Újnáci tüntetést oszlatott fel a szlovák rendőrség

Feloszlatta a rendőrség szombaton a Szlovák Testvéri Közösség (SP) nevű újnáci párt felvonulását a Pozsonyhoz közeli Modoron.

Az ország különböző városaiban egyre rendszeresebben erőfitogtató meneteléseket rendező szlovák újfasiszták ezúttal Ludovít Stúr modori szobra körül meneteltek és álltak díszőrséget. A szlovák nemzetébresztő Stúr 1848-ban a magyar nemzetiségi politika ellen fordulva szervezet sikertelen felkelést, majd később visszavonult a politikától. Ludovít Stúrt ma a szlovák történelem egyik legjelentősebb személyiségeként tartják nyilván és tisztelik Szlovákiában.

Az újnáci párt mintegy kétszáz "katonája" a Hitler csatlósállamaként 1939-1945 között fennállt első szlovák állam félkatonai szervezete, a Hlinka Gárda sötét egyenruháit utánzó öltözékben menetelt fel alá a városban. A rendőrség csak azt követően avatkozott be, hogy a nyíltan fasiszta elveket valló párt tagjai röplapokat kezdtek osztogatni a helyi lakosoknak. Az igazoltatással kezdődött rendőri közbelépésre a kétszáz egyenruhás egy csoportja ellenkezett, mire a rendőrség gumibotokkal felszerelkezve feloszlatta, majd kiszorította őket a városból, néhányukat pedig letartóztatta.

Ugyanennek a pártnak száz embere néhány órával korábban Galgócon (Hlohovec) előre bejelentett, tehát legális gyülekezés keretében egy perces néma csenddel emlékezett meg Viliam Sulekról és Karol Holubyról, a Stúr szervezte magyarellenes felkelés résztvevőiről. A rendőrség csak egyszer avatkozott be, amikor az egyik újnáciról kiderült, hogy fegyver van nála. A város fiataljai közömbösen, az idősebb galgóciak azonban ellenkező megjegyzésekkel adtak hangot nemtetszésüknek, mondván: minket ezek az egyenruhák szörnyű időkre emlékezetnek, és igenis "ezek itt megint szégyent hoznak Szlovákiára."

A Szlovák Testvéri közösség néhány száz embere két éve vonult először az utcára. Azóta számos városban tartottak egyenruhás erődemonstrációt. Tavasszal Rozsnyón, a sok évtized múltán újra felállított Kossuth-szobor eltávolítását követelték és nyilvánosan leköpdösték Kossuth Lajos szobrát. Nyáron a döntően magyar többségű Révkomáromban a bizánci szerzetes-fivérek, a szláv írásbeliséget megteremtő Cirill és Metód szobránál éltették Trianont, miközben az ellenhangokat hallató Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom Trianont szidalmazó csoportjával kerültek szócsatába. A szlovák rendőrség két magyart őrizetbe vett, majd az ügyészség további intézkedésre a magyar hatóságok jogkörébe utalta az ügyüket.

A modori incidens rendhagyó, mert a rendőrség soha korábban nem avatkozott be a menetelő újnácik ellen, hiszen minden köztéri akciójukat előre bejelentették, és ezzel eleget tettek a gyülekezés törvény szabta feltételeinek. Az újnácikkal csak a nyár vége óta, azok után kezdett a rendőrség és az ügyészség is foglalkozni, hogy augusztus végén, az 1944-es fasisztaellenes Szlovák Nemzeti Felkelés évfordulóján Zólyomban (Zvolen) és Besztercebányán (Banská Bystrica) szidalmazták a felkelőket és a zsidókat, mígnem a legfőbb ügyészségre feljelentés érkezett ellenük, minek nyomán a pártjukat valószínűsíthetően rövidesen be is tiltják.

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!