Krízisteremtéssel vádolja Irán az ENSZ-t
További Külföld cikkek
- Itt a válasz Donald Trumpnak: az Európai Unió, ha kell, megvédi Grönlandot Amerikától
- Belső vizsgálat zajlik a brit rendőrségen a szexuális ragadozó milliárdos ügyében
- A ChatGPT-től kérdezte meg a Las Vegas-i robbantó, hogyan kell bombát csinálni
- Horvátország eddigi legdrágább autópályája épül Dubrovnik felé
- Egyre több a halálos áldozat Tibetben, a hatóságok versenyt futnak az idővel
Iránt ténylegesen is fenyegető biztonsági tanácsi határozattervezetet nyújtott be az ENSZ-ben az Egyesült Államok, Nagy-Britannia és Franciaország, jelentette a BBC. Az Oroszország és Kína - a BT két másik, vétójoggal bíró tagja - által egyelőre még nem támogatott tervezet az ENSZ alapokmányának 7. fejezetére hivatkozva már - új határozathoz kötött - szankciók, végső esetben katonai akció lehetőségét is felvázolja.
A határozat szövege egyelőre még visszafogott, csak abban az esetben fenyeget szankciókkal, ha Irán nem hajlandó felfüggeszteni atomprogramját. Ráadásul, mint már jeleztük, a tényleges büntetőintézkedéseket új határozathoz köti - elkerülendő az iraki háború idején fellángolt értelmezései vitákat, amikor az Egyesült Államok és Nagy-Britannia már az addig érvényben lévő, 1441. határozatot is elégséges felhatalmazásként értékelte a katonai akcióhoz, míg a BT többi tagja új határozatot akart hozni az Irak elleni tényleges intézkedésekről.
"A tervezet bizonyítja, hogy a megfogalmazói válságot akarnak kirobbantani egy olyan térségben, ahol nincs és nem is kell válság. Feszültséget akarnak gerjeszteni a térségben, pedig erre van a legkevésbé szükség" - nyilatkozta a tervezetről Dzsavad Zarif, Irán ENSZ-nagykövete a BBC-nek.
A BT Irán ügyében születő első konkrét határozatát egyelőre Oroszország és Kína is ellenzi. Az utóbbi ország Iránból fedezi földgáz és olajszükséglete nagy részét, Oroszországot pedig határozottan előnytelenül érinti, hogy a tervezet minden országot eltiltana az iráni atomprogramot bármilyen módon előmozdító segítségtől. Márpedig Oroszország tízmilliárd dollár értékben vállalta az iráni nyomotvizes atomreaktor felépítését, de az építkezést a mostani tervezet alapján azonnal fel kéne függeszteni.
Oroszország amúgy is kettős játékot játszik. Amellett, hogy többször is hangsúlyozta, nem támogatja, hogy Irán atomfegyverhez jusson, aktív szerepet játszik az iráni atomprogram fejlesztésében, ráadásul modern légvédelmi rendszereket is eladott Teheránnak.
A két ország ellenállása ellenére John Bolton amerikai ENSZ-nagykövet bízik benne, hogy pénteken, szükség esetén a hétvégén sikerül elfogadtatni a tervezet szövegét, hogy a BT tagországok külügyminisztereinek hétfői tanácskozásán már ne kelljen a határozat előkészítésével foglalkozni, írja a BBC. A tervezetben szereplő határidőkről nem érkezett jelentés.