További Külföld cikkek
- Horror Japánban: a McDonald’sban késelt tinédzsereket egy férfi, egyikük nem élte túl
- Barack Obama mellé ültették Donald Trumpot Jimmy Carter búcsúztatóján
- The Insider: Moszkvában toboroztak harcosokat a tálibok terrortámadásokra
- Örményország csatlakozna az Európai Unióhoz
- Folytatódik a diplomáciai trollkodás, Donald Trumpnak üzentek a kanadai zöldek
Régi sérelmek
A felkelés kiterjedtségére utal, hogy a síita területek szinte minden nagyvárosa, Kerbala, Nedzsef, Násziríja, Kut, Amara és Bászra is érintett. Konkrét harcokat azonban jellemzően csak Moktada asz-Szádr radikális vallási vezető hívei folytatnak.
Szádr régóta szálka az amerikaiak szemében. A koalíciós hatóságok márciusban döntötték el, hogy határozottabban lépnek fel a több támadás értelmi szerzőjének is tartott ajatollah ellen. Első lépésként betiltották az amerikaiak meggyilkolásáról mindig részletesen beszámoló napilapját, majd kabinetfőnökét is letartóztatták. Ez utóbbi után tört ki a lázadás Nedzsefben, amit Szádr fegyveresei teljesen ellenőrzésük alá vontak.
Magányos harcos
Szádr amúgy is szélsőséges volt, politikai mozgásterének beszűkülése tovább radikalizálhatta - véli a szakértő. Az amerikaiakat mindenesetre az megnyugtathatja, hogy a síiták igazi vezérének tekinthető Szisztáni nagyajatollah nem támogatja a lázadást, mi több, többször is elítélte Szádr felhívásait. A két vallási vezető között személyes ellentétek is vannak. "Szádr magányos ember, nincsenek politikai szövetségesei" - nyilatkozta az Indexnek Tálas.
Aggasztó lehet azonban, hogy a síiták szövetséget köthetnek ősi ellenségeikkel, a szunnitákkal. Tálas szerint erre remek lehetőséget ad a közös ellenség, az amerikai és brit megszállók elleni küzdelem.
Megkérik az árát
A folyamatos harcok az amerikaiak hatalomátadási terveit is késleltetheti. Tálas szerint amúgy is inkább "formális hatalomátadásról" lehet beszélni. Bár az iraki fegyveres erők egyre aktívabb szerepet játszanak a rendfenntartásban, a szakértő szerint a jelenlegi biztonsági helyzetet az iraki ideiglenes kormány nem tudja kezelni.
Nem véletlen, hogy Bush a háttérben már Indiánál, Pakisztánnál és a háborút vehemensen ellenző Franciaországnál is lobbizik nemzetközi békefenntartók küldéséért. Tálas szerint a kérés teljesítésének meglesz az ára. Ez legalábbis egy új ENSZ-határozat lehet, mely a megszállást legitimáló döntéssel szemben az amerikaiak helyett a világszervezetre bízná a haderők irányítását.
Tálas szerint jelen pillanatban nehéz megmondani, mi történik Irakban. "Ebből még bármi is lehet" - mondta.