Iszlám államot, de világi jogrendet szeretnének az irakiak

2005.03.17. 13:29
Javul a helyzet Irakban a lakosság kétharmada szerint. Az amerikaiak optimizmusát letörheti azonban, hogy a legpozitívabb fejleménynek az Amerika-barát Ijád Alávi kormányfő leváltását értékelte a közvélemény. A Nemzetközi Republikánus Intézet kutatása szerint az irakiak iszlám államot akarnak, de nem kérnek az iszlám jog brutális szigorából.

Nem kérnek a szígorú iszlám törvénykezésből az irakiak, derült ki az Nemzetközi Republikánus Intézet (IRI) 1967, véletlenszerűen kiválasztott irakival végzett reprezentatív felméréséből. Az Egyesült Államokban kormányzó Republikánus Párthoz közel álló szervezet kutatása szerint az irakiak negyvennyolc százaléka tartja fontosnak, hogy az egyház szerepet játsszon az állam életében, a kegyetlen büntetési tételeket alkalmazó sária-törvénykezés bevezetését viszont mindössze négy százalékuk támogatja.

A megkérdezettek 22,3 százaléka a muzulmán önazonosság megőrzését tartja a készülő iraki alkotmány legfontosabb feladatának. A második legnépesebb csoport, a válaszadók 13,8 százaléka az emberi jogok tiszteletben tartását tartja a legfontosabb alkotmányos kritériumnak.

A közvélemény-kutatás adatai szerint az irakiak 61,5 százaléka érzi úgy, hogy az országban a jó irányba haladnak a dolgok, mindössze 23,2 százalék vélte, hogy folyamatosan romlik a helyzet.

Túlzott optimizmusra azonban nem ad okot a felmérés, a helyzet javulását látók legnagyobb hányada szerint a legpozitívabb változás Ijád Alávi, az Amerika-barát ideiglenes miniszterelnök kormányának leváltása volt. A helyzet romlása miatt aggódók elsöprő többsége a biztonsági helyzetet emelte ki, a külföldi megszállást alig nyolcaduk említette.