A vártnál gyorsabb a klímaváltozás

A dokumentumból, melynek összefoglalóját az IPCC honlapján is elhelyezték, kiderül, hogy a huszadik században az utolsó tíz év volt a legmelegebb, és az is lehetséges, hogy az egész évezredben nem nőtt ilyen mértékben az átlaghőmérséklet, mint most. 1998 volt a legmelegebb év, legalábbis 1861 óta, amióta számon tartják az éves átlaghőmérsékletet.

Katasztrófához vezethet a hőmérséklet-növekedés

Az elismert szakemberek által kidolgozott jelentés szerint a klímaváltozás katasztrófához vezethet: tízmilliók kényszerülhetnek arra, hogy elhagyják tenger- és folyómelléki lakhelyüket, az emelkedő vízszint elől menekülve. Különös veszélynek van kitéve Banglades és Egyiptom néhány alacsonyan fekvő vidéke és a Gyöngy-folyó deltavidéke Kínában.

Emelett a jelentés a következő megállapításokat is teszi:

A '60-as évek óta a világ hótakarójának 10 százaléka elolvadt, az északi félteke középső és északi részein pedig két héttel csökkent az az időszak, amikor a tavakat és folyókat jég borítja.

Az ötvenes évek óta 40 százalékkal csökkent az Északi-sarkon a jégtakaró vastagsága.

A huszadik században 10-12 cm-rel nőtt a tengerek átlagos vízszintje.

Ázsia és Afrika egyes vidékein egyre gyakrabban köszönt be súlyos szárazság.

A jelentés hangsúlyozza: egyre biztosabb, hogy az emberi tevékenység, elsősorban az üvegházhatást okozó gázok atmoszférába juttatása a felelős az átlaghőmérséklet növekedéséért. Klaus Töpfer, az ENSZ Környezetvédelmi Programjának (UNEP) vezetője nyilatkozatában reményét fejezte ki, hogy a jelentés vészharangként szolgál majd mindenki számára.

Mit tesznek ellene? Az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának csökkentéséről legutóbb Hágában tárgyaltak azok az országok, amelyek 1997-ben aláírták a kiotói egyezményt. Az egyezmény célul tűzte ki, hogy 2012-re 5,2 százalékkal az 1990-es szint alá kell szorítani a károsanyag-kibocsátást. A hágai tanácskozás, ami az egyezmény megvalósítását, a részletek kidolgozását tűzte ki célul, teljes kudarcba fulladt, főként azért, mert Európa és az Egyesült Államok nem tudtak megegyezni. Nem csoda: az Egyesült Államok 1990 és 1998 közt 11,5 százalékkal növelte kibocsátását. Az USA új elnöke, George Bush, egyébként már többször jelezte: szkeptikus a globális hőmérséklet-emelkedéssel kapcsolatban, a kiotói egyezményt pedig nem támogatja, mert az "igazságtalan" az Egyesült Államokkal szemben. Kabinetjét többször is kritika érte zöldszervezetek részéről, mert megtalálhatóak benne az ipari lobbi képviselői, és a környezetvédelmi szabályozásokat ellenző politikusok is. Hazánk 6 százalékos csökkentést vállalt, ezt a nehézipar összeomlása miatt meg is valósítottuk. Lapunknak korábban nyilatkozó zöldszakértők egyébként elmondták, hogy még a kiotói egyezményben foglaltak sem elég radikálisak, az pedig ma már világos, hogy a klímaváltozás legfeljebb visszafogható, de meg nem állítható.