Hillaryn már Florida és Michigan sem segíthet

A korábban a kérdésben nem ilyen egységes demokraták már egyetértenek abban, hogy valamilyen formában be kell számítani az augusztusi jelöltállító gyűlésről büntetésből kitiltott Florida és Michigan delegáltjait, hiszen a párt nem fordíthatja maga ellen a novemberi elnökválasztáson kulcsfontosságú két állam lakosait. A küldöttek beszámítása mindenképpen a két államot megnyerő Hillary Clinton érdeke, ugyanakkor a jelöltséghez nagyon közel kerülő Barack Obama is jól járna vele, ha hosszas huzavona után a kérdés lekerülne a napirendről. Ráadásul az egykori first lady még a leginkább neki kedvező forgatókönyv mellett sem dolgozhatja le csupán a két állam küldötteinek beszámításával a jelenlegi hátrányát, ezért érdemben nem változna a mostani felállás: a jelöltség megszerzése a szuperdelegáltakon múlik. A Demokrata Nemzeti Bizottság (DNC) kapcsolódó bizottsága május 31-én dönthet a kérdésben, ezzel a pártnak és a jelölteknek még öt hónapjuk maradna a két állam esetleg sértődötten elforduló lakosainak kiengesztelésére.

A párt szabályokat felügyelő bizottsága még 2007-ben a legsúlyosabb büntetést szabta ki Floridára és Michiganre, amelyek a DNC tiltása ellenére a 2008. február 5-i szuperkedd előtt tartották saját előválasztásukat. A döntés értelmében a két renitens állam 313 kötött és 55 szuperdelegáltja nem vehet részt az éppen száz nap múlva kezdődő jelöltállító gyűlésen. A büntetés következtében a két államban hivatalosan egyik jelölt sem kampányolt, és Michiganben egyedül Hillary Clinton maradt fent a szavazólapon. Az egykori first lady végül mindkét államban magabiztosan nyert: Floridában 50-33 arányban verte Obamát (miközben az akkor még versenyző Edwards is szerzett 14 százalékot), Michiganben pedig 55 százalékot ért el, 40 százaléknyian pedig úgynevezett el nem kötelezett delegáltakra szavaztak.

A neki kedvező eredmények miatt Hillary értelemszerűen már január óta a megbüntetett két állam delegáltjainak beszámítását szorgalmazta, azonban ez a felvetés nem igazán tetszett a pártvezetésnek, Obamáék pedig leginkább az időhúzásra játszottak. A két állam helyi pártvezetése felvetette, hogy esetleg június elején ismételjék meg az előválasztásokat, azonban az ötleteket végül többek között pénzügyi okokból elvetették. Ezen a ponton egyértelművé vált, hogy a kitiltott delegáltak sorsa a DNC szabályokat felügyelő bizottságának kezében van, amelyik két hét múlva ül össze az ügyben.

Az AP megkereste a bizottság számos tagját, akik mind megerősítették, hogy valamilyen módon mindenképpen be akarják ültetni a novemberi elnökválasztáson kulcsfontosságú Florida és Michigan delegációinak legalább egy részét a denveri kongresszusra. A megkérdezettek többsége azonban abban is egyetértett, hogy a két államot valahogyan meg is kellene büntetni a szabályok megsértéséért, különben legközelebb egyik állam sem tartja majd be a párt előírásait. A demokrata vezetők félelme ugyanakkor némileg alaptalan tűnik, hiszen a 2008-as példából tanulva négy év múlva nem valószínű, hogy tömegesen hoznák előre saját előválasztásukat a tagállamok, mikor idén még a májusban választó Indianát és Észak-Karolinát is kiemelt médiafigyelem kísérte.

A bizottság tagjainak többsége valamelyik jelölt felé elkötelezett, ezért Hillary vagy Obama álláspontját képviseli majd május végén a megbeszélésen. A 30-ból 13-an Hillary emberei, közülük többen tanácsadóként a kampányában is részt vesznek. Nyolcan állnak hivatalosan Obama mellett, kilencen pedig egyelőre még nem jelentették be valamelyik jelölt támogatását. Nagyon eltérő álláspontok esetén a végső döntés leginkább az utóbbiak véleményén múlik majd.

Florida és Michigan kapcsán több megoldási javaslat is felmerült az elmúlt hetekben, azonban fontos leszögezni, hogy a bizottságnak semmilyen javaslatot nem kötelező figyelembe vennie, és joga van bármilyen arányban megosztani a delegáltakat a két jelölt között. Emellett az sem feltétlenül biztos, hogy május 31-én végleges döntés születik. A januári eredmények alapján a következőképpen oszlanak meg a delegáltak: Floridában Hillary 105, Obama 67, Edwards pedig 13 kötött küldöttet kapna, Michiganben Hillaryé 73, 55-en pedig el nem kötelezettek, vagyis abszolút bárkire szavazhatnak.

Egy valami egészen biztos: Hillary még egy számára szélsőségesen kedvező megoldás elfogadásával sem tudja még csak megközelíteni sem a delegáltösszesítésben jelentősen vezető Obamát. Ez azt jelentené, hogy Clinton az összes elméletben elnyert, vagyis 178 delegáltját megkapná, míg Obama csak a floridai 67-et, hiszen Michiganben nem szerepelt a szavazólapon. Hillary így is csak 111 delegáltat tudna hozni ellenfelén, akinek jelenleg csaknem 180 delegált az előnye, ráadásul a michigani 55 el nem kötelezett delegált és Edwards 13 delegáltjának a nagy többsége valószínűleg őt választaná majd. Erre az extrém megoldásra egyébként nincs sok esély, ahogy az Obama több támogatója által szorgalmazott, és az illinois-i szenátor számára legkedvezőbb fele-fele elosztás szintén nem valószínű.

Sokkal esélyesebb, hogy egész egyszerűen mindenki megkapja a saját delegáltjait, és az 55 el nem kötelezett küldött is Obamáé lesz. Ebben az esetben Hillary 178, az illinois-i szenátor 122, Edwards pedig 13 delegáltattal gazdagodna, Clinton tehát legfeljebb 56 delegáltat dolgozna le hátrányából A legvalószínűbb verziókat a két párt helyi képviselői javasolták, eszerint Michiganben 69-59 arányban Hillary tíz küldöttel kapna többet, Floridában pedig minden elnyert delegált fél szavazattal bírna, vagyis Clinton 52,5-öt, Obama pedig 33,5-öt kapna. Ez Edwards delegáltjait nem számolva 29 pluszt jelentene Hillarynek. A felezős megoldás esélyét növeli, hogy Clinton kampányából Terry McAuliffe elmondta, hogy átgondolják ezt a lehetőséget.

A kötött delegáltak bármilyen arányú beszámítása egyébként három dolgot von mindenképpen maga után. Először is, Michigan 29 és Florida 26 jelenleg szintén kitiltott szuperdelegáltja is részt vehet a konvención, közülük az AP számításai szerint eddig nyolcan Obamát, heten Clintont támogatták. Emellett a jelöltség megszerzéséhez 2025 helyett már 2209 (felezés esetén ennél arányosan kevesebb) delegáltra lenne szükség, amivel Hillary egy kis időt nyerne, hiszen Obamának némileg tovább tartana az új küszöb elérése. Végül pedig Clinton jogosan érvelhetne azzal, hogy összesítésben ő kapta a több szavazatot, bár még a két népes állam beszámításával sem lenne túl jelentős az előnye, ráadásul a szinte kivétel nélkül Obama által megnyert kaukuszt tartó államokat nem is számolják. Ettől függetlenül, az egykori first lady a megválaszthatóság mellett mindenképpen egy újabb érvet hozhatna fel a még el nem kötelezett, és a jelöltséget végül majd eldöntő szuperdelegáltak meggyőzéséhez.

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!