Rohac fellebbezett magyarországi kiadatása ellen

Az idén már biztosan nem adják ki Magyarországnak az Aranykéz utcai robbantással vádolt Jozef Rohacot. A férfi - akit Szlovákiában is gyilkossággal vádolnak - megfellebbezte a prágai bíróság ítéletét, így az ügy másodfokon folytatódhat jövőre.

Fellebbezett a prágai városi bíróság kiadatását megengedő ítélete ellen az Aranykéz utcai robbantással is gyanúsított Jozef Rohac. A szlovák férfit október végén fogták el a cseh rendőrök. Ittasan a rossz irányból hajtott be egy egyirányú utcába, az igazoltatásnál pedig lebukott hamis irataival.

A prágai bíróság december 4-én döntött úgy, hogy Rohac kiadható. A fellebbezés miatt az ügy tovább húzódik.

A maffia-bűncselekménnyekkel vádolt Rohac kiadatását állítólag Szlovákia is kezdeményezte, de a bíróság csak a magyar kérésről tudott.

1998. július 2-án Budapest belvárosában, az Aranykéz utca 2. számú ház előtt parkoló Polski Fiat 126-os gépkocsi alatt nagy erejű pokolgép robbant. Négy ember meghalt, huszonöten megsérültek, köztük külföldi állampolgárok is. A merénylet célpontja és egyik áldozata a Boros Tamás néven ismert vállalkozó volt. Borost a rendőrség koronatanúként tartotta számon az olajmaffia-ügyben. Ez volt Magyarországon az első eset, hogy vétlen emberek is áldozatul estek alvilági leszámolásnak.

Jozef Rohácot az Aranykéz utcai robbantáson kívül annak a szlovák titkosszolgálati munkatársnak, Róbert Remiásnak a meggyilkolásával is gyanúsítják, aki segíthetett volna felfedni az önálló Szlovákia történetének egyik legrejtélyesebb ügyét: az 1994 és 1998 közti Mečiar-kormánnyal szembeforduló akkori pozsonyi államfő, Michal Kovác fiának elrablását.

A rablás a jelenlegi szlovák kormánykoalíció legkisebb pártja, a Néppárt- Demokratikus Szlovákiáért Mozgalom élén álló Vladimír Meciar álláspontja szerint meg sem történt, csak ifjabb Michal Kovác önelrablásáról lehet szó.