A török parlament mégsem kér amerikai csapatokat

Bülent Arinc török parlamenti elnök szerint az ankarai törvényhozás - a korábbi hírekkel ellentétben - szombaton nem hagyta jóvá az amerikai csapatok törökországi állomásoztatását egy iraki háború esetére: a jóváhagyáshoz ugyanis nem volt meg a szükséges abszolút többség.

A török parlament szombati zárt ülésén 264 képviselő támogatta az erre vonatkozó előterjesztést, 251 ellene szavazott, míg 19 honatya tartózkodott. Az ellenzéki Köztársasági Néppárt azonban megkérdőjelezte az eredményt.

A párt arra hivatkozott, hogy az amerikai csapatok állomásoztatásának hívei nem szereztek abszolút többséget: a kormány nem tudta biztosítani azt a 268 "igen" szavazatot, amelyre az ülésen megjelent 534 képviselő mellett az abszolút többséghez szükség lett volna. Az Anadolu török hírügynökség szerint a parlament elnöke ezt követően jelentette be, hogy a szavazás eredménye az indítvány elutasítását jelenti.

A török kormánynak most el kell döntenie, hogy újra beterjeszt-e a törvényhozás elé egy hasonló javaslatot, vagy megkísérli összegyűjteni a hiányzó néhány szavazatot, jegyezte meg a Reuters.

A török kormány fontolgatja, hogy újabb parlamenti állásfoglalást kér az amerikai csapatok törökországi állomásoztatásáról, miután az ankarai törvényhozás szombaton a jóváhagyáshoz szükséges abszolút többség hiányában elutasította a vonatkozó határozatot.

Abdullah Gül török miniszterelnök az AFP szerint televíziós nyilatkozatában elmondta: a kormány és a párt (azaz a kormányzó Igazság és Fejlődés Pártja) felméri, hogy be kell-e terjeszteni egy második indítványt a parlamentnek, vagy sem. "Összeülünk, felmérjük a helyzetet és megtesszük, amit meg kell tennünk" - mondta a politikus. Bülent Arinc török parlamenti elnök szerint a törvényhozás legközelebb jövő kedden ül össze.

Teljes megrökönyödéssel fogadták az amerikai külügyminisztérium tisztségviselői szombaton azt a hírt, hogy a török parlament mégsem járult hozzá amerikai csapatok törökországi állomásoztatásához egy Irak elleni háború esetére.

"Mit mondtak?" - idézte az AFP francia hírügynökség a washingtoni külügyi tárca munkatársát, aki hitetlenkedő arckifejezéssel értesült az ankarai döntésről.

A tisztségviselő és az AFP által megkérdezett társai nem kívántak hivatalos kommentárt fűzni ahhoz, hogy a török parlamentben tartott szavazáson nem alakult ki az amerikai csapatok állomásoztatására vonatkozó washingtoni kérés jóváhagyásához szükséges abszolút többség.

Az amerikai külügyi tisztségviselők mindazonáltal jelezték, hogy a történtek után "többé nem érvényes" az az előre elkészített nyilatkozattervezet, amelyben Washington "forrón üdvözölte" volna az ankarai döntést és "dicséretét fejezte (volna) ki a török kormány bátor vezetésének".

A török parlamenti jóváhagyás kulcsfontosságú a washingtoni katonai tervezők számára: az amerikai csapatok Törökországba vezénylésével északi frontot nyithatnának Irak ellen (a várhatóan délről előrenyomuló fő inváziós erők mellett). Az Egyesült Államok jelentős nyomást gyakorolt Ankarára a csapatállomásoztatás engedélyeztetése végett, amelyért 6 milliárd dolláros gazdasági segélyt is ajánlott.

Abdullah Gül a parlamenti szavazás után újságíróknak nyilatkozva elismerte, hogy a történtek után kormánya és országa "válságos időszakba" került. Mint a Reuters megjegyezte, a török parlamenti elutasítás felborítja az esetleges Irak elleni hadműveletre készülő amerikai katonai terveket és súlyos károkat okozhat Törökország és a NATO-szövetséges Egyesült Államok stratégiai partneri viszonyában, különös tekintettel arra, hogy Ankara e stratégiai partneri viszonyt külpolitikájának sarokkövévé tette.

A török parlament felhatalmazása esetén az ankarai kormány engedélyt adhatott volna 62 ezer amerikai katona, 255 harci repülőgép és 65 helikopter törökországi állomásoztatására. A döntés kulcsfontosságú az amerikai katonai tervezők számára: az amerikai csapatok Törökországba vezénylése lehetővé tenné, hogy az Egyesült Államok egy esetleges Irak elleni katonai hadművelet során északi irányból is frontot nyisson (a várhatóan délről előrenyomuló fő inváziós erők mellett). Szakértők szerint az északi front létesítése nagyon lerövidítene egy esetleges iraki háborút.

A parlamenti szavazás szoros eredménye híven tükrözi azt a mély megosztottságot, amely akörül alakult ki Törökországban, hogy az ankarai kormány támogassa-e az Egyesült Államok Irak elleni esetleges katonai fellépését, amit a török közvélemény túlnyomó többsége elutasít.

A török határok mentén kirobbanó konfliktus gazdasági és politikai hatásától tartva Ankara vonakodott beleegyezni abba, hogy bármilyen szerepet is vállaljon a háborúban. Az amerikai csapatok állomásoztatására vonatkozó washingtoni kérés elutasítása azt jelenti, hogy Ankara elesik az Egyesült Államok által ígért pénzügyi támogatástól és attól a lehetőségtől, hogy a jövőben beleszólhasson az észak-iraki területek sorsának alakulásába, márpedig Törökországnak kulcsfontosságú érdekei vannak e térségben.

Az amerikai szállítóhajók jelenleg a török partok előtt vesztegelnek, arra várakozva, hogy kirakodhassák szállítmányukat. Törökország és az Egyesült Államok hónapokig egyeztetett az amerikai csapatok állomásoztatására vonatkozó megállapodásról, amelynek részét képezné egy 6 milliárd dollár értékű amerikai gazdasági segély és mintegy 24 milliárd dollár értékű hitelmegállapodás is.