroszok egyre erőteljesebb támogatást nyújtottak e szakadár tartományoknak. Közben Grúzia a tavaszi bukaresti NATO-csúcson kudarcot vallott azzal, hogy elnyerje a NATO-tagjelölti státust.

Tbiliszi e hónap elején erővel igyekezett visszaszerezni szuverenitását a két szakadár tartomány fölött, de az elsöprő fölényben levő orosz hadsereg ebben megakadályozta. Az elmúlt hetek fejleményei nyomán alaposan lehűlt a NATO-orosz viszony. Az eddigi együttműködésből a jelek szerint - egy időre lagalábbis - csak annyi marad meg, hogy az oroszok továbbra is lehetővé teszik a NATO számára bizonyos utánpótlási útvonalak használatát egyes afganisztáni térségek megközelítéséhez.