További Külföld cikkek
- Harminckét ember meghalt egy buszbalesetben Brazíliában
- Legalább 13 ember meghalt Nigériában, amikor tömegverekedés alakult ki a karácsonyi adományok elosztása miatt
- Terror Magdeburgban: egy kilencéves gyerek is a támadás áldozata
- Hatvan év után végleg kivonul az egyik legnagyobb európai ország Csádból
- Fidesz−KDNP EP-delegációja: A fizikai bántalmazás nem fér be a véleménynyilvánítás szabadságának keretei közé
Június 28-ával Irak irányítását többé nem a Koalíciós Átmeneti Hatóság (CPA) végzi, hanem az előző hónapban kinevezett ideiglenes iraki kormány. Paul Bremer, Irak eddigi ideiglenes kormányzója - mint az ünnepélyes átadáson megjegyezte, elégedetten - visszatér az Egyesült Államokba. Az ország új vezetője az ideiglenes kormány elnöke, Ijad Alávi lesz.
Alávi és kormánya munkáját egy háromtagú elnökség is segíti. A nagyrészt ceremoniális elnöki tisztet a szunnita Gazi Javer, a Huszein idején a hatalmat birtokló kisebbség egyik legerősebb törzsének tagja látja el. Javer két alelnökével, a többségi síitákat képviselő Ibrahim Dzsáfarival és a kurd Rovs Savajsszal együtt a szimbolikus szerepen túl tanácsadóként működik majd az ideiglenes kormány mellett.
Független, de nem úgy
A hatalomátadás fő kérdése volt, hogy mennyire is lesz független az ideiglenes kormány. A megszálló hatalmak folyamatosan a szuverenitást hangoztatták, bár jogalkotásában az új testület korlátozott lesz - nem hozat vagy változtathat meg alaptörvényeket, az alkotmányra is utódja, a december-januárra tervezett nemzetgyűlési választások után felálló, ugyancsak ideiglenes kormány tehet javaslatot. Az amerikaiak és a britek eredetileg ugyan nem sok beleszólást adtak volna a katonai műveletekbe az irakiaknak, a hatalomátadás tervéről folytatott ENSZ biztonsági tanácsi vita során azonban végül létrehozták a Nemzetbiztonsági Tanácsot, melyben az irakiaknak is döntő szavuk lesz.
Az amerikai és a nemzetközi haderő vezetőiből és az ideiglenes kormány delegáltjaiból álló tanács felel majd a katonai akciókért, az irakiaknak így egyetértési joguk van a hadműveletek tervezésekor. A vétójogot így kimondva megkapta az ideiglenes kormány, még ha papíron nincs is rögzítve.
Hazaküldhetik a katonákat
Az ideiglenes kormány akár távozásra is szólíthatja az immár nem megszálló, hanem az ENSZ felhatalmazásával az iraki kormány kérésére Irakban állomásozó hadseregeket. Ez azonban - ahogy a BBC is kiemeli - kevéssé valószínű, az ideiglenes kormány többször is jelezte, hogy számít az amerikaiakra a biztonság megteremtésében. A biztonsági feladatokat időközben a tervek szerint egyre inkább az iraki csapatok veszik majd át. A nemzetközi haderő mandátuma a végleges iraki kormány jövő decemberre tervezett felállásáig szól, de kérésre meghosszabbíthatják megbízatásukat.
A megszállás vége
A hatalomátadás tehát nem jelenti Irak teljes szuverenitásának visszaállítását. Az ideiglenes kormány legfőbb feladata a december-januárra tervezett nemzetgyűlési választások megszervezése. A lebonyolításban az ENSZ nyújt segítséget - az Egyesült Államok az amerikaiaktól független ENSZ-katonaságra bízná a világszervezet munkatársainak a védelmét. A nemzetgyűlési választások után újabb ideiglenes kormány alakulna, ez készítené elő az ország új alkotmányát. Az alaptörvényről 2005 őszén népszavazáson döntenének, ezután kerülne sor a már végleges kormány közvetlen megválasztására. A testület 2006 januárjában venné át a már valóban független ország irányítását.
A hatalomátadás tervét az ENSZ Biztonsági Tanácsa is támogatta. Ez jelentős politikai győzelem Bushnak és Blairnek, hiszen a tanács három, vétójoggal is rendelkező állandó tagja, Franciaország, Oroszország és Kína folyamatosan kritikusan szemlélte az iraki eseményeket. A BT határozata alapján a rendezés tervét a nemzetközi közösség is támogatja, így az Egyesült Államok és Nagy-Britannia joggal állíthatja, hogy többé nincs szó Irak megszállásáról.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
