Megbukott Schröder kormánya

2005.07.01. 12:31
Gerhard Schröder szándékaival összhangban a német parlament megvonta a bizalmat a kormánytól. Az alkotmányossági aggályokat is felvető döntés után a köztársasági elnök dönthet az előrehozott választások kiírásáról. Mivel annak pártja, a Kereszténydemokrata Unió a fő esélyese, ezt valósíznűleg meg is teszi.

Gerhard Schröder terveivel összhangban elbukott a német kormány a Bundestag bizalmi szavazásán. A kancellár pártja, a szociáldemokraták észak-rajna-vesztfáliai tartományi választási veresége után állt elő az előrehozott választás ötletével.

Gerhard Schröder
Mivel azonban Németországban a parlamentnek nem áll jogában feloszlatnia magát, a bizalmatlansági szavazás jelenthetett csak megoldást. A szavazás sikere ellenére még van némi bizonytalanság az előrehozott választás körül. A német alkotmány szerint bizalmatlansági indítványt csak indokolt esetben lehet kérni, és a parlamentet csak akkor lehet feloszlatni, ha egyértelműen kizárt a kormánytöbbség biztosítása. A végső szót Horst Köhler államfőnek kell kimondania. A kereszténydemokrata politikus azonban Schröderhez hasonlóan érdekelt az előrehozott választásokban, mivel a közvélemény-kutatások szerint a jobboldali pártszövetség akár az abszolút többséget is megszerezheti az őszre tervezett választásokon.

Schrödernek az alkotmányossági kérdések mellett pártja és a koalíciós partner zöldek képviselői okozhattak volna gondot, írja a BBC. Bár az SPD vezére, Franz Münterfering is arra kérte Schröder támogatóit is, hogy vonják meg a bizalmat a kancellártól, többen is jelezték, hogy kiállnak a kormány mellett. Végül azonban győzött a parlamenti matematika, a már a szeptemberi győzelmükre készülő jobboldali képviselők szavazatai biztosították a bizalmatlansági indítvány sikerét. Az 595 képviselő közül mindössze 151 támogatta a kormányt, 296 ellene voksolt, míg 148 parlamenti képviselő tartózkodott.

Schröder bukásának főként gazdasági okai vannak. A kancellár az ambíciózus kormányzati programja ellenére sem tudott lendíteni Németország versenyképességén és nem sikerült mérsékelnie a tíz százalékot meghaladó, 4,7 millió németet érintő munkanélküliséget sem.

A választási győzelemre esélyes kereszténydemokraták programja ugyanakkor valószínűleg csalódást okozhat a pont a német gazdaság liberalizálására tett kísérletek miatt felháborodott és az SPD-től elfordult szakszervezeti szavazóknak. Éppen ezért jelentősen átrendeződhet Németország politikai térképe.

A szociális feszültségeket kihasználva az SPD-ből kiszakadt baloldaliak az NDK állampártjának utódjával, a PDS-szel egyesülve új baloldali erőt hoztak létre, ami így már esélyes a parlamentbe jutásra. Az új párt a Schröder legstabilabb partnereinek számító zöldek szavazóit is elcsábíthatja, hiszen az egykor alternatív baloldali párt mostanra a gazdasági liberalizmus híve lett.