Hillary utolsó utáni esélye

A Demokrata Párt szabályokért felelős bizottsága szombaton tárgyal az augusztusi jelöltállító gyűlésről büntetésből kitiltott Florida és Michigan delegáltjainak sorsáról, akiknek a beszámítása az utolsó alkalom, hogy Hillary Clinton jelentősen faragjon a hátrányából, mielőtt végképp a szuperdelegáltak kezébe kerül a demokrata elnökjelöltség sorsa. Miközben Obama már szívesen túllépne a kérdésen, Clinton jelezte, hogy egy kedvezőtlen döntés esetén akár az augusztus végi jelöltállító gyűlésig is elmegy a küldöttek beszámításáért. A kialakult helyzettel és annak lehetséges megoldásaival már bővebben foglalkoztunk egy korábbi posztunkban, a Democratic Convention Watch honlapján pedig öt forgatókönyvhöz a pontos delegáltmegoszlás is megtekinthető. (AP, CNN, Politico)

Az ülést a Democratic Convention Watch viccesen csak a hátralévő legfontosabb „előválasztásnak” nevezte, mivel az összesen 366 engedélyezhető delegált több, mint a még el nem kötelezett szuperdelegáltak és elnyerhető kötött küldöttek együttvéve. Az egy washingtoni hotelben összeülő 30 fős bizottságnak először is el kell döntenie, hogy mennyi delegáltat számít be, aztán pedig arról kell határoznia, hogy azok milyen arányban oszoljanak meg Clinton és Obama között. Ez utóbbi lehet a nehezebb feladat, mivel Michiganben Obama nem is szerepelt a szavazólapon. A bizottságnak arra is figyelnie kell, hogy a döntés a mostani helyzet rendezése mellett jelzés értékű lesz a jövőre nézve, hogy milyen súlyos büntetésre számíthatnak a szabályokat felrúgó államok. A bizottságból 13-án Clintont, 8-an Obamát támogatják, a többiek hivatalosan semlegesek maradtak.

Az alapfelállás szerint a mindkét államot meggyőző fölénnyel nyerő Clinton kampánya a lehető legtöbb delegált beszámításáért küzd, Obamáék viszont nem akarják, hogy az előválasztásokon és kaukuszokon összeszedett tetemes előnyüket egy bizottsági döntés nullázza le. Az Obama kampány ugyanakkor már jelezte, hogy a pártegység megteremtése érdekében kész kompromisszumokra és engedményekre, ami többek között annak is köszönhető, hogy Hillary még egy szélsőségesen neki kedvező döntés esetén sem kerülhetne száz delegáltnál közelebb riválisához. Viszont Clinton bármilyen megoldás esetén ledolgozna hátrányából, ráadásul az összes leadott szavazat tekintetében még meg is előzhetné Obamát, amit aztán felhasználhatna a jelöltség sorsát eldöntő szuperdelegáltak győzködéséhez.

A számos lehetséges verzióból a legvalószínűbb, hogy a bizottság végül felezni fog: vagy kevesebb delegált mehet a konvencióra, vagy mindenki mehet, de csak fél szavazattal rendelkezik majd. A megegyezés azért is esélyes, mert Obamát támogató és semleges tagok mellett a Politico a Clinton-támogatók közül is megszólaltatott olyat, aki ezt a változatot preferálná. Egy ilyen döntés emellett Clintonék eredeti követeléseivel szemben összhangban lenne a párt jogászainak 38 oldalas elemzésével, amit kedden küldtek ki a bizottság tagjainak. Az indoklás szerint a kereteket akarták jelezni, amikor felhívták a döntéshozók figyelmét, hogy a párt szabályai alapján a két renitens állam a küldötteinek legfeljebb a felét tarthatja meg. A két állam közül Florida demokratái szintén a felezést javasolták, míg Michigan a teljes beszámítást, és 69-59 arányú elosztást látna szívesen Clinton és Obama között.

A bizottság tagjainak többsége nem beszélt konkrét javaslatokról, de szinte mindannyian jelezték, hogy olyan döntést próbálnak majd hozni, amelyik mindkét jelöltnek megfelel, és a szabályokat betartó 48 államot sem sérti. A huzavona megoldásához erre szükség is lesz, ha ugyanis valamelyik jelölt elégedetlen az eredménnyel, akkor Florida-Michigan ügye a párt 186 fős hitelesítő bizottsága elé kerülhet, amelyik legközelebb majd júliusban vagy augusztusban ülésezik. Ha Clinton nem enged a teljes beszámításból, akkor szinte borítékolható a bizottság bevonása, hiszen a jogászok által készített beszámoló is felhívta arra a figyelmet, hogy a hitelesítő bizottság a szabályokat felügyelő bizottsággal szemben javasolhatja a teljes beszámítást. A probléma csak annyi, hogy bármilyen döntésüket a denveri konvenciónak kell jóváhagynia, ami szinte garantálja a véres összecsapásokat a jelöltállító gyűlésen, ahol aztán egyébként is bármi megtörténhet. Az elhúzódó döntéshozatal egyébként is könnyedén felhasználható érvet jelentene Clinton kezében, hogy miért akar Obama előnye ellenére mindenképpen versenyben maradni egészen augusztus végéig.

A demokrata pártvezetés ugyanakkor nem tartja jó ötletnek a további harcot, a héten Nancy Pelosi házelnök a San Francisco Chronicle-nek kijelentette, hogy személyesen fog közbe lépni, ha a szabályokért felelős bizottság nem tud végleges döntést hozni a Florida-Michigan ügyben, mivel szerinte legkésőbb június végéig le kell zárni a jelöltállítási folyamatot. Pelosi emellett a szenátusi demokratákat vezető Harry Reiddel és Howard Dean pártelnökkel közösen bejelentette, hogy a június 3-i utolsó előválasztásokat követően döntést vár a még el nem kötelezett szuperdelegáltaktól. „Jövő héten ilyenkor már az egésznek vége lehet” - mondta Reid, aki a számok alapján valószínűsítette, hogy addigra Obama megszerzi a jelöltséghez szükséges 2026 delegált támogatását.

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!