Trump hadakozott egy sort a pápával, és két elnökkel a szuperkedd főpróbája előtt

Már a harmadik állomásához érkezik szombaton a demokrata és a republikánus indulók küzdelme pártjaik elnökjelöltségéért. Azonban ezúttal nem egyszerre szavaznak egy államban a két párt támogatói, hanem a republikánusok élükön Donald Trumppal az első déli államban, a rekordrészvételre esélyes Dél-Karolinában, a demokratáknál Hillary Clinton és Bernie Sanders pedig a kiszámíthatatlannak tűnő Nevadában csap össze egymással.

Ha gyorsan képbe akar kerülni, hogyan jutottak el idáig a jelöltek, és mi vár még rájuk a november 8-i amerikai elnökválasztásig, akkor pörgesse át az eseményeket összefoglaló timeline-unkat itt>>>

Ez lesz a szuperkedd főpróbája

A Dél kapujának is nevezett Dél-Karolina a korábbi kampányokból már a piszkos trükkök államaként is elhíresült, és most is hozott jó néhány adokkapokot a jelöltek között. A győzelemnek itt mindenekelőtt szimbolikus jelentősége is van: 1980 óta mindössze egyszer, éppen a legutóbbi, 2012-es előválasztásnál fordul elő, hogy ne az a jelöltaspiráns legyen végül a republikánusok hivatalos elnökjelöltje is, aki meg tudta nyerni az államot.

Most viszont azért sem mindegy, ki tud itt jól szerepelni, mert alig tíz nap van már csak hátra a szuperkeddig, amikor 12 államban szavaznak majd egyszerre, ezek többsége pedig pont déli állam. Ez azt is jelenti, hogy Dél-Karolina egyfajta főpróbának is tekinthető, és éppen a legjobbkor adhat lökést egyik, vagy másik jelöltnek.

Mi jön ki Trump vagdalkozásából?

Az elmúlt hét elsősorban megint a felmérésekben vezető Trumpról szólt, miután az ingatlanmágnás a riválisai mellett lényegében Ferenc pápával, George W. Bush volt elnökkel és Barack Obamával, valamint a republikánus vezetéssel is háborúba keveredett.

• Trump már a múlt héten is bírálta a pápát, amiért felkereste az amerikai-mexikói határt, de most egy sokkal nyíltabb szócsata zajlott le, miután Ferenc pápa a határra jókora falat ígérő milliárdosra utalva azt mondta, aki csak falakat akar építeni (nem pedig hidakat emelni), az nem keresztény.
• A múlt szombati vitán keményen bírálta a Dél-Karolinában különösen népszerű George W. Bush iraki invázióját, és azt mondta, szerinte nem tudta megvédeni az országot a 2001. szeptember 11-i terrortámadásoktól. Az öccse, Jeb Bush mellett kampányoló volt elnök nem szólt vissza egyértelműen, de beszédében utalt Trumpra.
• Barack Obama viszont üzent az őt többször is bíráló milliárdosnak. Szerinte az Egyesült Államokat vezetni sokkal keményebb feladat, mint egy reality showban tetszelegni, és továbbra is úgy gondolja, Trumpból nem lesz elnök.
• A milliárdos megmondóember egyébként pedig megint belebegtette esetleges független indulását, miután szerinte a pártvezetésnek megfelelő Republikánus Nemzeti Bizottság (RNC) szervezett embereket a múlt szombati vitára, akik aztán fújjoltak a megszólalásainál.
• A többi jelölt közül Jeb Bush mellett leginkább Ted Cruz texasi szenátort támadta, akit régi-új mantrájának megfelelően a legnagyobb hazugnak bélyegzett, és azzal is megfenyegette, hogy jogi eljárást indít ellene kanadai születése miatt – így kérdőjelezve meg, hogy megválasztható-e egyáltalán amerikai elnöknek –, ha nem hagy fel az ellene indított negatív hirdetésekkel.

A legnagyobb kérdés, ezek a mozgalmas hetek hogyan befolyásolják majd az eredményét. Trump november óta minden egyes felmérésben vezetett Dél-Karolinában, és a New Hampshire-ben behúzott első győzelme után fontos legitimitást szerezhetne az annál konzervatívabb, a republikánusok fontos bázisát jelentő déli államok egyikében. A RealClearPolitics felméréseket összesítő átlaga alapján 31,8 százalékkal áll, 13 százalékot verve a második helyért küzdőkre.

Csakhogy pont az elmúlt napokban meredeken esett a milliárdos támogatottsága, és két olyan felmérés is érkezett, amikben mindössze 3 és 5 százalékos volt az előnye, az eddigi két leszavazó állam alapján pedig az utolsó napokban döntő bizonytalanok többsége nem mellette szokott kiállni.

Cruz sokat veszíthet, Rubio nagyot nyerhet

Trump mögött a felmérésekben nagy harc volt a második helyért. Az iowai győzelme után az ultrakonzervatív, Tea Party-szárny támogatását maga mögött tudó Ted Cruz számolhatott azzal, hogy a neki túlságosan mérsékelt New Hampshire után majd Dél-Karolinában folytatja a menetelését. Azonban hiába az evangéliumi szavazók, nem tudott igazán közelebb kerülni a milliárdoshoz (18,5 százalékon áll az átlagok alapján), ha pedig nem sikerül egy Iowához hasonló fordítást, de legalábbis felzárkózást bemutatnia, akkor könnyen nagy bajba kerülhet.

Ez ugyanis jelzésértékű lehet a szuperkedden szavazó déli államokra nézve is, utána pedig nagyon hamar nem neki kedvező, ellenben a győztes mindent visz elve alapján delegáltakat osztó előválasztások következnek. Cruz ebben a helyzetben előhúzta a negatív hirdetéseket, és a kampánya Trump mellett keményen nekiment Marco Rubio floridai szenátornak is, például egy olyan honlapot reklámozva, amin Rubio egy photoshoppolt képen éppen fülig érő mosollyal ráz kezet Barack Obamával.

Cruz nem véletlenül tart annyira Rubiótól, akinek a csalódást keltő New Hampshire-i szereplés után sikerült visszanyernie az egyensúlyát, nem futott bele egy újabb tévévitás betlibe, ellenben neki van a legtöbb fontos támogatója Dél-Karolinában. A már az iowai harmadik helye után mögé besoroló Tim Scott dél-karolinai szenátor mellett a bengházi követség elleni támadást vizsgáló bizottságot vezető kongresszusi képviselőt, és az állam országosan is egyre ismertebb kormányzóját, az indiai-amerikai Nikki Haley-t is megnyerte magának.

A felmérések alapján ez különösen sokat hozhat neki, az utolsó pillanatokban 18,8 százalékkal bejött Cruz elé, és emelkedő tendenciával vágott neki a választás napjának.

hiszen ha valahogy sikerül megcsípnie akár a második helyet, akkor Cruz legyőzésével is bizonyíthatna a pártelit felé, de a republikánus párt vezetőinek kegyeiért versengő jelöltek háziversenyében már azzal is elégedett lehetne, ha Jeb Busht jókora előnnyel maga mögé utasítja.

Jeb Bush még a bátyját is iderángatta

Erre pedig minden esélye megvan, a 10,7 százalékra beragadt, a Nikki Haley miatt is csalódott Bush csak egy utolsó, váratlan hajrával tudna ezen változtatni. A volt floridai kormányzó rengeteg pénzt és energiát ölt Dél-Karolinába, ahol személyesen dobta be magát a helyi republikánusok között 84 százalékos népszerűséggel büszkélkedő volt elnök bátyja, de egyelőre ez nem sokat jelentett neki a pollokban. Bush egyre nehezebb helyzetbe kerülhet, ha Dél-Karolinában sem sikerül legalább 15 százalék fölé kúsznia, mert egyre több támogatója gondolkozik azon, hogy lassan inkább átállna egy másik, esélyesebb jelölt mögé.

John Kasich ohiói kormányzó a New Hampshire-i második helyével még az egyébként nem igazán neki kedvező Dél-Karolinában is emelkedni kezdett, de ő sem várt csodát, és egy 10 százalék körüli eredménnyel már teljesen elégedett lehetne. A tényleges itteni esélyeit jól jellemzi, hogy nem is lesz Dél-Karolinában szombat este, helyette a márciusban szavazó Michiganben kampányol majd. Az utolsó, még versenyben lévő republikánus jelöltről, Ben Carson visszavonult idegsebészről azért érdemes megemlékezni, mert ugyan minden bizonnyal az utolsó helyen fog végezni, de közben mégis szavazatokat vesz el folyamatosan más jelöltektől, ezzel is befolyásolva az esélyeket.

Megint kaukuszolnak a demokraták

A demokraták ezzel párhuzamosan a 2 millió 890 ezres Nevadában szavaznak, aminek a lakosságának nagyjából negyede latino. Ez lesz az első fontos állam, ahol kiderül, a jelöltek hogy teljesítenek ennél, a demokraták novemberi győzelméhez is kulcsfontosságú választói csoportnál (ami országos szinten a lakosság 17,4 százalékát teszi ki). Billegő államként Nevada azért is fontos, mert 1976 kivételével mindig a nyertes jelölt mellé állt az elnökválasztáson, vagyis mindkét pártnak fontos itt a korai mozgósítás már az előválasztások alatt is.

A demokratáknál Iowához hasonlóan kaukuszt tartanak Nevadában, ennek szabályai kis eltéréseket leszámítva lényegében megegyeznek az ottanival. Már helyi idő szerint délelőtt 11-től (magyar idő szerint este 8-tól) nyitnak a könyvtárak, tűzoltóállomások, iskolák, és Las Vegas esetében bizony még a kaszinóknál felállított helyszínek is, ahol a sajátos szabályok alapján szavazó helyiek összegyűlnek. A nevadaiaknak a helyszínen is lehetőségük van regisztrálni, úgyhogy nem kizárt, hogy megint kialakulnak majd sorbanállások. Várhatóan néhány órával később már jönnek is az eredmények, de ha szoros lesz, akkor Iowához hasonlóan elhúzódhat a végső döntés.

Clinton hirtelen került bajba

Márpedig a felmérések alapján nagyon úgy tűnik, hogy újabb szoros kaukusz jöhet. Nevada még év elején is egy viszonylag biztos győzelemnek tűnt Hillary Clintonnak, azonban a vermonti szenátor New Hampshire-i győzelme után hirtelen rettentő szoros lett. Pedig Clintonék Nevadával a demokratáknál egy héttel később, február 27-én szavazó Dél-Karolinához hasonlóan úgy számoltak, hogy itt majd megállíthatják Sanders esetleges lendületét.

Azonban a sokkal korábban kiépített szervezeti hátterük, és a Cinton felé húzó latino szavazók ellenére az elmúlt másfél hétben már próbálták csökkenteni az elvárásokat, ami sokatmondó volt. Csak néhány felmérés készült, de a kiélezettnek mutatott helyzetben Clinton hétfőn inkább lemondta Floridában tervezett programjait, hogy egy plusz napot kampányoljon Nevadában. Ez volt az egyetlen kaukusz, amit meg tudott nyerni Obamával szemben 2008-ban (mégha utána az illinois-i szenátor kapta is a több delegáltat),

Sanders később kapcsolt, de gyorsan 100 fizetett stábtagot küldött az államba, és az utolsó időszakban kétszer annyit költött tévéhirdetésekre Nevadában, mint a volt first lady. Sandersnek viszont azért lenne nagyon fontos a győzelem, de legalábbis a szoros befutó, mert ezzel bizonyíthatná, hogy nem csak főként fehér, liberális szavazók uralta államokban tud jól szerepelni a demokrata előválasztásokon, hanem képes tovább szélesíteni bázisát. Nevada gazdasági és demográfiai szempontból is sokszínűbb állam, mint Iowa és New Hampshire volt.

A RealClearPolitics utolsó átlaga alapján Clinton 48,7-46,3-ra vezet Sandersszel szemben, azonban még Hillary Clinton és Barack Obama nagy csatájakor is csak 118 ezer demokrata szavazott 2008-ban, és az általában alacsony részvétel miatt nehéz pontosan jósolni a felmérésekben. Az is nehezíti az esélyek megítélését, hogy Clinton ugyan papíron jobban áll a Nevadában rettentő fontos szakszervezeteknél, de a befolyásos Culinary Workers Union ezúttal egyik jelölt mellett sem állt ki, csak általában véve buzdított szavazásra.

Mindkét oldalon jöhetnek meglepetések, és szoros küzdelmek, ezek alakulásáról pedig Fehér Ház blogunkon beszámolunk majd az este folyamán!