A Capitoliumban ravatalozták fel a polgárjogi harcost

Az egész politikai elit is búcsút vett Washingtonban az ötvenes évek legendás fekete polgárjogi harcosától, az egy hete szegénységben elhunyt Rosa Parkstól, a Capitolium kupolacsarnokában rendezett ravatalozási szertartáson.

George Bush amerikai elnök és felesége, Laura Bush az elsők között helyezett el koszorút a polgárjogi harcos koporsójánál. A kongresszus épületénél tízezrek álltak sorba vasárnap és hétfőn, hogy utolsó pillantást vessenek a feketék egyenjogúságáért vívott harc egyik hősére.

Rosa Parks az első nő, akit a kupolacsarnokban ravataloztak fel. Mindössze harminc amerikait részesítettek ebben a tisztességben, utoljára tavaly Ronald Reagan néhai elnököt.

Rosa Parksot szerdán helyezik el végső nyugvóhelyére a Michigan állambeli Detroit városában. Bush elnök rendeletére ezen a napon félárbocra engedik a nemzeti lobogót az egész országban.

Az Alabama állambeli Montgomeryben megrendezett vasárnapi gyászünnepségen részt vett Condoleezza Rice is, aki beszédében kijelentette, hogy Rosa Parks nélkül aligha vehetne részt a megemlékezésen az Egyesült Államok külügyminisztereként.

Az 1913-ban született, varrónőként dolgozó Rosa Parks 1955 decemberében Montgomery városában megtagadta, hogy helyét átadja a járműre újonnan felszállt fehéreknek és ezzel megszegte az akkori szegregációs előírásokat. Letartóztatása mozgalmat indított el és a fekete lakosság egy éven át bojkottálta a busztársaságot.

Az Egyesült Államok szövetségi legfelsőbb bírósága 1956-ban alkotmányellenesnek nyilvánította a fajok elkülönítését a tömegközlekedési járműveken. A kongresszus 1964-ben törvényt fogadott el, amely megtiltotta, hogy bárkit megkülönböztessenek faji hovatartozása, bőrszíne, vallása vagy származása alapján.

Rosa Park élete utolsó éveit szegénységben töltötte, egy idő után lakása bérletét sem tudta fizetni és csak amikor helyzetét a lapok már széltében-hosszában tárgyalták, a helyi hatóságok élete végéig lakbérmentességet biztosítottak számára.