Bocsánatkérést követel a japán külügyminiszter Pekingben
További Külföld cikkek
- Örményország csatlakozna az Európai Unióhoz
- Folytatódik a diplomáciai trollkodás, Donald Trumpnak üzentek a kanadai zöldek
- Magyar szemtanú a kaliforniai tűzvészről: Apokaliptikus volt, ahogy sötétbe borul minden
- Tortát nyomtak a német pártelnök arcába, a politikus visszatámadt
- A lengyel elnök szeretné, hogy Netanjahut ne tartóztassák le az auschwitzi megemlékezésen
Újabb Japán-ellenes tüntetések kezdődtek Kína több városában vasárnap, miközben Macsimura Nobutaka japán külügyminiszter megérkezett Pekingbe, hogy megvitassa a két ország között kirobbant súlyos diplomáciai válságot, illetve bocsánatkérést és kártérítést követeljen. "Lehetséges, hogy a kínai-japán kapcsolatok egészében véve és a gazdaságot is beleértve komolyan aggasztóvá válnak" - idézi a CNN a külügyminiszter felszállás előtt adott nyilatkozatát.
Macsimura közölte kínai partnerével, hogy Tokiót nagyon aggasztja a helyzet, és követelte, hogy a pekingi kormány "gyorsan és becsületesen, a nemzetközi normáknak megfelelően" járjon el az ügyben.Li Csao-hszing kínai külügyminiszter szerint "a kínai kormány nem tett semmi olyat, ami miatt meg kellene követnie a japán kormányt". Az NHK japán televízió pekingi tudósítása szerint Li Csao-hszing kijelentette: "a lényegi dolog jelenleg az, hogy a japán kormány megsérti a kínai nép érzelmeit Tajvan és az emberi jogok, különösképpen a történelem kérdését illetően".
Macsimura 36 órás látogatásán megbeszélést folytat majd Ven Csia-pao kínai miniszterelnökkel is.
Többközpontú tiltakozás
Az északkelet-kínai Senjang ipari városban ezrek vonultak az utcákra vasárnap. A japán konzulátus felé igyekvő tömeg a nemzeti himnuszt énekelte és Japán-ellenes jelszavakat skandált. A konzulátust százhúsz egyenruhás, valamint több civilruhás rendőr védte, de a tömeg így is vörös festékkel és apró kövekkel hajigálta meg az épületet.
Dél-Kínában, a Hongkong közelében fekvő Tungkuan és Csuhaj városban ezerötszázan tüntetnek, Sencsenben tízezren sereglettek össze egy japán szupermarket előtt. A dél-kínai Kuanghszi tartomány székhelyén, Nanning városban több százan, főleg Japán-ellenes pólókat viselő egyetemisták és középiskolások gyűltek össze.
Sanghajban és Hangcsouban tízezrek tüntettek
Hasonló nagyságrendű japánellenes tüntetés volt Hangcsouban is, Tiencsinben kétezren vonultak az utcára, tiltakozva "a kínai-japán viszonynak ártó legutóbbi lépések ellen."
Japánnak nem tetszik a kínai hatóságok közönye
Kínában immár a harmadik hétvégén zajlanak tüntetések egy nemrég megjelent japán középiskolai tankönyv miatt, amely tagadja, illetve jelentéktelennek igyekszik feltüntetni a Kína japán megszállása idején elkövetett kegyetlenségeket. Kifogásolják a kínaiak Tokiónak azt az ambícióját is, hogy állandó tagságra tegyen szert az ENSZ Biztonsági Tanácsában.
Egy népszerű japán képregénykiadó 2004 novemberében kivágta az egyik füzetéből azokat a részeket, amelyek a japánok Nankingban tanúsított brutalitását ábrázolják, adta hírül a Múlt-Kor történelmi portál. A heti kétmilliós példányszámú Young Jump mangafüzet 2004. szeptemberben beszüntette Kuni ga Moeru (Az égő város) című sorozatának közlését, miután tiltakozó telefonhívások és e-mailek áradata érkezett a kiadóba az utolsó résszel kapcsolatban. A Shueshia kiadó sajnálkozását fejezte ki, amiért a rajzokon a kínai város 1937-es ostromán részt vevő japán katonák láthatók, amint nőket erőszakolnak, foglyokat végeznek ki szuronnyal és polgári személyeket fejeznek le. Az égő város alkotója egy korabeli fényképet is felhasznált a történet megalkotásakor.
A japán revizionisták körében elterjedt vélemény szerint a nankingi mészárlás meg sem történt. Az egyik legismertebb japán író, aki egyben képviselő is, a Playboy 1990. októberi számában azt állította, hogy a nankingi mészárlást a kínaiak találták ki, és az teljes egészében hazugság. Kínai becslések szerint háromszáz- és négyszázezer között van a nankingi áldozatok száma. Néhány éve Iris Chang The Rape of Nanking (Nanking meggyalázása) című regényének japán kiadója a fenyegetések hatására elállt a mű publikálásától. Az írónő később, 38 évesen öngyilkos lett, írja a Múlt-Kor.